Akik 30-40 vagy akár több éves létükre otthon laknak szülőkkel nem szégyellik? Nem érzitek gáznak?

Örömmel látom, hogy az emberek jó része még nyitott gondolkodású. Örülök, hogy nem veszett el minden! :) Egyébként jómagam (29 évesen) is édesanyámmal élek,(szüleim elváltak 99ben) 300 körül keresek havonta plusz minusz, édesanyám nem túl egészséges, mind testileg mind mentálisan nagyon meggyötörték az évek, próbálok segíteni neki ott ahol tudok, hiszen neki köszönhetem, hogy idáig eljutottam! Az ő keresete 100ft havonta, így pénzügyileg is próbálom támogatni havonta 60-70ezerrel. 6 évig éltem egyedül, de mikor megtudtam, hogy problémái vannak, azonnal haza költöztem. Ennyi jár neki! Mert szeretem. :)

Esetek 90%-ban gáz. Ha férfi vagy, ezzel el is lehetetlenítesz magadnak bármilyen komoly kapcsolatot. Lehet otthonmaradni, spórolni lakásra stb, de a legtöbb ilyen amit látok arról szól hogy megy a herevere otthon, karrierbe nem halad sehova, magánélete 0 és szülei nyakán élősködik. Éljen így ha akar valaki, én már felkötöttem volna magam.

Az önállóság nem azon múlik, hogy valaki együtt él-e a szüleivel,vagy sem.Sokan vannak,akik nem tudnak elköltözni anyagi helyzetük miatt, és sajnos van olyan is,hogy a szülők egészségi állapota miatt kell otthon lakniuk.De van aki csak úgy gondolja, hogy ha megtalálja a megfelelő társat, akkor szeretne elköltözni.Szerintem nem ciki a szülőknél lakni.

Mi a fenéből vegyek lakást/ házat 30 évesen egy átlagos munkahelyen? Ha nem örökölsz vagy vesznek a szüleid, elég nehéz.