Mit tegyünk? Segítség!

Hárman élünk, édesanyám,nagyapám és én.

Nagyapámat gondozni kell,kénytelen velünk élni, de a helyzetünk nem egyszerű és nem is csak ebből áll.

Édesanyámat a nagyapám, aki az ő apja kiskorában részegen sokszor molesztálta, akkor nem hittek neki.

Most már nagyapám részben egy öt éves gyerek szintjén van, sokszor nem fog fel dolgokat, és már hét éve

kénytelenek vagyunk gondoskodni róla. Elsősorban édesanyám teszi ezt, de lelkileg a régi dolgok és események

miatt is, anyukám teljesen tönkrement, az idegei felmondták a szolgálatot és már eljutott arra a pontra, hogy

eddig csinálta, most már tovább nem hajlandó. Én édesanyámat nem hagyom magára, de nagyapámnak sajnos mennie kell.

Lehet sokan ezzel nem értenek egyet, de kérdés az, ha mással is ez történik, akkor a gyerek, hiába felnőtt is az már,

menjen tönkre lelkileg, mert olyan volt a szülője? Szerintem nem. Édesanyámat támogatom abban, hogy nagyapám

elkerüljön tőlünk minél hamarabb. Viszont a szülőtartás végett, amit lehet bajban vagyunk, mivel már csak édesanyám, az

egyetlen élő gyereke is. A nyugdíja nagyon alacsony, ennek ellenére, el akarjuk küldeni egy otthonba, mielőtt még

édesanyámnak kellene bevonulnia valahova a lelki teher és nyomás miatt, amit már évek óta kénytelen viselni.

Ha valaki tud ebben megoldást vagy segítséget, kérem írjon.

Köszönjük.