Hogy viszonyulnátok ahhoz, hogy a gyereketek egyik leendő iskolatársa leszbikus szülők gyereke?

Sajnos most nincs időm arra, hogy elolvassam az eddigi válaszokat, de ha nem baj, elmondom én is a véleményem:

A gyerekek ezzel a dologgal baromira nem fognak foglalkozni, csak Ti, szülők.

Az osztálytársuk két nővel él, na és??? Akkor mi van?

Gyerekkoromban én is ismertem két öregasszonyt, akik együtt éltek. Soha, de soha nem gondolkodtam azon, hogy ők mi a francért vannak együtt -barátnők, együttélnek és kész. Rendszeresen át is járogattunk hozzájuk, aranyosak voltak, ugyanolyanok, mint akármelyik másik ember - gyerekeik, unokáik is voltak.

Emlékszem, mikor már érett tinédzser voltam, akkor sem sejtettem semmit! Jó barátnők, és kész.

Most 35 vagyok, és pár napja esett le, hogy OPPÁ...! (Persze a nénik már nem élnek)

19.51 vagyok

Kicsit visszaolvastam.

Olyan fölösleges ezen a dolgon ilyen szinten vitatkozni.

A gyerekek annyira természetesnek fogják ezt venni, mintha csak a nagynéni lakna a kislánnyal és az anyjával. Eszükbe se fog jutni, hogy ezek leszbikusok!

A fiam apja nem él velünk.

Viszont pár hónapra hozzánk költözött a leges-legjobb barátnőm (és nem vagyunk leszbikusok!).

Ezen miért nem akdt ki senki? Pedig felváltva hoztuk-vittük a gyereket, totál családtaggá vált a barátnőm. Mint egy pótmami.

Egyszer sem feküdtem le vele, és nem is feltételezte rólunk egy gyerek sem! (Esetleg a hülye szülők. :-))

- Anyu miért van két anyukája annak a kislánynak?

- Azért kisfiam mert náluk ilyen a család, így boldogok.

Mi apuval vagyunk hárman boldogok, ők így. Nem ez a tömegszokás de ilyen is van, attól, hogy mások még NEM rosszabak mint mi. Mindenféle család van, van ahol nagymama nevel, van ahol elváltak és van ahol azonosneműek.

Én csak azt nem értem kérdező, hogy ha azt írod mennyire SAJNÁLOD a kislányt akkor abban mutathatnál példát, hogy kiálsz s megpróbálod a pártját fogni mikor a gyereked róla kérdez majd s NEM SARAT DOBÁLSZ. Nem kell neked is belerúgnod egyett a hozzáálásoddal. Oké, nem kell elfogadni, szeretni, utánozni őket de mint emberi lényt tiszteletben kéne tartani őket.

Mégis mi a fenére gondolsz mikor azt írod elkéne különíteni mert ha úgy kezelik mint egy leprást akkor majd hűde boldog lessz mi? Akkor majd sajnálatod fejezed ki neki a kerítés mögűl ahova te jutatnád s a SZÜLEIRE fogod??? érdekes

Szerintem ez nem probléma csak az olyan szülök hisztiznek ilyesmin mint te, apám 5 éves koromba lépet le azóta nem volt egy olyan ünnep mikor eszébe jutotam volna. A suliba csak anyám jött a szülőikre anyám járt már ha elment. Soha egy gyerek se kérdezte hogy mért csak anyám jön, hogy ő mért nem jönn.... Az ilyen dolgokat csak a felnötek veszik észre és ök uszitják a gyerekeiket.

Kérdező ne gyűlölködj téged is bármikor elhagyhatnak és akkor csak te leszel a kicsinek és talán csak a mamád vagy a nővéred segít ki.

és ha kérdezősködni fog? nem is modntam hogy vezesd le hogy született gyermekük! annyit kell neki mondani, hogy ez is egy családkép, csak kicsit ritkább. egyébként nem tudom, sosem élt velünk édesapám, soah nem jöt rétem sehova, sőt, ha kérdezték nem tudtam megmondani hogy mit dolgozik, azt válaszoltam hogy nem tudom, emrt nem ismerem. Senki nem csúfolt, nem kérdezte hogy miért nem. Ilyenkor a gyerekeket még nem ze érdekli, ha rá is kérdez, fél mondattal le lehet tudni.

kérdező: nem is kell mást kitalálnunk, hiszen az elhangzott érvek nem csak egyöntetűek, hanem reálisak is.

Az egy dolog hogy te gyűlölsz mindenféle másságot, főleg a homoszexualitást. Jogod van hozzá, engem nem rédekel. De amiket leírtál már felháborító volt. Mikor a kérdésre kattintottam csak annyit láttam hogy te kikéred a véleményünket erről, gondoltam biztos furának találod és félsz tőle hogy mit fog hozzá sólni a fiad. Jogos kérdésnek godnoltam. De ahogy elolvastam a magyarázatod rájöttem hogy túl radikálisan állsz a kérdéshez. és ez az utols mondatod volt: akár tetszik, akár nem, annak a kislánynak pontosan ugyanannyi joga van oda járni mint a te fiadnak. függetlenül a szüleitől. ÉS mint már leírtam : nem biztos hogy alegjobb a gyereknek a két anya, de az biztos hogy jobb mint az intézet.

19:51 vagyok

Kedves kérdező, nekem is van egy iskolás kamasz fiam, megértem, hogy kicsit meglepődtél.

DE!

1. Gondolom a kislány nem úgy szólítja mindkét nevelőjét, hogy "anya".

2. Valószínüleg maga a kislány se tudja, hogy a vele élő két nő mit csinál éjszaka. Csak annyit tud, hogy ők SZERETIK egymást, nem úgy, mint manapság sok "normális" házasságban...

3. Akkor lenne okod aggódni, ha ez a két nő kézenfogva sétálgatna a suli környékén, vagy pl. nyilvánosan csókolóznának stb. De ilyesmit gondolom nem csinálnak.

Az, hogy együtt nevel az a két "szerencsétlen" nő egy gyereket, még nem azt jelenti, hogy kiteregetik a homoszexualitásukat, és hatalmas betükkel hirdetik, hogy "MINDENKI LEGYEN LESZBI, MERT EZ A JÓ, EZ A SZÉP!"

Nyugi! Hidd el, a gyerekeknek le seM fog esni, hogy ezek "szerelmesek" egymásba!

Amikorra meg leesik nekik (pl. az én 10 éves fiammal pont a napokban beszélgettünk a homoszexualitásról érintőlegesen, ő hozta fel a témát, de tavaly még nem foglalkoztatta ilyesmi), szóval amikorra elkezdi őket foglalkoztatni ez a dolog, hidd el, lesznek már olyan értelmesek, hogy TI, SZÜLŐK, normálisan el tudjátok magyarázni nekik, hogy mi a helyzet.

Tény, hogy a homoszexualitás nem "normális dolog" a szó hagyományosan vett értelmében, viszont a homoszexuális emberek pont olyan értelmes/értékes emberek, mint bárki más, és ami még nagyon-nagyon lényeges, hogy NEM TEHETNEK RÓLA, HOGY ŐK MÁSOK! Ilyennek születtek.

MÁSOK -ha így mondod a gyerekednek, akkor abból ő tudni fogja, hogy a "normális" az, ha ő majd az ellenkező nemhez vonzódik.

Ezt én teljesen jól el tudtam magyarázni a 10 éves gyerekemnek! És ettől ő még nem lesz homoszexuális, hacsak nem annak született (erre utaló jelek szerencsére nincsenek, nagyon fiús). De ha meg esetleg mégis kiderülne egyszer, hogy a fiukat szereti szegénykém, hát Istenem, nem fogok örömtáncot járni, az biztos, de akkor is szeretni fogom! És örülni fogok az unokáknak is.