Normális, hogy a vőlegényem azért felkel hajnalban feltenni a bográcsot, hogy a szüleim ne tudjanak ,,beleszólni”?

És te megengedted apádnak hogy belenyúljon az ételbe míg a párod bement valamiért? Te sem vagy százas. Ott neked kellett volna szólni hogy apa ne csináld te vendég vagy majd a Géza intézi ő főz.

A párod jó fej hogy megfőz és nem cirkuszol, nem küldte el apádat melegebbre. Azért aközött hogy megpucolom a krumplit vagy elkezdem ízesítgetni van különbség.

Az meg hogy anyád neked segít az azt jelenti hogy gyerekstátuszban vagy. Felnőtt ember meg tud főzni egyedül is, nem szorul anyuci segítségére. És ezt úgy mondom hogy anyukám szakács, méghozzá nagyon jó is a szakmájában. Tőle tanultam főzni már gyerekkoromban. De ha átjön és főzök akkor nem okoskodik. Leül, beszélgetünk. Úgy viselkedik mint egy vendég. Nehogy ne tudjam azt a fél kiló húst meg 3 szem krumplit egyedül is megpucolni. Ha van olyan étel amit még nem csináltam akkor elmondja hogy kell mire figyeljek, ha kérem megmutatja. De az hogy kérés nélkül akárcsak felemelje a fedőt , ilyen nincs. Nem hogy beízesítse. Egyébként ő szakácsként azt az elvet vallja hogy 1 valaki főz nem öten, és azaz 1 ember ízesit és vállalja a felelőséget az ételért.

Az meg hogy a párod nem akar segítséget az apóstól csak jó. Később nem lesz ott a tànyérja szélén hogy ő segített ő megmondta stb.,

Aztán a kerékcserét is egyszer megkell tanulni , ő megtanulta.

Szóval apud nagy bugris volt hogy beleízesített más ételébe. De te még nagyobb vagy, hogy hagytad és még a párod a hibás.

"Nem értenék meg, mert az lenne rá a válasz, hogy mi jó szívből segítünk."

Jaj, mindig ez a "jó szívvel kontárkodom bele a dolgodba, még akkor is, ha kifejezetten megkérsz, hogy ne, és jószándékból idegesítelek halálra". A világból ki lehet kergetni vele, mikor a jó szándék az érv arra, hogy rosszat tegyenek nekem. Milyen logika ez?

Mindegy a szándék, sajnos attól nem lesz kevésbé idegesítő. Jót akarnak a szüleid a férjednek? Akkor hagyják békén főzni, mert azt szeretné, az lenne neki a jó.

Rád se nyitogat rád anyósod a vécén, hogy segítsen kitörölni a feneked. Jó szívvel meg jószándékból...

Én kifejezetten háklis vagyok a főzésemre, pl. nem teszek a vizet pörköltbe, lecsóba. Sok hagymát és sok pirospaprikát használok, de kevés zsírt.

Hogy erről kinek mi a véleménye, arról nem nyitok vitát, majd ha én megyek hozzá ebédre azt fogom enni, amit ő csinál, de ha az én pörköltembe vizet borít valaki, vagy beleönt fél liter olajat, annak eltöröm a kezét.

A vőlegényed - nyilván rád való tekintettel - el akarja kerülni a konfliktust és talált egy köztes megoldást, ami számára áldozat, de bevállalta.

Inkább az a kérdés, hogy TE miért nem szóltál apádra?

Kérdező!

Ha anyósod csinálná ugyanezt a te főzéseddel, akkor mit tennél?

Te is hajnalban kelnél, vagy itt ventilálnál 20 oldalon keresztül, hogy mit képzel az a szemét anyós magáról és hogy jön ehhez?

Na ugye!

Kérdező, azt gondold át, hogy milyen családszerkezetben szeretnél élni: lényegében édes négyesben a szüleiddel, ahol édesapád a Férfi, a férjed pedig az utód előállítása céljából a családba fogadott egyed, akire amúgy egy pörköltet nem lehet rábízni?

Nem jó felé gondolkodsz a véleményem szerint. Örülnöd kellene, hogy igyekszik megtanulni a családfőséggel járó feladatokat, dicsérned, bátorítanod kellene. (Gondolom, édesapád sem úgy született, hogy a kisujjában volt a gumicsere.)

Ehelyett 10 év múlva majd jön az "Az a hülye férjem" utalás a barátnőkkel való csevegésben, mert tényleg nem fog semmi férfimunkát megcsinálni.

Apádat Te fogd vissza, udvariasan, de határozottan. Mi megbeszéltük a férjemmel annak idején, hogy mi ketten vagyunk egyek, és szükség esetén ki-ki maga állítja le a saját szüleit.