Ezt tűrnétek vagy talán páromnak van igaza?

Ha nem voltatok otthon, akkor elég nehéz lett volna megkérdeznie bárkitől a lányodnak, hogy csinálhat-e egy szendvicset.

A lányodnak van igaza.

Egyébként sem szükséges egyből kiabálni, megbeszélni is lehet dolgokat. Ha esetleg a párod, mond értelmes érveket, hogy miért nem szeretné, hogy engedély nélkül csináljon a lányod egy szendvicset, arra már lehet valahogy reagálni... na de így ..

***hanem úgy is kell viselkedni!!!!

-lemaradt

Hogy tűrnénk-e? "Tűrnivaló" dolog ha a gyerekünk belenyúl a hűtőbe és csinál magának egy szendvicset?

Annyira bírom az ilyen nőket akiknek fontosabb valami pasi mint a saját gyerekük...

Tökmindegy hogy már külön él, ha 60 éves lesz, akkor is a te gyereked lesz. (Bár én a helyébe nem állnék veled szóba többé ha így állsz hozzá és ha valami elmebeteg pasit elé helyezel a fontossági sorrendben.)

Már az anyatejet is sajnáltad tőle esetleg babakorában? A gyerekemmel szemben nincs olyan hogy enyém-tiéd, minden az övé is ami az enyém. Ha meg kifogtam egy olyan pasit akiről kiderült hogy ekkora seggfej, akkor az első ilyennél repülne. (Bár esélytelen hogy egyáltalán szóba állnék egy ilyennel, én azért meg szoktam válogatni hogy kit engedek az életembe.)

Én azt furcsállom, hogy ezt a kérdést kiírtad! Hát nem röstelled magad?

Ez a "zsák a foltját" minősített esete!

Te szülted azt a lányt, vagy csak haszonbérbe vetted, mint annak idején tették Árvácskával?

Az "élettársad" mivel tart sakkban? Utcára kerülnél? Vagy nem lenne meg a napi töményadagod, ha kidobnád az "életed társát"?

(már ha élet az, amit csinálsz)

Egy ilyen szrevő taplót megtűrsz? Akkor te vagy, akinél súlyosabb defekt!

Kss a neved, vagy néhanapján még a neveden szólítanak? Hát hogyan lehetsz ennyire felmosórongy? Vagy neked is hasonló a hozzáálásod és itt ríddogálsz, hogy sajnáljon már valaki? Szánlak, ha számodra tényleg ilyen komoly dilemmát miért okoz az, ami egyértelmű?

Mi a baja a párodnak? (vagy mi a fene az a fehérjehalmaz!) Meg tudná indokolni a hisztijét??? ( Már ha egyáltalán rá mernél kérdezni, ugye? )

Féltékeny és eldöntötte, hogy mindenáron elmarja a lányod a közeledből?

Vagy ez nála az alap, zsigerből ilyen? Akkor tapsolhatsz neki és mélyen meghajolhatsz.

Az az ábra, hogy sztem csak miattad ment a lány és eddig is túlságosan sokat nyelt......tőled! Örülj, ha nem jön a lányod, nem mérgesedik el jobban a helyzet! Ha képtelen vagy helyretenni magadban az értékrendet, akkor nincs mit tenni: remélem, a lányod nem tekint "mintának", otthonról hozott példának.

Különben nem lesz élete. Velem ezt egyszer tette volna meg ezt az élettársad. Hasonló szituban a továbbiakban esetleg számodra adnék valami elérhetőséget, ha nagy a zűr, de többé a küszöbödet / élettársad küszöbét át nem lépném!

Tisztelem a lányod türelmét: egy szavad vádló nem lehet, ha róla van szó!

Előbb fordulnék vadidegenhez, mint hozzád, amíg együtt vagy azzal a gyökér bugrissal. (még utána is meggondolnám, dicsekednék-e veled.)

Szánalmas vagy a dilemmáddal!

Csókol anyád, Boris!

Én meg azt nem értem, miért hoz ki egy ilyen sztori ennyire szélsőséges indulatokat az emberekből?

"Kivágnám az ilyen sz@ralakot" meg "a gyereked helyében szóba sem állnék veled többet"...

Nem lehet egy picit gondolkozni és kicsit árnyaltabban szemlélni egy ilyen esetet? Netán mindkét oldalról megvizsgálni a dolgot, hátha a másiknak is lehet igaza?

Azt se tudjuk, kinek az otthona, ki fogadott be kit, a pasi a nőt, a nő a pasit, vagy esetleg közös tulajdonú lakásban élnek.

Bármi is a felállás, szerintem mindkét fél saras a dologban.

Rendben, talán nem főbenjáró bűn készíteni egy szendvicset anyánknál a hűtőből, nem érdemes érte kiabálni.

De azt is meg tudom érteni, ha a másikat igenis zavarja, ha valaki a kajái között turkál, és elvesz belőle ezt-azt.

Ha megjelenne egy kérdés a gyakorin, hogy "apósom, anyósom, párom gyereke, testvére, unokaöccse stb. benyúl a hűtőnkbe", szerintem egyből mindenki a kérdezőnek adna igazat.

És nem egy gyerekről van szó, hanem egy felnőttről. Fura, de nekem egyáltalán nem egyértelmű, hogy szabadon garázdálkodhatok a családtagjaim hűtőjében, még a szüleimében sem.

Ergo, szerintem a pasinak joga van szóvá tennie az ezzel kapcsolatos nemtetszését, legfeljebb az nem mindegy, hogy ezt milyen stílusban teszi.

Ha a lányod megevett volna két kiló libamájat kérdezés nélkül, talán megérteném a párodat, hogy rossz néven vette a dolgot.

De azon kiakadni, hogy a saját gyereked a hűtőben talált alapanyagokból összedobott párszor egy szendvicset .....

Gondolom, nem a létminimum alatti jövedelemből nyomorogtok kenyéren és vízen, hogy ez ekkora érvágás legyen.

Vagy ha meg elvi kérdést csinál belőle a párod, akkor a lányodat egy idegenként kezeli, akinek nem szabadna otthon éreznie magát a saját anyjáék otthonában?

"A gyerekemmel sem akarok rosszba lenni de többet nem akar ide jönni úgy kiabált vele az élettársam."

Nem akarom megbántani az érzéseidet, de meg tudom érteni a lányodat, főleg, ha nem álltál ki mellette, amikor az élettársad kiabált vele.

Tényleg nem bántásból kérdezem, de neked amúgy esetleg nincsen saját jövedelmed, hogy egyáltalán felmerül benned a kérdés, hogy az élettársad ilyen szintű kicsinyessége és rosszindulata jogos-e?