Normálisan "ingyen" van, hogy anyós vigyáz az unokájára?

Köszönöm a kommenteket.

Az alapvető gondom azzal van, hogy konkrétan feltételhez köti a segítséget. Normálisan ez úgy működik szerintem (pl a másik nagyszülővel), hogy kölcsönösen segítjük egymást, mindenki ott ahol tud. Nem pedig úgy, hogy “rendben átjövök vigyázni a gyerekre, de cserébe ezt és ezt csináld meg nekem”. Hozzáteszem enélkül is ugráltatja eleget a férjem, telefonhívás az éjszaka közepén teljesen elfogadott az ő esetében (nem vészhelyzetről van szó), úgy általában a fia az első, akit ugraszt ha valami gondja van (túl nehéz az amit vett és nem bírja felvinni a lakásába, talált az utcán egy asztalt és menjen a fia segíteni felvinni, kifogyott a benzin, elnézte a hétvégi menetrendet és a fia ugorjon és vigye ki a reptérre azonnal, összebalhézott egy parkolóhelyen az utcán és a fia ugorjon azonnal és védje meg őt, szereljen fel ezt és azt stb ezek mind megtörtént példák. És segítünk mi neki, de csak régebben volt, hogy felajánlottuk vagy magunktól igyekeztünk a kedvébe járni ezzel-azzal, mert utána annyira sokszor kért, hogy elég volt ezeket teljesíteni. Átlag a férjem heti 2-3 estét nála volt és intézte a dolgait.

A családi összejövetelt csak azért mondtam, mert szerinem ha már ideszervez hozzánk 20 embert (mi előző nap késő este érkeztünk meg a nyaralásunkból), akkor legalább ő is legyen ott. Az egész egy kis délutáni látogatásnak indult és “eresszük össze az unokatesókat” ötletnek, persze én is támogattam. És a vége ez lett belőle, hogy 20 embert már délben ebéddel fogadtuk őket, egész délután foglalkozni velük + este vacsora. A férjem szabin volt, mert hétköznapra tette hozzánk a vendégeket (én nem tudtam szabit kivenni), ő pedig csak 1,5 órára ugrott át, mert neki dolgoznia kell. Egyébként akkor is akart összejövetelt tartani nálunk amígy mi nem voltunk otthon, de arra nemet mondtunk.

Alapvetően nem "várnám" el a segítséget, csak felajánlotta régebben, hogy szívesen segít vigyázni a babánkra így gondoltuk miért ne. Ez most kb havonta 1-2x fél napot jelent.

Egyébként ahogy írtam, ez az egész csak bánt, de elfogadom így ahogy van és igyekszem a pozitívumot látni benne.

Nem várom el senkitől, hogy 24 órában vigyázzon a babámra. Ahogy írtam, havi 1-2x fél napokat segít, eddig összesen 3x fordult elő. Ez messze van a napi 24 órától.

Anyukámtól pedig szintén nem várom el, ő ajánlja fe, ő mondja, ő jön folyamatosan, láthatóan imádja az unojákát és bármit megtenne érte. Mi pedig szívesen fogadjuk és cserébe ott segítünk ahol tudunk.

Kérlek ne sarkosítsátok ki a problémát.

Csak annyit kérdeztem, hogy jogosan bánt-e, hogy csakis valamit-valamiért alapon vigyáz a gyerekünkre. Egyáltalán nem várom el a segítséget senkitől, pláne nem ingyen. Csak hát más dolog a viszonozni a szívességet és más dolog ha ELVÁRJÁK a viszonzást.

A 20 fős bulit mi csináltuk és cserébe anyós vigyáz 2 napot a babánkra. És igen, előtte már napokkal készültünk és utána is volt takarítás bőven. Úgy egyeztünk meg, hogy anyós hoz ételt, hogy besegítsen, de végül csak hozott pár salátaalapanyagot amit velünk rakatott össze.

Egyébként most van az a két nap vigyázás, ami igazából 4 félnap, mert így volt neki jó, délutánonként jön vigyázni a babánkra. De már most mondta, hogy nem tud időre jönni mert dolga van, úgyhogy én fogok késni az ebédszünetemről. Illetve péntekre már ideszervezte sórognőméket a 2 gyerekükkel...amit mi egyrészt azért nem szeretnénk, mert hát mégis csak mi lássunk vendégül másokat és ne csak a házunk, másrészt meg sórognőmék gyerekeit nagyon imádja anyósom és kicsit félek, hogy elveszne ott az én babám és nem foglalkoznának úgy vele. A férjem szerint teljesen jogos a félelmem, nem meny-hisztiről van szó. Még valahogy megpróbáljuk kivédeni ezt a rokonlátogatást.

Egyébként megegyeztünk, hogy ez lesz az utolsó anyós segítség, annyi probléma van vele, annyira nem ér rá és annyira fontosabb a gyerekünknél akármilyen más dolga van, hogy inkább majd lebetegszünk/babysitter/egyéb megoldások ha másképp végképp nem tudjuk megoldani.