Azt vettem észre, hogy az emberek egymásssal?

és az, hogy miért csinálhatja ezt:

konkrétan én sem vagyok az a csacsogós fajta: ha poénkodásról van szó, akkor szeretek beszélni, de amint átmegy komolyba a dolog egyszerűen képtelen vagyok megszólalni, mert teljesen idegennek érezném a szavaim, ezért nem is mondom őket. Vannak ilyen emberek, ezért nem haragudhatsz rá vagy ne essen neked rosszúl. Mindenki más.

Olvasd el Wass Albert Ember az országút szélén című regényét, nagyjából választ kapsz a kérdésedre.

Ettől függetlenül, nem biztos hogy rosszindulatú az öreg, hiszen negatív dolgokat nem mond neked. Annyiban igaza van az előző hozzászólók némelyikének, hogy te sem érzed át az ő helyzetét, de csak azért mert fiatal vagy. Amikor te arról áradozol neki, hogy hogy szeretnél előrébb jutni, lehet hogy ő pont azon kezd merengeni, hogy neki miért nem sikerült, és neki mi sült el rosszul az életben. Függetlenül attól, hogy nagyrészt a saját hibája is. Nem mond semmit ,mert nem tud mit mondani. Ez nem rosszindulatból van, nem ellened irányul, csak esetleg saját tehetetlenségén rágódik.

Igen, sokmindenben empatikus vagy vele, meg érdeklődő, meg támogatod, de van amit nem tudsz róla. Ha azt várod, hogy támogasson, akkor mondd meg neki egyenesen és viccesen, hogy figyelj, öreg, azért mondhatnál egy két biztató szót. Akkor majd mond valamit. :)

Tudod, ha kifejezetten rosszindulatú lenne, akkor negatív dolgokat mondana neked, hogy úgysem sikerül, meg mit ugrálsz, meg milyen nagyra vagy magaddal... De ilyeneket nem mond, mert tudja hogy nem lenne igaz, meg azért azt is tudja, hogy jogos amit mondasz, de ő ebben nem tud a partnered lenni, mert mások vagytok. És munkatársak vagytok elsősorban, nem haverok.

Úgyhogy te is leszűrhetnéd ezek után, hogy erről a témáról nem beszélgetsz vele, mert úgyse tud mit mondani. Mindenkivel arról kell beszélni, amiről lehet, és amivel nem piszkálod fel az indulatait és az érzelmeit.

33/N