Mit tudnék tenni? Hogy szerezzem vissza a feleségem?
6 éve élünk házasságban, van két lányunk. A nagyobbik 4,5 éves, a kicsi 2 éves. Januárban kezdte a bölcsit. A feleségem visszament dolgozni. Szerencsére visszavették a munkahelyére.
Nagyon jól érzi magát, állítása szerint már várta, hogy újra felnőtt emberek között lehessen.
2,5 hónapja megváltozott minden. Igazából nem igazán értem, hogy miért.
A szüleim vidéken laknak és 2 éve anyukám nyugdíjas, de apukám még aktív munkavállaló.
A második lányunk születésekor pont kapóra jött anyukám segíteni. Bár a feleségem ennek nem igazán örült, mivel ő fontosabbnak tartotta az első időket az anyukájával megosztani. Persze ezt megértettem, de attól még úgy gondoltam, hogy anyukámnak is joga van ott lenni az első percekben, amikor hazajövünk. Így ideköltözött hozzánk pár hétre. Egészen pontosan majdnem 2 hónapig itt volt.
A feleségem előtte csupa csacsogó volt, állandan járt a szája, életvidám volt. Ezután pedig inkább bezárkózott.
Sokszor veszekedtünk azon, hogy őt zavarja, ha anyám bámulja, miközben ő szoptat. Megértettem és beszéltem erről anyámmal, aki kiakadt és inkább hazament.
Nekemez nagyon rosszul esett..hiába nem volt gond köztük soha semmi.
Utólag én is belátom, hogy elég sokan voltunk körülötte. Ráadásul anyukűájával sem tudtak felhútlenül együtt örülni a kisbaba érkezésének.
Anyósom sosem tudott semmit sem csinálni, mert anyám mindig útban volt. Viszont mégis csak az anyám és védem őt.
Na, szóval telt az idő, anyám nem jött gyakran, csak látogatáskor találkoztunk. A feleségem is kezdett megbékélni és meglágyulni.
Aztán most hogy a kicsi bölcsibe jár, szinte mindig beteg. A feleségem megtudja oldani, hogy itthon dolgoik, de azért mondtam neki, hogy anyám majd vigyázz a picire.
Nem tetszett neki, de nagy nehezen belement.
Február óta nálunk lakik az anyám, elég sokat segít. Állandóan főz, takarít, gyereketnevel, stb.
A feleségem pár napja írt egy levelet nekem, amit a postás hozott. Leírta benne, hogy ő ezt így nem csinálja tovább. Úgy érzi magát a saját lakásában (ő nevén van, örökölte), mintha az anyjáéknál lakna tini szerepben, miközben már rég felnőtt.
Leírta még, hogy belefáradt a mayarázkodásba felém és hogy én semmit sem teszek.
Ráadásul megkérdezte levélben, hogy nekem fel se tűnt, hogy hónapok óta nincs sexuális életünk?!
Belegondolva sokszor akart velem beszélni és kért, hogy küldjem haza az anyám, de nem tettem, mert úgy gondoltam, hogy ez nekünk így jó lesz. Mármint a segítsége.
Többször mondta pár hete, hogy tele a töke azzal, hogy nem tud úgy otthon mozogni, mint régen. Állandóan zavarja valaki. Itt az anyámra gondolt.
Írt még arról, hogy lemond a lakásáról, cserébe ha lemondok a gyermekek felügyeletéről, stb.
Nem kér gyerektartást sem és hogy ő beadja a válópert.
A hétvégén itthon sem aludt. Írt egy sms-t, hogy a gyerekek nála vannak egy szállodában és hogy hétfőn, azaz ma elhozza a ruháikat és más dolgokat a lakásból.
A telefont nem veszi fel, dolgozni se ment be. Igazábl nem tudom, hogy hol van.
Apósomék nem moindanak semmit, csak azt, hogy magamnak köszönhetek mindent. Biztos, hogy tudják merre van, de nem mondják el. Nyilván őt védik!
Visszagondolva, rengeteg jel mutatott arra, hogy ő már nem érzi magát jól ezekben az időkben.
válasza:Biztos voltak jelek, hogy nem az igazi minden. Ennyire drasztikus lépést kellett megtennie, hogy te észrevedd. Ez szomorú. Én se bírnám ki ha minden lépésemet követné az anyósom, pedig nincs vele bajom. Lassan 4 hónapja ott lakik :O
Csodálom, hogy csak most lépett le a feleséged. Mellesleg ez az élet rendje, felnősz, családod lesz. Attól még, hogy nem lakik ott anyukád ugyan úgy az anyukád marad.
Anyukád is tisztába lehetne ezzel, na meg azzal, hogy tönkre teszi így a családi életedet :O Nem vettétek észre magatokat, és tessék meg van a baj.
Költöztesd vissza anyudat és utána próbálkozz a feleségednél.
válasza: válasza:Teljes mértékben megértem a feleséged!!
Az nagyon nem egészséges, ha az anyós együtt lakik a családdal, pláne, ha szemmel láthatóan nincsenek egy hullámhosszon.
A te családod most már elsősorban a feleséged és a gyermekeid, ők kellenének, hogy az elsők legyenek.
Az azonnali megoldás csakis az, hogy ha anyukádat még ma kipenderíted a házból, így még menteni lehet a kapcsolatot, de ha továbbra is anyuci kicsi fiát játszod és anyukád véded, akkor ne csodálkozz, ha egyedül maradsz.
válasza:Ő is megértette már, hogy miért reagált így a felesége. Itt a kérdés az, hogy hogyan tudja visszaszerezni a családját. Szerintem aki azért ír ide neki, hogy ítélkezzen, az megint csak feminista felindulásból teszi. Kövezzétek meg persze, biztosan nincs így is eléggé kikészülve.
A megoldást keresi emberek!!!!
válasza:Ha a feleséged szóba áll veled, akkor ígérd meg neki (és godnold is komolyan), hogy mostantól nincs olyan hogy az ő kifejezett kérése ellenére megjelenik anyukád akár pár órára is.
A mindennapokban ti vagytok 4en, nektek kell beszélnetek, megoldani a problémákat. Ha beteg a gyerek, te is mehetsz táppénzre.
Ha rendeződnek a dolgok, hívjátok el anyukádat és ezt neki is mondjátok el. Ha nagyon unatkozik, keressen hobbit. Járjon nyugdíjasklubba, az én nagymamám szereti. Utazásokat is szerveznek, azt is szereti. Tanuljon meg valami újat, akár nyelvet, táncolni, bármit. Ha van kert, kertészkedjen. De fekete-fehéren mond meg neki, hogy van magánszférátok, amihez semmi köze.
válasza:Persze, hogy Te vagy két tűz között, mivel Te rontottad el - ne sajnál(tas)d magad.
Anyukád csak ma megy el, és ott volt február óta??? Ez elég gáz.
Úgy tűnik, a feleségednek tényleg nem volt más választása, mint ez a drasztikus lépés.
válasza:Na, akkor megoldások:
1. Bölcsi/ovi előtt letáborozol, ott várod a feleséged, ráveszed, hogy menjetek el el egy játszóházba, amíg a kicsik játszanak, ti beszélgettek.
2. Bölcsi/ovi előtt letáborozol, hatalmas csokor virággal várod, térdre borulsz, esedezel, hogy minden megváltozik.
3. Bölcsi/ovi előtt letáborozol, addigra otthon nyoma se maradjon a mamának, telerakod helyette virággal a hálószobát, pezsgőt hűtesz be, vacsit rendelsz, miután letettétek a gyerekeket, elcsábítod a nejed.
Te tényleg nem vetted észre, hogy szinte nincs is szex közöttetek? Hm...
A feleséged csalódott benned, többször is, most próbára tesz. Mutasd meg neki, hogy férfi vagy, a férje, aki imádja őt, és nem anyuci pici fia.
Remélem, sikerülni fog és kibékültök!
válasza:Nincs második ember. A feleségem nem csal meg. Nem tenné meg, mivel ő minden percben éreztette velem, hogy mennyire szeret. Odaadó és nagyon sok mindent megtett értem és a családomért.
Anyám pedig kicsit érdekes én ezt aláírom. Amikor az első lányunkat vártuk és közöltük a jóhírt, közölte anyósom, hogy ő nem öreg és ő nem akar nagymama lenni.
Persze azóta 100x bocsánatot kért és elmondta, hogy mély depresszióba került, mert úgy érezte egyik percről a másikra, hogy megöregedett.
A feleségem az első terhesség alatt alig találkozott a szüleimmel. Ahogy tudta, kerülte őket.
Illetve apámmal (amikor fent volt nálunk orvosi vizsgálatok miatt) gyakran elment bababoltokba körbenézni és vásárolni.
Eléggé összenőttek abban az időben és nagyon jól kijöttek.
Pár perce hívott a feleségem, hogy nem sokára hazaér. Azt mondta, hogy a barátnője és a szülei kérésére ad egyetlen egy lehetőséget, hogy végig hallgasson és elmondja majd azt, amit ő gondol.
Azt mondta, hogy mire hazaér, addigra az anyám menjen el a lakásból. Mondtam neki, hogy apám már úton van érte.
Azt felelte, hogy akkor küldjem el legalább sétálni, mert nem akarja látni sem.
válasza:Ne haragudj, de teljesen megértem a feleséged. Szerintem kicsit becsavarodott, hogy így fogalmazzak én is hasonlóan érezném magam ilyen helyzetben...
Mi nem az anyósommal élünk együtt hanem a Párom nagymamájával. Igaz, Ő nem szól bele mindenbe, de azért előfordul, hogy kioktat és megpróbálja rám erőszakolni azt, amit én nem szeretnék. Sokszor kritizál, de nem igazán úgy, hogy a szemembe mondja csak célozgat. Alig várom, hogy külön költözzünk. Sokat segít nekünk ez tény és hálásak lehetünk Neki, de egyszerűen így 2 év után azt mondom ha az embernek családja van, oda tartósan se anyós, se nagymama sem pedig senki más nem kell. A család az szűk család. Tudom, hogy régen generációk éltek egy fedél alatt, de manapság az emberek ezerszer stresszesebbek, állandóan pörög az agyuk, mit hogyan csináljanak, hogy jó legyen. Senkinek nem hiányzik, hogy két kicsi gyerek mellett még ott lógjon a nyakán egy ember aki folyton kioktatja és mindent helyette akar megcsinálni. Ez idegesítő és kiborító.
Én is szeretem az anyukámat, meg is védem a Párommal szemben ha nincs igaza a Páromnak, sosem engedném bántani. DE!
Abba sosem egyeznék bele, hogy hozzánk költözzön, csak ha valami nagyon nagy gond lenne és másképp nem lehetne megoldani. Mert abból csak a feszkó van. Lehet én több mindent tolerálnék Neki, de azért mert az ÉN anyukám.
Lehet, hogy Téged nem zavar Édesanyád jelenléte, mivel kezdjük ott Te dolgozol, így a feleségednek kell elviselnie nap közben. Egyszerűen az, hogy Ti akarjátok megszabni a feleséged napirendjét, életét GÁZ. Mindegy milyen szándékod volt, felnőtt ember, egyszerűen nem teheted meg, hogy kiteszed olyasminek amit Ő nem akar. Ezt előbb Vele kellett volna megbeszélned nem rögtön Anyukáddal egyeztetni. Ráadásul azt is írtad, hogy kijelentette, hogy nem akarja. Akkor hogy mered ráerőszakolni??? Én biztosan nagyon kiosztottam volna a férjem és ha ez sem használt volna, én is leléptem volna. Így nem lehet egy házasságban élni, hogy a férj mond valamit és a feleség vagy elfogadja vagy ennyi volt. A jeleket előbb kellett volna észrevenned...Azon sem lepődnék meg, ha lenne valakije akinek az az elsődleges, hogy Ő mit gondol, nem pedig az amit az anyukája!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!