Az én szüleimmel élünk. Idősek ezzel nincs gond. De ahogy megszületett a babánk azt hittem anyósom majd jobban teljesít mint nagymama. Lehet hogy nem mer igazán kibontakozni a masik nagyszülők miatt?Vagy kényelmesebb vasárnapi 2 óras nagyinak lenni?

Teljesen mas felallas volt regen, es az sem jancsi, vagy juliska elete kiemelve, hanem ilyenkor mindig atlagot nezunk. Nagyszuloket hamarabb nyugdijaztak, többsége otthon volt, esetleg sajat kis foldje allatai voltak. Ezek mellett tobben vigyaztak az unokakra. Egy irodava nem lehet bevinni kisgyereket, de regen a foldeken elszaladgaltak, es bizony sokszor segitettek is. Teljesen mas volt. Es nem mindegy mennyire nyulunk vissza az idoben, mert vopt idoszak mikor nem a nagyik hanem a dedik vigyaztak sokat a csecsemokre. Foztek, mellette ott volt a csecsemo. Nagyon sokaig pont az ilyen eletvitel miatt (munka munka, hogy ne halljon ehen a csalad) nem is gyereknevelesbek hivnam ezt, hanem eletben tartasnak. Szerettek a gyerekeket, de nem foglaloztak a lelki, mentalis fejlődésükkel. Ennyire futotta. Azert a mai vilagban ez mar teljesen maskepp mukodik. Minden. Szoval eleg meredek hasonlitgatni. Most mar kv a dedik meg sem elik az unokakat, mert az atlag fiatal karrierista, 30 alatt nem iagazan szulnek. A nagyszulok sose mennek kb nyugdijva, es amellett is ehen lehetne halni rengetegen dolgoznak kiegesziteskent, es nem foldeken hogy vigyek a gyereket rohangalbi a levegore, hanem ibkabb gyarakban, sorokon, irodakban. Es meg sosorlahtnam a kulonbsegeket. Nincs hibas, nincs jo v rossz, megvaltozott a vilag ennyi.

A csaszorrol szolo vitahoz csak annyit fuznek hozza, hogy aki gyereket vallal, mar tervezeskor tudnia kell hova szul. Milyen csaladba. De itt azert sokan at is lendülnek, mert "ugyis megoldjuk alapon" ami nem feltétlenül baj, ha tajekozodik róla kellőképp, hogy mit is kell megoldani. Nyilvan nem szul mindneki ugy, higy masnap mar szalad. A tobbsegnek vannak visszamarado fajdalmai. Ez sem fekete vagy feher. Viszont nekem ne mondja senki, hogy mondjuk gyerek elott anyosekat nem ismerik ki par ev alatt, a sajat szuleidet meg nyilvan ismered. Azoktol akik mar gyerek elott sem voltak oriasi segitsegek, megis miert várjuk el, hogy egy gyermek szuletese utan majd ott lesznek? Ha meg segitettek elotte de a gyerkoc annyira nem koti le oket, akkor amiben addig segitettek abban fognak utana is, hat epp a gyerek korul nem, de ez van. Mindenkinek jol esik a tamogatas, figyelmesseg, segitseg. De nem mindenki kapja meg. Nem konnyu egy csaszar. Lelkileg es testileg sem. Nem szabad lekicsinyiteni csak azert mert ez mindennapos mutet, es nok ezrein hajtjak vegre. En, akinek resze volt mindkettoben, es a fajdalom kuszobom is eleg magas, bizony megszenvedtem. A korlatozottsagot, hogy nem tudok mindig es ugy mozdulni ahogy a gyerekemnek megfelelo lett volna, higy nem megy minden flottul, konnyen. Pedig volt segitsegem az elso 2 hetben. Nem tunyultam, szo se rola. Nem fekudtem kb semmit, de viziny, volt, higy pihentem. Pl szoptatás alatt. Viszont utana sokkal rosszabb volt ujra elindulni.

Nalunk az egesz csalado osszetart, de nem azt mondom ezzel, hogy minden elethelyzetben ott a felmento sereg. Nem, biziny megkuzd mindenki a sjaat kis életéért, de ugyanugy szamithatnak rank a nagyszulok, testverek akkor ha szukseg van ra, mint ahogy mi is szamithatunk barkire.