Miért akarja az összes anyós pelenkázni,fürdetni örökké kivenni a kezünkből a gyereket amikor hosszabb időre vendegsegben vannak?

De miért baj, ha egy nagyszülő - akár a férj, akár a feleség anyja - szívesen pelenkázná, fürdetné a gyereket? Nyilván azért csinálná, mert egy kisbaba aranyos, jól esik gondoskodni róla, pláne ha áz ember unokájáról van szó, akkor még szívesebben foglalkozik vele.

Mi bármikor mentünk anyósomékhoz (nekem nincsenek szüleim), mindig hagytam, hadd pelenkázza, sétáltassa, ha ott alszunk, fürdesse. Én tudom csinálni otthon eleget, a nagyszülő meg boldog, a gyerekkel is alakul a kötődés, ő is szokja, hogy nem csak anya létezik, ez később igen jó dolog.

Mondjuk nálunk sosem akarta kivenni a gyereket a kezemből, talán pont azért, mert nem sajnáltam tőle, hogy megfoghassa néha, nyilván ha nyűgös volt, visszavettem megnyugtatni, de nem kezeltem a tulajdonomként.

Én azt nem értem, sok anyuka - bár személyesen nem ismerek ilyet, csak itt gyk-n szoktam olvasni -, miért van annyira belegyógyulva a gyerekébe, hogy még azt is sajnálja a gyerek nagyanyjától, hogy szerencsétlen átpelenkázza vagy megfogja. Persze, csak a férje anyjától sajnálja, a sajátjától nem.

Nem minden anyós! Én pl. biztos nem tolonganék ezért.

De a 3-as és 6-os válasza tökéletes magyarázat, nem ártana megszívlelned, akkor talán még boldogabb is lehetnél.

1. kommunikáció

2. mert ők nem lehetnek a gyerekkel, csak x időben

3. ha nem tetszik, ne engedd