Normális, hogy a vőlegényem azért felkel hajnalban feltenni a bográcsot, hogy a szüleim ne tudjanak ,,beleszólni”?

De igen, de akkor a vendég nem szokott belepofátlankodni a dolgokba. A vendég nem kezd el főzőcskézni, nem kotnyeleskedik bele a vendéglátó főzésébe stb.

Elég pofátlan vendégek a szüleid.

Te nem vagy normális, hogy nem állítod le a saját házadban a f@szméregető buta apád!

És nem állsz ki a férjed mellett.

Liba...

Mondjuk a bográcsnak alapvetően jó, ha 6-8 órát puhul a hús benne legalább. Tehát ha nem vacsira jön a család, hanem ebédre, akkor hajnalban kell nekiállni.

Megkérdezés nélkül belekontárkodni más munkájába pedig oltári nagy BUNKÓSÁG. DE!! Ezt azóta ezerszer meg lehetett volna beszélni. Szerintem nyigodtan felkészítheted a feleket, hogy beszélgetést fogsz levezetni köztük erről a témáról.

Kereket cserélni egyedül pedig teljesen normális, hogy két órába telik kézi szerszámokkal.

Nagyon le lett pontozva a 35-ös. Ennyire le van értékelve az emberek közti kommunikáció? Ha bajom van, nyomjam el, és keressek más megoldást ahelyett, hogy szólnék?

Mi van akkor, ha 20 különböző helyzetre igaz ez? Éljem az életemet úgy, ahogy mások akarják, csak hogy elkerüljem a konfliktusokat, ahelyett, hogy megbeszélném, és az életem nagyrésze mehet tovább a megszokott mederben?

Normális. Én sem szeretem, amikor valaki más kéretlenül belekontárkodik a dolgomba.

Megjegyzem, egyszer pont így lett ehetetlenül sós az összes hurka, mert a kedves nagybátyám kérdezés nélkül beleb.szott fél kiló sót - úgy, hogy eredetileg apa csinálta a hurkát, ő meg úgy gondolta, "segít neki". Segített. Gyakorlatilag egy teljes disznótorost ki kellett dobni miatta.

35. vagyok.

A férjem családjában az az alap, hogy segítenek mindenben. Ezt a mindent szo szerint kell erteni. Tehát jön a férjem nagynénje, meg a férje és mindkettő azonnal becsatlakozik az éppen végzett munkafolyamatba, zöldséget pucol, mosogat, törölget, elpakol, stb. Az első alkalommal ledermedtem, a másodiknál szóltam, hogy értékelem a segitseget, de enkem így nem megy, én egyedül szeretem csinálni, amit kell. 80 felett van mindkettő, mégis megertettek, egyik se sértődött meg. Azóta ha jönnek, megkerdezik kell e valamiben segíteni, aztan ha nemet mondok, elfogadjak szó nélkül. Kommunikáció a lényeg. A kérdező pasija mindig menekülni fog mindentől ezzel az óvodás szintű viselkedessel

Mondjuk én az első ilyen után megmondanám a szüleidnek, hogy akkor oké, itt a hús, a fakanál, lehet megfőzni a kaját, ha ilyen kib. jól értenek hozzá - ha te nem vagy képes állítani a szüleiden.

Bocs, de vendégségben NEM fűszerezünk bele abba, amit a más készít, hacsak nem kér meg ő maga.

Erről itt szó sincs, a szüleid egyszerűen azt hiszik, olyan marha okosak - nem azok, egyébként, hanem bunkók.

A vőlegényednek meg ha van egy kis esze nem házasodik veled össze, mert totál rá vagy gyógyulva anyuciékra.