Kiborult a sógornőm amiért teherbe estem. Most ezt hogyan kezeljem?
Ott kezdődött a baj, hogy 10 évvel fiatalabb vagyok nála(én 29, ő 39) és teherbe estem szinte "szemre". Ők meg már évek óta próbálkoznak. Persze ezt én eddig még nem tudtam, ezért nagy örömmel közöltem vele a hírt. Lehurrogást kaptam. Teljesen kiakadt, káromodott. "A k... életbe, hogy ők már mióta készülnek a gyerekre, mindent megadnának neki, én meg csak úgy teherbe esek" (mi is terveztük).
Én elsirtam magam és ez sem volt szerinte rendben. Mármint, hogy én bántódtam meg.
Azóta nem beszél velem. Lassan 4 hete.
Nekem kéne rosszul éreznem magam?
Tudom, ha nem jön a baba az egy érzékeny téma és egyfelől megértem, hogy neki ez rosszul esik, de akkor sem reagálnék így. Főleg ha tudtam volna előre, hogy ők évek óta próbálkoznak nem dicsekszem el azzal, hogy ahogy abbahagytuk a védekezést jött is.
Mikor magyarázod az egészet, ezt tedd hozzá:
"a sógornőmet sem tudnám elképzelni anyaként. Kicsit amolyan "úriasszony(t játszik)"
Nem volt köztünk nulla kapcsolat, csak más érdekel minket, mások vagyunk, ezért nem voltunk sosem barátosnék.
De már tényleg kezdjük túlragozni.
Jaj kérdező, ugyanebben a helyzetben vagyok, annyi eltéréssel, hogy én gratuláltam és "örültem" a sogornőm terhességének.
Itthon persze zokogtam, és közben magamat hibáztattam hogy lehetek ilyen irigy, de magamban az érzéseimet nem tudtam befolyásolni.
Főleg, hogy én 27-éves vagyok, ő meg 39. Neki már van 2-gyereke, és ő úgy esik teherbe, hogy fogamzásgátlót szed, ha gyereket akarnak abbahagyja, és jön is. Semmi problémázás, számolgatás meg görcsölés, én meg 27-évesen 2-éve próbálkozom, minden rendben van velünk csak egyszerűen nem jön össze. :(
Végig megjatszom magam, meghallgatok mindent amit mond, mégis az unokaöcsém vagy hugomat hordja a szíve alatt, meg meghallgatom azért is, mert közben tanulók tőle a terhességről, hátha nekünk is sikerül... De közben fáj, és ő speciel tudja hogy nekünk nem jön össze.
Nem is várom el, hogy lelkiismeret furdolasa legyen, ez az én problémám, nem vetíthetem ki rá, mégis miért lenne hibás azért mert nekünk nem, de neki sikerül?
Nem gondollak hibásnak, az ő fájdalmát átérzem és megértem, de ettől még nincsen igaza. Biztos megenyhül majd idővel, ha látja a pocakod, látja majd a babát, mint én is... Legalább egy terhes nő közelében lehetek, nekem ez sokat jelent.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!