Apám felesége kidobált mindent és ne legyek felháborodva?

Én mondjuk nem gondoltam, hogy a mamám halála+ temetése után rögtön rohanjak a lakásba, mert valaki szétrabolja és kidobálja sos a cuccait. :D

Nem ez volt az első gondolatom. Nyilván megbeszéltük apámmal, hogy akkor közösen felmegyünk, de mekkora mázli, hogy épp szabadságon volt a feleség és el tudta intézni egyedül az egészet.

Egyébként apám szerint azért járkált fel akkor, amikor a mama kórházban volt, hogy bevigyen neki cuccokat. Csak amikor kért tőlem valamit hogy vigyek be neki és szóltam apámnak, akkor derült ki, hogy az már nincs meg. :D

Várható volt, hogy nem jön ki sajnos, de azért az is elég morbid, hogy a még élő ember cuccait szortírozza valaki.

Még egyszer mondom, ha apám lett volna az a valaki, akkor is kiakadnék, hiszen ugyanannyi közöm van a nagyszüleimhez mint bárki másnak a családban, kivéve az új feleséget, akinek nem lett volna joga arról dönteni, hogy mit dobáljon ki.

Egyébként voltak ott családi képek is, azok sincsenek meg.

Nem tudom ki milyen családban nőtt fel, én elhiszem, hogy van egy öröklési sorrend, vannak jogszabályok, de azért szerintem ez nagyon nem így működik, hogy tényleg egy huszadrangú senki befészkeli magát más lakásába és kitalálja, hogy akkor mindent kidobok és beköltözöm.

A másik fele meg, hogy nyilván alig várta hogy meghaljanak, mert világ életében albérletben lakott és semmire nem volt elég a pénze, így gondolom megörült az ingyen lakásnak és beszart, hogy nehogy apám eladja vagy nekünk kelljen belőle valami ami érték. Ezért is hagyott ki minket.

Mellesleg miután papám meghalt, megpróbálta betuszkolni mamámat egy idősotthonba, ahol egy ismerőse dolgozott, csak megfúrtuk a dolgot és mondtam akkor, hogy ha kell, jogi útra is tereljük.

Így tudott mamám a SAJÁT lakásában maradni, mert a nő mindent megtett, hogy bebizonyítsa mamámról, hogy beszámíthatatlan.

Úgyhogy van oka annak, hogy utáljuk a nőt és azt is mégegyszer mondom, hogy az elején (amíg nem ismertük) igyekeztünk normális viszonyt kialakítani.