Aki a párját választotta / otthagyta a párját hosszú idő után, az miért döntött így és megbánta-e? 31F,6 éves kapcs.

Akkor mi a kérdés? Mert szerintem megválaszoltad.

Most mondjam azt, hogy gyáva vagy beismerni, hogy a mostani kapcsolatodnak réges rég vége, és gyáva vagy új életet kezdeni?

*megcsókolni se merném. (...) égettem már le magam, mikor ott van. Ezt mások is látják.

Azért, mert addig fantáziáltál róla, amíg istennővé emelted, pedig ő is csak egy ember. Előre szólok, hogy hatalmas bukta lesz a sztori, ennek ellenére az a véleményem, hogy a mostanival szakítanod kellene. Az már nem működik, de megérdemelné a barátnőd, hogy tisztességes legyél vele, már amennyire ezek után lehetséges.

Én ugyan 1o évvel fiatalabb vagyok mint Te, 3 éve vagyok együtt a párommal. Semmiért nem tudnám elhagyni. Nem tud jönni az a lángolás akiért elhagyjam, hiszen annyi mindent átéltünk már együtt. Egyértelműen megmaradnék ebben a kapcsolatban, ha kicsit megtetszene valaki, hiszen az csak lángolás lenne semmi több. És ha jól megvagyunk, minek?

Járt utat, járatlanért...

Mégis azért ahogy olvasom a soraidat hol azt érzem, hogy szereted a barátnődet, hol azt, hogy egyáltalán nem.

Amikor azt mondod, hogy: "nem tudnám elképzelni, hogy holnap felkelek és a barátnőm már nincs ott és nem is lesz." akkor azt hinném, hogy szereted. De amikor azt mondod, hogy nem vennéd el feleségül, meg hogy a másikat (is) szereted, akkor meginogtatsz. Ezekből a mondatokból jön le nekem az, hogy egyszerűen csak félsz változtatni, mert olyan jól megszoktad már, hogy melletted van a barátnőd és mi lesz ha nem lesz?! Félsz elhagyni a járt utat a járatlanért. De nem szép dolog amit csinálsz, hiszen gyakorlatilag mással szeretnél lenni már több mint egy éve és hitegeted a barátnődet!

Eltelt 6 év és még nem kérted meg a kezét...meddig akarsz várni? Én biztos nem lennék 6 évig valakivel aki az elkötelezettségnek a szikráját sem mutatja felém.

Gondolom így könnyebb, felelősség nélkül a langyos vízben taposni...

Szerintem beszélj erről a dologról a barátnőddel mert nem fair amit csinálsz. Te lehet, hogy jól jársz míg az egérutat keresed, de ebben a dologban a barátnőd az, aki pórul jár, ha még sokat húzod az időt...

Írtam már az előző kérdésedre is, ha a barátnőd lennék, térden állva kérnélek, hagyj el!

Én is éreztem hasonló fellángolást, mint te, nem tartott sokáig, utólag tudom, hogy csak az újdonság vágya hajtott, meg az, hogy problémák voltak a kapcsolatomban a barátom miatt. Egy nagy törés után jött a harmadik, nem is értettem, hogy én még ilyet érezhetek? De a kapcsolatom fontosabb volt. Akkor már fura volt arra gondolni, hogy a régi jutott nekem, és nem az új. Szomorú voltam. De mi annyira szerelmesek voltunk az elején, hogy a hűséget választottam és bennem minden érzés elmúlt az új felé és minden visszajött a régi felé. És mégsem biztos, hogy jól döntöttem, mert az én régi párom pont olyan velem szemben, mint te a barátnőd felé. Kivéve, hogy az én párom el tudja képzelni velem az egész életét. De nem szerelmes igazán, szerintem csak kényelemből van velem, ő is megmondta, hogy el tudja képzelni mással is a jövőjét. Csak én nem. Én már nem.

Kértem őt az elején, ne járjunk, ha velem lejjebb adja. De hadovált össze-vissza, odavolt értem. Aztán 1 év után kihűlt felém. Borzasztóan szenvedek, mert magától nem megy el, én nem bírom küldeni. Ha tudnám, hogy ez az egész azért van, mert másra vágyik, könyörögnék neki, hogy menjen el. De nem vallja be. Csak egyszerűen nem mutat szerelmes jeleket felém és ennyi.

Tisztességtelen amit csinálsz, ha soha nem is szeretted, nem kellett volna hülyíteni. Most is csak magadra gondolsz és nem rá.