Kiborult a sógornőm amiért teherbe estem. Most ezt hogyan kezeljem?

50-es vagyok.

Nem vagyok tökéletes, senki se tökéletes...

Egyszerűen milyen dolog már az, hogy a saját gondoddal terhelsz valakit, aki a saját örömét osztja meg veled? Önzőségnek gondolom, nem csak én létezem, nem körülöttem forog a világ.

Nekem is nagyon nehéz, sírtam én is, minden hónapban sírok mikor megjön pl... Akkor is sírtam mikor ő teherbe esett, de lekellett volna szídnom?

Legalább ő terhes, mivel én semmit se tudok a terhességről, tudok tanulni hogy mit szabad, és mit nem. Legalább latni fogom hogyan kell szoptatni, hogyan kell pelenkazni, mert egyszer lesz gyerekünk, ha saját nem akkor örökbefogadott.

51-es: igen érdemes őszintén vállalni az érzéseinket,de azért van különbség őszinteség és taplóság között...

Arról nem tehet a kérdező, hogy terhes lett, akkor lett volna bunkó ha tudja a sógornő nem lehet terhes és ennek ellenére büszkélkedik a terhességgel,de itt erről szó sincs. Sógornő sajnos most már túl érzékeny a témára és mindent támadásnak vesz.

Kérdező, ne kezdj el szabadkozni, közöld vele, ha tudtad volna, hogy nem tud teherbe esni természetesen nem lelkendezel a terhesség miatt,de ettől még ezt nem érdemelted ki, kérjen bocsánatot a viselkedéséért. Nehogy már te kérj bocsánatot, mert akkor örökké a talpnyalója leszel, pedig pont hogy ő volt a paraszt.

Borzasztó :D

Nézz szét a világban, háború a közelkeleten, erőszak, éhezés! Az a borzasztó, nem az, ha nem tudunk kiélni egy ösztönt. Ne vedd magadra a kínját, majd megbékél.

Engem is le lehet pontozni, de valahol érthető a sógornő kiakadása is, főleg ha évek óta próbálkoznak. Persze örömteli dolog, hogy neked hamar sikerült, és neki nem kellett volna így reagálnia, de neked meg nem kellett volna elsírnod magad. Kicsit próbáld beleképzelni magad az ő helyzetébe is, biztos nem könnyű neki. Finomabban nem tudtad volna tálalni.

Mindenesetre gratulálok a babához!