Miért nem szeretik a gyerekemet? Nem a gyerek tehet róla, hogy nem vér szerinti unoka.

Akkor mi tart vissza?

Egyetek otthon, és a ygerek nem fog sírni.

A pasi meg hétköznap munka után is beugorhat a szüleihez, vagy akár hétvégén is elmehet, nem kell egész nap ott ülni.

Segítek értelmezni:

nem ugyanazt írtam le többször.

mivel közben te is írtál plusz infókat, azokra reagáltam.

zavar?

igen, én többször írtam. ügyesen kiszúrtad, piros pont!

de akkor azt is biztos észrevetted, hogy írtak mások is.

azt is sikerült dekódolni, hogy ők is ugyanezt gondolják???

"A kérdező lepontoz mindenkit, pedig az én általam írtakat írják mások is, tehát a nagy többség szerint nem az öregek hibáznak......"

Én pontoztam le az összes bunkó nőt. Köztük téged is. A többség véleménye nem biztos, hogy helyes. Nem mindig az értelmesebbek nyílvánulnak meg többen.

NEM viszem olyan helyre a gyermekemet, ahol ő szenved, ami után sír.

Egyszer megtörténhet, egye fene, kétszer is.

De ha ez rendszeres, akkor a saját gyermekem érdekeit veszem előre, azt nézem, neki mi a jó.

Ha nem érzi jól magát, nem viszem oda.

Ha nem szeret balettozni, mert duci létére kinevetik, akkor kiveszem a balettból.

Ha fél a lovaktól, akkor nem íratom be lovaglásra.

Nem bunkó az öreglány.

Amit ti elvártok tőle, az a képmutatás.

Jelezte, hogy érez. Az érzéseiért ne vonjatok felelősségre senkit. Nem lehet.

ha tudjátok, mit gondol, akkor miért várjátok el azt, hogy megjátssza magát?

Úgy látom, kipécézted azt, aki többször írt, pedig sajnos igazat írt.

Nem vagy jó anya, mert nem a gyerekednek akarsz jót.

Nagyon helyes meglátás az, hogy a szeretetet nem lehet kierőszakolni. Szerintem ebben sincs semmi bunkóság, ez így van. Így van egy párkapcsolatban, egy barátságban, egy szülő-gyerek viszonyban.

Te mégis ezt várod el.

Persze tégy saját belátásod szerint, a te gyereked, te nézed, hogy sír.

Én tudom, hogy nem nézném, legalábbis nem tenném ki ennek minden egyes hétvégén.

A szívem szakadna meg a kicsiért, még ha ő nem is érti, és nem viseli meg annyira, de nekem anyaként fájna, amit tudok.

Úgysem fogod elfogadni, ezért pontozod le a válaszokat. DE akkor miért írtad ki a kérdést? Csak azt fogadod el, aki azt írja, amit vársz. Ha valaki az ellenkezőjét írja, lepontozod. Így nincs értelme érdeklődni.

ha mégis érdeklődsz, akkor fogadd el a kritikát is.

Ebben az esetben igencsak jogos.

"Miért nem szeretik a gyerekemet?"

Na vajon miért? Mondjuk mert semmi közük nincs hozzá, azért. Meg mert amikor ti szétmentek a "pároddal" aki nem a férjed, akkor sem téged, sem a lányodat nem fogják látni soha többet, akkor minek fektessenek belétek energiát?

Amúgy itt mindenki le van pontozva, valaki erre élvez a monitor előtt. :D

Amúgy ha nem tudtok megoldást találni, akkor nem szabad oda vinni a gyereket, tiszteletben kell tartani, az ő döntésük. :/ a gyerek gondolom kap otthon elég szeretetet, nincs rászorulva arra, hogy idegenektől kapjon bármit is. Szerintem egy ekkora gyereknek már finoman el lehet mondani.

Kicsit off: èn azt nem értem, hogy annyi emberszerető egyèn kommentál az ilyen kiírások alá, akkor már csak azt nem értem ha ennyire embercentrikusak és barátságosak vagytok, hogy miért fordítjátok el a fejeteket amikor egy anyuka a 2-3 éves kisgyerekkel a tömegnyomorban a villamoson áll, ti meg bámultol ki az ablakon? Vagy miért nekem kell nő létemre felszedni egy 100 kilós bácsit az útról aki rosszul lett? Hol vagytok olyankor amikor kirúgnak egy idős nênit a villamos alá? Vagy amikor megvernek egy lányt az utcán?

Költői kérdés volt.