Mit tudnék tenni? Hogy szerezzem vissza a feleségem?
6 éve élünk házasságban, van két lányunk. A nagyobbik 4,5 éves, a kicsi 2 éves. Januárban kezdte a bölcsit. A feleségem visszament dolgozni. Szerencsére visszavették a munkahelyére.
Nagyon jól érzi magát, állítása szerint már várta, hogy újra felnőtt emberek között lehessen.
2,5 hónapja megváltozott minden. Igazából nem igazán értem, hogy miért.
A szüleim vidéken laknak és 2 éve anyukám nyugdíjas, de apukám még aktív munkavállaló.
A második lányunk születésekor pont kapóra jött anyukám segíteni. Bár a feleségem ennek nem igazán örült, mivel ő fontosabbnak tartotta az első időket az anyukájával megosztani. Persze ezt megértettem, de attól még úgy gondoltam, hogy anyukámnak is joga van ott lenni az első percekben, amikor hazajövünk. Így ideköltözött hozzánk pár hétre. Egészen pontosan majdnem 2 hónapig itt volt.
A feleségem előtte csupa csacsogó volt, állandan járt a szája, életvidám volt. Ezután pedig inkább bezárkózott.
Sokszor veszekedtünk azon, hogy őt zavarja, ha anyám bámulja, miközben ő szoptat. Megértettem és beszéltem erről anyámmal, aki kiakadt és inkább hazament.
Nekemez nagyon rosszul esett..hiába nem volt gond köztük soha semmi.
Utólag én is belátom, hogy elég sokan voltunk körülötte. Ráadásul anyukűájával sem tudtak felhútlenül együtt örülni a kisbaba érkezésének.
Anyósom sosem tudott semmit sem csinálni, mert anyám mindig útban volt. Viszont mégis csak az anyám és védem őt.
Na, szóval telt az idő, anyám nem jött gyakran, csak látogatáskor találkoztunk. A feleségem is kezdett megbékélni és meglágyulni.
Aztán most hogy a kicsi bölcsibe jár, szinte mindig beteg. A feleségem megtudja oldani, hogy itthon dolgoik, de azért mondtam neki, hogy anyám majd vigyázz a picire.
Nem tetszett neki, de nagy nehezen belement.
Február óta nálunk lakik az anyám, elég sokat segít. Állandóan főz, takarít, gyereketnevel, stb.
A feleségem pár napja írt egy levelet nekem, amit a postás hozott. Leírta benne, hogy ő ezt így nem csinálja tovább. Úgy érzi magát a saját lakásában (ő nevén van, örökölte), mintha az anyjáéknál lakna tini szerepben, miközben már rég felnőtt.
Leírta még, hogy belefáradt a mayarázkodásba felém és hogy én semmit sem teszek.
Ráadásul megkérdezte levélben, hogy nekem fel se tűnt, hogy hónapok óta nincs sexuális életünk?!
Belegondolva sokszor akart velem beszélni és kért, hogy küldjem haza az anyám, de nem tettem, mert úgy gondoltam, hogy ez nekünk így jó lesz. Mármint a segítsége.
Többször mondta pár hete, hogy tele a töke azzal, hogy nem tud úgy otthon mozogni, mint régen. Állandóan zavarja valaki. Itt az anyámra gondolt.
Írt még arról, hogy lemond a lakásáról, cserébe ha lemondok a gyermekek felügyeletéről, stb.
Nem kér gyerektartást sem és hogy ő beadja a válópert.
A hétvégén itthon sem aludt. Írt egy sms-t, hogy a gyerekek nála vannak egy szállodában és hogy hétfőn, azaz ma elhozza a ruháikat és más dolgokat a lakásból.
A telefont nem veszi fel, dolgozni se ment be. Igazábl nem tudom, hogy hol van.
Apósomék nem moindanak semmit, csak azt, hogy magamnak köszönhetek mindent. Biztos, hogy tudják merre van, de nem mondják el. Nyilván őt védik!
Visszagondolva, rengeteg jel mutatott arra, hogy ő már nem érzi magát jól ezekben az időkben.
válasza:Hát, úgy látom, a feleségednek igaza van. Hátha nem késő, jó, hogy belátod. Én is nagyon rosszul viseltem volna a helyében a leírtakat. Próbáld most meghallani, amit mond. Beszélj a szüleivel, remélhetőleg meggyőzhetők arról, hogy mindenki hibázhat, van bocsánat, és talán nem érdekük, hogy szétessen a család.
És ha találkozol a feleségeddel, beszéljétek meg, mi a jó neki (is). (Alapvetően amúgy az anyuka anyjáé az elsőbbség...) 38/N
válasza:4., én nem gondolnám, hogy volt ilyesmi. De az embernek elég, hogy "idegent" kerülget a lakásban, hogy az anyaság örömeit beárnyékolja az, hogy valaki árgus szemekkel figyeli, hogy jól csinálja-e.
Felnőtt nőként kap a feje fölé valakit az előző generációból, mintha ő nem lenne elég érett, elég ügyes ahhoz, hogy a gyerkekeket nevelje. Kellemetlen, na. Mintha ebben a témában a feleség totál inkompetens lenne.
"Február óta nálunk lakik az anyám, elég sokat segít. Állandóan főz, takarít, gyereketnevel, stb"
Kérdem én, miért? két felnőtt nem bírja ezt elintézni? annális inkább: elsősorban a szülők dolga a gyereknevelés. Ha az embernek pedig nem tetszik valami, nem szólhat a béke érdekében. Azon felül folyton azt érezheti, hogy hálával tartozik az anyósnak, holott nem ő kérte, hogy ott legyen.
A kérdező az anyjával közösen hozott egy olyan döntést, ami a feleségre is kihat, nagyon is. (rengeteg férfi csinálja egyébként ugyanezt)
válasza: válasza:Nos, olyat nincs, hogy eltűnik a gyerekekkel. Ezzel egyébként nem csak veled tol ki, hanem a gyerekekkel is. Nem értem, hogy miután láttad, milyen rosszul viseli anyukád jelenlétét a baba születése után, most, két évvel később miért hívtad megint.
Én azt mondom, üzenj az apósodékkal. Mondd, hogy adsz neki néhány napot, hogy lehiggadjon, de utána beszélni szeretnél vele. Hogy rendbe tudjátok-e hozni a dolgokat, vagy nem, azt sajnos nem tudom megmondani. Ha nem kerül elő néhány napon belül, fordulj a rendőrséghez.
Anyám mégis csak az anyám, de megértelek titeket is. Értem, hogy mit mondotok.
Több emberrel beszéltem ma erről a problémáról és mindiki azzal jött, hogy az anyámnak "munka kényszere van". Nincs mit csinálnia és hasznosnak akar tűnni, amit nálunk próbál elérni.
A húgom külföldön van, tehát nála nem tud aktív lenni.
Most olvastam egy másik kérdésben, hogy létezik nyugíjas depresszió. Ez lenne az? Még mindig tartana, hiszen már 2 éve nyugdíjas.
A feleségemet nem tudom honnan előhalászni. Ma itthon vagyok, hátha tudunk beszélni, amikor hazajön a gyerekek ruháiért.
A legjobb barátnője beszélni se akar velem, elküldött a pi*sába telefonon. Konkrétan megkérdezte, hogy mit képzelek én magamról?!
Elég sz@rul érzem magam. Anyám elolvasta a levelet és egész délelőtt sírt. Apám jön érte, már úton van.
Viszont most rajtam csapódik le minden. Mind a két oldalról rám haragszanak.
válasza:Én sokkal hamarabb leléptem volna a feleséged helyében.Nem értem miért nem lehetett hagyni,hogy ő intézze a dolgait ahogy ő akarja.Gondolom kért volna a segítségből ha szüksége lett volna rá.Anyukád beköltözött 2 hónapra amikor a pici megszületett?Minek?Őszintén?A feleségednek van anyukája és egyértelmű hogy tőle fogad el szívesebben segítséget nem a te anyukádtól.
El kellene engedned anyudat,a feleségedet meg valahogy meggyőzni arról,hogy most te tényleg változtatsz ezeken a dolgokon.Ő a gyerekek ÉDESANYJA és gondolom nem volt hagyva,hogy beletanuljon az anyaságba mert a kedves anyós mindig mindent jobban tudott hisz ő már felnevelt 1-2 gyereket....és bla-bla-bla
Szerintem sürgősen nézz magadba,gondolkodj el azon merre lehet a családod és szerezd őket vissza minél hamarabb!
Szurkolok neked de sajnos,a feleséged valószínű úgy éli ezt meg,hogy ő hülyének van nézve a gyereknevelésben és a többi dologban.Nehéz lesz meggyőzni az ellenkezőjéről.
válasza:Két komoly probléma okozta a házasságotok válságát:
1. AZ anyád
2. Szexuális elhidegülés
Lehet, hogy van több is, de ezek külön-külön is nagyon súlyosak.
A feleséged annyira meggyűlölt téged, hogy még a lakást is hagyná, csak szabaduljon meg tőled, meg az anyádtól.
Jó kérdés, hogy van-e még esélyed!?
Lehet, hogy már nincs, mindenesetre egy próbálkozást megér, de csak ha komolyan gondolod, hogy felnőttként viselkedsz és nem költözteted oda anyucit.
Arról nem írtál, hogy mit szól a te édesdanyád, kváncsi lennék, tudja-e, hogy mennyiben felelős a történtekért?!
Szóval, írj neki egy levelet, hogy időpontot kérsz és nagyon szeretnél vele beszélni. Mondd el , hogy hiányzik és, hogy az anyádat elküldted. Kérj még egy lehetőséget, hátha sikerül..
válasza:Huh... ezt tényleg nagyon elszúrtad.
A segítség nem hónapokig tartó odaköltözés. Nekem is jött segíteni anyósom, egészen pontosan öt napot volt itt.
A feleségednek is van intim szférája, megértem, ha utálta, hogy anyád bámulja a cicijét, miközben szoptat.
Az, hogy a gyerek beteg, és eljön segíteni megint, az egy dolog. De miért veszi át a háziasszonyi teendőket?! Miért neveli a gyerekeket?! Az nem a te és a feleséged dolga lenne?!
Nekem se tetszene, ha folyton, hónapokon keresztül máshoz kellene igazodnom!
Küldd haza anyádat! Felnőtt férfi vagy az Isten szerelmére, ne kelljen már állandóan anyád!
Apropó, apukád mit szól, hogy hónapokig nincs felesége, mert te ragaszkodsz anyuci jelenlétéhez?!
válasza:szerintem még menthető.
írj le mindent neki egy levélben és kérd meg a szüleit, hogy adják oda neki(ha nem áll szóba veled).
anyukádat pedig tényleg költöztesd haza.
kérd meg anyósodékat, hogy közvetítsenek, segítsenek nektek. az én szüleim ebben a helyzetben biztosan megtennék ezt, mert azon lennének, hogy a családunk újra együtt legyen:(
sok sikert!
válasza:Igen anyád az anyád.A feleséged pedig az életed párja....
Csak tudnám egy férfinek az anyja sokkat többet "számít" mint egy nönek.Èn mindég megmondtam mindent a szüleimnek .A férjem már nem....Mert az anyja!Na nálunk is volt 2 nagy veszekédés,a mama hazament.Ès nálunk nyugalom van a családban.Látogatás van,idebútorozás ok nélkül nincsen.
Ès egy asnyós nagyon kiborító´tud lenni. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!