Anyósomat miert zavarja, hogy így élem az életem?

Kérdező, te most dicsegszel. Azért írtad le, hogy felvágj, milyen szabad és menő vagy. Szerintem én gyerekesként többet utaztam, mint te gyerek nélkül.

Ha annyira menő lennél, nem ezen az oldalon sírnál, hogy piszkál az anyósod.

Elérte a célját a troll...és ti nagykanállal eszitek.

Mondjuk jól megmutatta ez a provokáló kérdés, hogy itthon milyen besavanyodott mentalitás dívik.

Huuu de menő vagy #56-os. Te már aztán letettel az asztalra valamit. Egy gyerek és meg Ibiza is?

Amúgy sírok hogy szapulod a kerdezot hogy felvág, de akkor te mi a fészkes fenét csinálsz?

60, nem faca nő, pont az jött le nekem, hogy önigazolást keres. Az összes kommentje arról szól hogy bizonygatja, neki milyen jó.....mint amikor a kicsi gyerek baromira fél a kutyáról de azért mantrázza magának hogy "nem bánt a kutyus", "szejetem a kutyust", csak hogy meggyőzze magát. Ha valóban elégedett lenne, nem a gyakorin keresne önigazolást hogy "de de de neked van igazad".

Nyilván ő is tudja, hogy az utazgatás csak egy ideig életforma, és zavarja hogy mi lesz a jövőjét illetően (nem a gyermekvállalásra gondolok!), ezért is mantrázza azt is, hogy meeennyire jó hogy nem is akar férjhez menni, karriert sem akar, semmit sem akar. Egy igazán tökös nő ki sem írta volna ezt a sorozatos önf*sszopást. De a kérdezőnek valamiért szüksége volt rá. Elbizonytalanodott (valószínűleg már egy ideje)

"Én élni akarok, nem csak eltengődni valahogy a mindennapokban."

Attól függ, mit tekintünk életnek. Sokan a klassz családot, jó karriert, szép lakást és mindezek MELLETT utazást, élményt a szeretteikkel. Ez a valódi élet, nem az hogy egy hónapig mosogatok vagy borítékot nyálazok egy hét szállodáért, aztán két hónapig felszolgálók hogy valahova máshova loholjak a pasimmal újabb egy hétre. Ez sokaknak nem élet, hanem erőltetett MENEKÜLÉS a felelősségteljes, de boldog felnőtt élet elől!

MENEKÜLÉS a felelősségteljes, de boldog felnőtt élet elől!

Miért kellene mindnekinek felelősségteljesen élni? Nem mindenki vágyik kötöttségekre! Lehet ám anélkül is boldog felnőtt élete valakinek! Ha igaz lenne, amit írsz, akkor nem lenne annyi válás pl., amikor a kisgyereks korszakra rámegy egy csomó kapcsolat, és az ember inkább menekülőre fogja a családos élet elől...Meg nem kellene sok szülőt lasszóval befogni, hogy fizessen már vmit a kölke után, ha már megcsinálta...Minden éremnek két oldala van, és attól még hogy mindkét oldal a maga igazát fújja, az nem jelenti, hogy csak az A vagy csak a B verzió jó. Különbözőek az emberek, ezért a nekik ideális élet is különböző, és a kérdező sem azért jött ide, hogy a saját igazát fújja, hanem tanácsot kért, hogy hogyan tudná leállítani az anyósát, aki rá akarja erőszakolni a saját életszemléletét. Erre kevés kivétellel nekiesik mindenki, hogy ő a rossz... A családban gondolkodók inkább örüljenek, hogy eggyel kevesebb pár fogja gyarapítani a gyerekük lelkileg elcseszett osztálytársainak számát!

Nem olvastam el minden választ, de már az első oldalon látszott hogy csak belekötöttek a kérdezőbe...

Ő így élvezi az életet, attól még hogy valaki mást élvez, mást csinál, vagy irigy, attól még nem a kérdezőt kéne elítélni.

Egyébként az anyóssal nem igen lehet mit csinálni. Mond el neki, törődjön bele hogy nem lesz gyerek. Ő már felnevelt egy gyereket, vagy akár többet is, nem értem én ezt az unokamániát... Ha gondolod ülj le vele egy asztalhoz, beszélgesd meg vele, de ha folytatja ezek után is akkor csak engedd el a füled mellett. És élj tovább úgy, ahogy tetszik. Én örülök neki hogy valaki így él, példamutatás nekem... Állandóan csak a munka munka, szürkehétköznapok... Már alig van időnk romantikázni, alig utazunk. Minden a pénz körül forog, én meg csak egyre jobban feszült vagyok. Nekem is úgy kéne csinálnom, mint mint te,imádok utazni, a férjem is, a kutyám is, felkéne kerekedni a kis családommal, és körbeutazni a földet... :)

Ja és gyerek nekem se kell.