Szeretném elvégezni az orvosit, a férjem semmiben nem támogat? Miért nem látja, hogy ez nekem így nem élet?

2 éve vagyunk házasok, a lányunk 8 hónapos.

Sokáig kerestem az utamat, 3 egyetemi képzést is kipróbáltam, de egyiknél sem éreztem azt, hogy azok lennének a nekem valók. Utána férjhez mentem, megszületett a kislányunk és most itthon vagyok vele. Van hobbim, nyelvet is tanulok, de érzem, hogy ennél többre vágyom...

Az orvosi mindig érdekelt, de féltem a kihívástól, attól, hogy elkezdem, de nem sikerül. Viszont már azt érzem, hogyha ennyi év után is eszembe jut, akkor igenis megér egy próbát.

Először érettségizni szeretnék emelt szinten kémiából és biológiából. Mivel középiskolában teljesen humán beállítottságú voltam és mind a két tárgyból azért lett jó jegyem, mert a tanárunk tudta, hogy nem egy emelt nyelv és történelem tagozatos osztályból fogunk az orvosira indulni és a dolgozataink kérdéseit előre kiadta általában ismétlés címszó alatt. Szóval az ilyen szintű tudásom körülbelül a nullával egyenlő, ezért először ezt szeretném rendbe tenni. Emiatt 2023-ban jelentkeznék csak, addig a kémiával, biológiával foglalkoznék, készülnék az érettségikre. Az időmből igazából kitelik.

A szüleim támogatnak, örültek a hírnek. A férjem meg ellenzi, mert hogy még úgy is nehéz, hogyha az embernek semmi dolga, kötelezettsége mellette, nemhogy gyerek mellett. És hogy ezzel azt döntöm el, hogy a gyerekem a fél gyerekkorát nélkülem fogja eltölteni. Mintha ő amúgy 24/7 a lányunkkal, vagy velem lenne. Ő is ugyanúgy dolgozik, más anyák sem vannak évekig 0-24 a gyerek mellett. Ráadásul mire kezdeném az egyetemet, a lányunk sem lesz már ennyire pici.

Én mindenben mellette álltam mindig, támogattam, amiben csak tudtam. Rosszul esik, hogy ő ehhez így áll hozzá, és csak lebeszélne az egészről.