Ez érzéketlenség? Vagy valami más?

Mindig érzéketlennek tartanak, amiatt amilyen könnyen veszem az életet. Kétszer szakítottam két hosszabb kapcsolat után, és a barátnőimet jobban megviselte meg a szüleimet az elválás mint engem, egyszerűen úgy voltam vele, hogy ez van nem vált be majd jön a következő pasi miért szomorkodjak. Aztán mikor megbuktam, akkor se voltam elkeseredve mert tudtam hogy kijavítom és félév mulva megcsináltam. Végül amikor meghalt egy közeli ismerősöm csak pár hétig gyászoltam, mert úgy gondoltam hogy az élet biztos így akarta, feltámasztani már nem lehet, a szívembe marad de az élet megy tovább. Amikor pedig elhagytam 100.000 forintot akkor is üvöltöztek velem, pedig azt is elhagytam nem tudtam visszacsinálni. Ki kellett fizetnem a saját pénzemből, de az sem viselt meg nagyon. Egyszer meg megmart egy kígyó akkor sem estem kétségbe, kalandnak fogtam fel.