Hogyan költözzek el a szülöktől?

"de a fizetések átlagban még az 1000 eurót sem érték el. "

Anyádéknak mégis rengeteg felesleges pénze van szerinted.

Hat lehet idegenekkel laknal ha bérelsz egy szobát, de legalább nem lennétek egymás szájában, mérlegelni kell vagy keresni egy havert akivel össze lehet költözni.

Sok opció nincs, keresel egy jobban fizeto melot vagy csökkented a kiadásaidat. Azt írod jó annak akinek van lakása mert nem kell albit fizetni - hat neked se kell mert otthon élsz. Luxus meg mindenkinek egyedi, hogy mi az. Más a luxus annak aki 200ezret keres meg más annak, aki 1 milliót.

44:

Nem luxus az auto vagy a konditerem, csak ugye az embereknek vannak prioritasai es ezeknek nem kene a biztos lakhatas mogott allni. De hogy a kerdesedre is valaszoljak:

Szamos ismerosom keres fel millio felett a te korodban. Ok jellemzoen elvegeztek egy piackepes egyetemi szakot: informatikus, mernok esetleg megfelelo gazdasagi vegzettseg. Majd vegigjartak a rangletrat ugy, hogy kozben folyamatosan fejlesztettek magukat, nyelveket tanultak stb. Es mara van egy egeszen jo melojuk.

Tulkeppen nem kotelezo egyetemen tanulni, ha kitanulsz egy jo szakmat, majd szepen felepited a vallalkozasodat azzal is lehet jol keresni.

Ami viszont a kozos az osszes opcioban: nem egyik naprol a masikra kezdesz el jol keresni, hanem evek munkajaval tudod fokozatosan felfele tornazni a jovedelmedet, mignem nehany ev alatt elersz egy egeszen kellemes szintet. Es amig ezt nem ered el...nos addig vannak dolgok, amirol le kell mondani.

Aztan van egy B opcio, de gondolom ez ellen is lesz kifogasod:

Kimesz kulfoldre. Ott valsz kapasbol jobb penzt fogsz keresni, mint most. Ugyanakkor tudni kell, hogy ahhoz, hogy azokban az orszagokban jol elj, ahhoz ott is feljebb kell lepnem a rangletran. Utana viszont eleg magas szinvonalon elhetsz.

En ezeket bekomboztam: egyetemen tanultam, szoftverfejleszto lettem, folyamatosan kepeztem magamat, majd kikoltoztem kulfoldre es itt is folyamatosan lepkedtem elore.

Nade: sokan annyit latnak, hogy 30 evesen milyen jol elek. Ami igy is van. De azt nem latjak, hogy: egyetemista koromban evekig dolgoztam a tanulas mellett sokszor ejszakaba nyuloan es ho vegere igy is alig maradt penzem, hogy elvegeztem egy mesterkepzest teljes munkaido mellett, ami azt jelentette, hogy ket evig gyakorilatilag dolgoztam, tanultam meg aludtam, hogy mindezek mellett evekig vagytam arra, hogy autoval jarjak, de tudtam, hogy meg nem jott el az ideje, igy maradt a BKV, hogy mennyi munkam van abban, hogy ket idegen nyelven folyekonyan beszeljek mara, hogy mennyi nehezseggel szembesultem, amikor 25 evesen, hianyos nyelvtudassal kulfoldre koltoztem, hogy mekkora munkam van abban, hogy itt kint is legyen barati korom es a munkahelyemen teljes mertekben elismerjenek, hogy a mai napig mennyi idot fektetek a szabadidombol onmagam fejlesztesere, hogy mennyire nehez idonkent tavol lenni a csaladtol es a regi baratoktol.

Es mindezt nem panaszkodaskent irom, ez mind az en tudatos dontesem volt, ennek koszonhetem, hogy ma jol elek, ha ujrakezdenem se tennem mashogy. Inkabb arra akarok kilyukadni, hogy ez mindenkinek a maga dontese: vagy megkuzd ilyen nehezsegekkel es lepesrol lepesre jobba teszi az eletet, vagy ul a feneken es panaszkodik, hogy milyen szar az elete....A lehetoseg igy vagy ugy, de mindenkinek adott.

Illetve meg tudom erteni azt is, hogy ha valaki azt mondja, hogy oke haver, de nekem fontosabb az, hogy konditerembe jarjak, hogy kozel eljek a csaladomhoz stb. stb. Ez is teljesen rendben van. De tudnod kell, hogy ezzel sajat dontesedbol mondasz le mas dolgokrol.