Az anyukák miért szorítják háttérbe a férjük szüleit az unokázás során?

Nekem egyelőre egy fiam van, de próbálom készíteni magam ha esetleg nem lenne lányom majd a továbbiakban. Szerintem senkit nem lehet hibáztatni ha a saját anyját preferálja.

Amúgy ha a mostani anyósok visszagondolnak… anno ők is az anyósuk tanácsát kérték elsőnek? Mert nem hiszem.

Akkor válaszolok férfiként, legyen ilyen is, ne csak anyukás verzió :D

Nálunk is az összes nagyszülő be van vonva a dolgokba, mindenkit ugyanúgy szívesen látunk. Azonban nekem van egy nővérem, aki ki nem állhatja az anyósát, a férje külföldön dolgozik, így amikor csak teheti akkor viszi a két kisgyerekét anyukámhoz. Ilyenkor a feleségem nem annyira szeret beállítani a mi gyerekünkkel, mivel már így elég sokan vannak ott. Szoktunk persze menni, szokott vigyázni anyukám is a mi gyerekünkre, de azt sem akarjuk, hogy folyton le legyen terhelve a sok unokától. Az anyósomnak viszont a mi gyerekünk az első unokája, nagyon vágyott már rá, így oda mégis többször megy a kislányunk.

Ettől függetlenül abszolút jó a viszony, segítenek mindketten, mi is nekik, szóval nincs harag

De azért van szó a levesről, mint PÉLDA, mert ha ilyen banális dolgokban a saját anyánkra hallgatunk, akkor majd pont a gyereknevelésben nem?

Bennem van empátia anyósom felé, de csak azért nem fogok délutánig lelépni a pár hónapos gyerek mellől, hogy ő kibabázhassa magát, én meg végig idegeskedjek. Egy kisbaba ellátása pedig nem olyan kategória, hogy nem értünk egyet de nem baj ha másképp csinálják…

#33 Szerintem is a leveses példa nem rossz, mert kb. ugyanez történik.

Ha anyum megjön, akkor tuti nekiáll felmosni, főzni stb.

Anyósom udvariasan vendégként viselkedik és ha hozzájuk megyek, akkor most már én is ugyanígy (eleinte mosogattam, meg pakoltam, de kiderült nem szereti).

Valószínűleg anyósom hozzáállása az általánosabb, de nekem anyum hozzáállása a természetes. Ha anyósom nálunk alszik vendégségben (és valamennyit pakol is szegény), akkor mindig legalább egyszer fortyogok miatta, hogy miért nem képes otthon érezni magát. Ha anyósom családjában nőttem volna fel, akkor tuti, hogy anyumon idegeskednék, hogy miért áll neki mosni (ahogy a férjem teszi XD).

“ az anyukák sajnos mindig a saját szüleiket részesítik előnyben, hozzájuk viszik a gyereket, ők vigyázhatnak rá”

Szerintem ez két emberen múlik, hogy egyenlően látogassák/hívják a két nagyszülő párost. Az se jó ha az anyai nagymama folyton vigyáz a gyerekre, az apai nagyszülő meg havonta látja csak fel órára felügyelet mellett. De pl csak úgy babazni természetes hogy a nő a saját anyját hívja, én is vele érzem magam otthonosan.

Azt viszont nem szeretem mikor a nőnek kene anyossal telefonálgatni hogy mi van a gyerekkel. Úgyis beszél a fiával majd ő elmondja mi a helyzet az unokával. A lényegi dolgokat tudja apuka is, azt meg úgy sem beszélnem meg minden nap anyossal hogy hányszor kakilt be a gyerek vagy éppen milyen pürét evett ma ebédre.

"De hogy lehet, hogy az esetek 95%-ában mindig a férfiak anyja az erőszakos, és ő az, aki nem ért a gyerekekhez és aki megbízhatatlan?"

Nem mindig játszik közre az,hogy bármi gond is van az anyóssal,csak ő anyós,nem az édesanyám akit születésem óta ismerek.

Ezen felül egész egyszerűen én vagyok otthon 0-24 a gyerekekkel,én pedig ha valakire nyugodt szívvel hagyni akarom őket akkor nem tudom egy olyan nőre hagyni akit igazán nem ismerek vagy tudom,hogy sok dolgot nem úgy csinál ahogy én tenném.Már pedig nekem fontos a gyerekek kényelme és nyugalma.Anyukám nyílván sok mindenben olyan mint én,hiszen én is tőle tapasztaltam (magamon és a testvéremen is),hogy mit hogyan volt jó csinálni.

Ha a párom lenne otthon a gyerekekkel lehet,hogy ő meg úgy tudna nyugodtan elmenni akár egy órára egyedül,hogy a saját anyjára hagyja őket addig.De nem ő van velük.Én.Mindkettő az én felelősségem és sose fogom ezt a felelősséget olyannal megosztani akiben nem tudok ennyire megbízni.

Szó sincs róla,hogy nem kedvelem.Kedvelem,kedves,aranyos,meg vannak a maga bosszantó dolgai mint mindenkinek,és ennyi.De a gyerekeimet akik az életemet jelentik egyszerűen képtelen lennék rá hagyni.Ahogy másra sem tudom pl barátokra se tudnám sose.