Hogy lehet valaki ilyen?

Szóval, igaz csak 10 éves, én még csak 19:)

De egyszerűen bosszant. Szinte testvérek vagyunk, egy házban lakunk.

Lényeg, h mindig segítettem neki, ott voltam mellette, ha szarban volt, veszekedés volt, akkor vigasztaltam, tehát tényleg kialltam mellette.

És azt kell látnom, hogy olyan paraszt velem h az valami hihetetlen.

Egyik nap pl ültem a kinti kanapén és szerencsétlenségemre a macska is feljárhat rá, elkezdi, vidd onnan a pcsádat mert nem fér oda a macska.

Ha főzök valamit magamnak, akkor megint mit főzöl, büdös van. Befütök, mivel a mama itthon van és mivel hideg van nem akarom h megfázon, illetve most volt műtéte is)), akkor ki az az idióta aki befűtött. Igen tudja, h én voltam. A legjobb, amikor azt mondja h kva, hülye és társai.

Ma adtam oda a húsvéti ajándékot. Könyvet kért, és erre csak ezt kapom? Mi ez az olcsó szar, ilyen nem kell. Majd leszakadt a képem...

Akkor utána a nagynénénk unszolására (hallottam h mondja neki) oda hány menet közben egy bocs-t. Hát mondom így nem kell. Miután, amikor a barátnőjével összeveszett neki ajándékot vett bocsánat kérés képpen. Tőlem pedig eszébe sem jut, h talán bocsánatot kéne kérni vagy h ez így nem oké.

Amit pedig egyszerűen utálok, h igénytelen... Kimegy kutyázni, a puncijaba turkál, a fenekébe és nem mos kezet... Akkor valamit lever/kiönt, azt ott is hagyja.

Akkor ha bent van a mama szobájába felteszi az asztalra a lábát ezerszer szépen el van neki mondva h vegye le és nem. Ennél jobb amikor a laptopot is lökködi, és akkor mi a válasz ha szólva van neki? Kit érdekel. Nem a tiéd. (Miközben egyébként de csak már a mama használja)

Tudom, h gyerek de én ezt nem bírom... De tényleg nem. Mit csináljak? Hiába nézem levegőnek, ha közben herótom van már tőle.