Jogos volt ez a szemrehányás anyósomtól? Más is így látja?
Az a helyzet, hogy van egy 6 hónapos kislányunk, de jövőhéten szeretnénk elmenni férjemmel kettesben egy wellness hosszú hétvégére. Mióta megvan a gyerek nem voltunk sehol, nem hogy kettesben, sehogysem utaztunk még. Szeretem, imádom a lányunkat, ettől függetlenül viszont kimerítő az anyaság, nagyon jó lenne már kicsit feltöltődni. Nincs sok segítségem a gyerekkel, mert férjem sokat dolgozik, úgyhogy ő maximum munka után tud vele foglalkozni, anyósék meg viszonylag messzebb laknak, úgyhogy csak néha-néha szoktak/tudnak besegíteni. Lebeszéltük anyósékkal előre, hogy 4 nap erejéig vigyázzanak a picurra, amíg mi távol vagyunk, természetesen levisszük hozzájuk a gyereket mindenestül, hogy nekik az utazásra gondjuk ne legyen. Lelkesedtek az ötlet hallatán, látszott rajtuk, hogy szívesen vállalják, viszont anyósom tett egy elég szemrehányó megjegyzést, ráadásul tök bunkó hangnemben odaszúrt valami ilyesmit: “...egy ilyen pici babát azért nem kéne még magára hagyni, hogy lábat lehessen lógatni a medencében”. Bevallom nagyon rosszul esett tőle, mert anyósomat kedvelem, úgy éreztem jó a viszony köztünk, és hogy megkérhetjük egy ilyen szívességre. Férjem kiállt mellettem, mondta anyósnak, hogy rengeteg munkám van a babával, valamint a gyerek születése előtt megbeszéltük, hogy ugyanúgy fogunk kettesben is időt eltölteni. Ez utóbbihoz csak annyit fűznék hozzá, hogy valóban szó volt róla köztünk, hogy a gyerek születése után nem fogunk megszűnni férj és feleségként létezni. Szükségünk van a közös időtöltésre, hogy a kapcsolatunk harmonikus maradjon és ne fásuljunk bele a szülői szerepbe. 6 hónap eltelte után nem gondolom, hogy akkora bűn lenne elmenni kettesben egy 4 napos hosszú hétvégére, hogy kicsit kipihenjük magunkat gyerek nélkül (valójában péntek délután mennénk és hétfő délután érkeznénk, úgyhogy kb 72 óra fog eltelni, ami azért nem teljesen 4 nap, sőt).
Jogos volt ez a beszólás anyósom részéről és tényleg nem kéne másra hagynom a kislányunkat? Őszintén szólva, kicsit elgondolkodtam, hogy vajon én látom-e rosszul a dolgokat, vagy ő. Mit gondoltok?
Mindenki gondoljon amit akar, de én így látatlanban is úgy sajnálom ezt a kisbabát. Anyukája nélkül napokig.
Pont ennyi idős a mienk is.
Mai napig az a legnagyobb boldogság neki, amikor felveszem, magamhoz ölelem, olyankor úgy tud kifelé mosolyogni a biztonságból… :)
Basszus, se az apjának se az anyjának nem fog hiányozni az a kicsike 4 napig?
Miért nem elég elmenni egy napra valahova?
Hát….nekem ez nem nagy pihenés volna. Folyton azon stresszelni, hogy eszik-e alszik-e rendesen a gyerek, nem lesz
-e beteg. Ez így nekem pénzkidobás lenne.
Lehet hogy én vagyok nagyon para anyu, de ha én a boltba elmegyek bevásárolni, és itt hagyom a férjemet a gyerekkel, amíg sorban állok a pénztárnál, egy üzenetet mindig írok, hogy minden oké otthon? Épp fél éves nálunk is a baba.
KELL az énidő 6 hónapos baba mellett is, ezt senki sem vitatja (a véranyákon kívül, de ők ugyanúgy nem komplettek).
De NEM 3-4 nap! Hanem mondjuk egy délután, egy este, amíg anyu elmegy fodrászhoz, barinőzni, apu a haverokkal meccsezni vagy elmennek együtt egy étterembe, moziba, addig megoldják a felügyeletet.
Az a vicc, hogy itt ti, kedves Válaszolók, csak ontjátok magatokból, hogy a Kérdező így önző meg - úgy önző, közbe meg csak arról írtok, hogy ti mennyire nem tudnátok ezt csinálni - meg azt csinálni.
Kit érdekel? Azok ti vagytok, nektek nem kell otthagyni a gyereket sehol, a Kérdező nem azt mondta, legalábbis a kérdésben nem az áll, hogy ti csináljatok ezt, meg azt. Lehet, hogy a Kérdezőnek nem hiányozna az alatt a 4 nap alatt a lánya, és nektek semmi jogotok nincsen azt mondani, hogy ez nem nromális, és, hogy rossz anya. Nem. Attól, hogy ti egy fajta emberek vagytok, egy fajta nevelési módszert tartotok normálisnak, attól egyáltalán nem biztos, hogy csak az az egy létezik, és az a jó. Mindenkinek AZ a jó, ami neki bevállt. Nektek az vállt be, hogy nem hagyjátok magatokra a gyermeket, neki meg lehet, hogy nem ez fog.
A másik meg. A nagyszülők idegenek neki, úgy, hogy minden héten látja őket, de a saját anyját, aki a világot jelenti annak a kisgyereknek, az alatt a 4 nap alatt el is felejti. Elnézést?
Semmi jogotok olyanokat féltételezni, hogy nincs szeretve az a gyerek, hogy a Kérdező rossz anya, mert, mint azt a Kérdező is leírta, semmit nem láttok ebből, elolvastatok róla/róluk 5 sort, és ti lettetek az onlnie bíróság/gyámügy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!