Miért nem szeretik a gyerekemet? Nem a gyerek tehet róla, hogy nem vér szerinti unoka.

Ma 10:47-es vagyok. Végigolvastam. Valóban nem lehetne így kiszúrni egy gyerekkel, hiszen akárhogy is, a párod elfogadta, és gondolom, szereti/neveli, mintha saját lenne. Max annyit tudsz tenni, hogy mindig megveszed előre a kislánynak az ajándékot, és anyósodék kezébe nyomod, hogy adják oda a kicsinek.

Végül még annyit elmesélnék, hogy nekem is van egy hozott gyerek, és ő is pont kislány. Ugyanúgy pici volt, csupán 4 hónapos, mikor megismerkedtem a most már férjemmel. A férjem szülei imádták, és imádnák őt a mai napig, de már meghaltak. Az én anyám, meg nem szereti a lányomat, annak ellenére, hogy ő neki is vérszerinti unokája. Persze megjátsza, meg minden, de pár alkalom után a lány rákérdezett, hogy miért nem szereti őt a mama? Mondjuk hozzátartozik a dologhoz, hogy anyám egyszerűen nem tud szeretni. Én legalább is nem találkoztam olyan emberrel, akit szeretett volna. Őszintén, és feltétel nélkül.

Vannak ilyen emberek is.

Ha amúgy nincs baj, akkor mint írtam, vedd meg az összes ajándékot előre te. Ha más baj is van, egyszerüen ne vidd oda a kicsit.

valaki írta, hogy esetleg attól félnek, hogy nem lesz saját unoka. Szerintem nagyon érthető, ha a nő nem akar egyből még egy gyereket szülni. Egyszer megégette magát, 4 hónapos terhesen otthagyták. Én félnék, hogy ez újra megtörténik.

Ez nagyon egyszeru szerintem. Neked kell vedeni a gyerekedet, ha nem fogadjak el mint unokat akkor ne vidd oda tobbet, mert nyilvan nem akarsz neki rosszat. Az en fiamat sem fogadja el a ferjem anyja, de ez engem sosem erdekelt, nem kotelezo egyaltalan. De mi nem is megyunk hozza, ha a fiam nem kivanatos meg en. En se szeretek mindenkit. Ez ilyen.

Lesz most kozos gyerek is, de mi a ferjemmel nem fogjuk hagyni, hogy kulonbseget tegyen kozottuk. Nekunk fontosabb egy jo testveri kapcsolat kialakitasa mint elfogadtatni a nem rokon fiamat vele.

szerintem ne vigyétek hozzájuk a gyereket. tudja,hogy nem szeretik, akkor minek? csak ártotok neki ezzel,hogy hozzájuk viszitek.

nem fogadják el unokájukként, oké. akkor ne is hagyd,hogy nagyszülőként kezelje őket.

amúgy a lány apjának nincsenek szülei? ők nincsenek jelen a gyerek életében?

amúgy az a baj,hogy eléggé patt helyzet. ha szétmentek a pároddal, akkor a párod és az egész családja eltűnik a gyerek életből. ha komoly a kapcsolat, akkor esetleg azt is lehetne,hogy a párod a nevére veszi a gyereket(ha az igazi apa lemond a gyerekről). így sokkal másabb, ha teljesen lányaként kezeli a párod, akkor hátha a szülők is megenyhülnek. ha meg nem,akkor legyetek a te szüleiddel. ott kap szeretet a gyerek.

"Megvették a tehenet"

Érdekelne, hogy az idős házaspár mikor, hogyan vette meg a tehenet?

Tán ők választották a fiuk számára az egyedülálló anyukát?

Volt vajon beleszólásuk?

Szerintem 1000%, hogy nem.

Azóta pedig eltelt több év, se házasság, de még csak eljegyzés sem, se közös gyerek.

Ezek után egy idős ember minek alakítson ki érzelmi kapcsolatot bárkivel?

Hiszen azt láthatják, nem komoly, lehet hamarosan szétmennek.

Szeressék meg a gyereket, aztán ha a párocska szétválik, akkor soha többé nem látják, hisz valójában nincs közük a gyerekhez.

A saját unokánál ez máshogy lenne, ott nem kérdés, hogy kialakul-e az érzelmi kapcsolat. Hiszen ott, ha a szülők elválnak, a nagymama akkor is nagymama marad, és nem szakad meg a kapcsolat köztük.

Simán lehet, hogy van már ilyen jellegű tapasztalatuk.

Még ha nem is kisgyerekkel, de esetleg a fiuknak korábba barátnőjét megszerették, aztán annak is vége lett.

Először azt írod:

"A szülei nem örültek annak, hogy egy vadidegen gyerekét visszük hétvégente magunkkal."

Azután:

"Mikor először találkoztunk, nagyon örültek nekem, és a gyereknek."

A gyerek meg inkább miattad, a te érzéseid miatt "sírdogál", hogy nem szeretik.

Anyósomék se vettek soha se mikulásra, se húsvétra, de karácsonyra, vagy szülinapra se semmit egyik gyerekemnek sem, pedig vér szerinti unokáik.

Sose vigyáztak rájuk, se betegen, se egészségesen.

Mégsem sírdogáltak a lányaim, hogy nem szereti őket a nagymama. Pedig volt viszonyítási alapjuk, mert az én szüleimtől mindig kaptak ajándékot, vigyáztak rájuk.

Ne generáld a problémát, fogadd el, hogy ők nem vesznek, nem vigyáznak és a lányod is természetesnek fogja venni a helyzetet.