Az anyukák miért szorítják háttérbe a férjük szüleit az unokázás során?
A környezetemben és az itt olvasottak alapján is azt látom, hogy az anyukák sajnos mindig a saját szüleiket részesítik előnyben, hozzájuk viszik a gyereket, ők vigyázhatnak rá, velük szerveznek programot, a férj szülei meg amolyan "másodlagos" nagyszülők - és akkor nem értik, hogy ez a másik nagyszülő páros miért próbál versengeni és miért bántódik meg.
Megjegyzem, abszolút érthető, hogy valaki a saját szüleit szereti jobban és a saját anyjával könnyebben kijön, ugyanakkor azt gondolom, ezen túllépve illene legalább megpróbálni kicsit normálisabban állni a másik nagyszülőpároshoz, nem tudatosan kizárni, mellőzni, kihagyni őket az unoka mindennapjaiból.
Most mondhatnánk, miért nem a fiuk vonja be őket jobban - na de egyértelmű, hogy azért, mert általában az anyuka van otthon a gyerekkel, ő szervezi a kicsik életét és mindennapjait, míg a férj a munkahelyen van, azaz kisebb ráhatással bír az egészre.
Ismétlem: nem arról van szó, hogy anyuka szeresse ugyanannyira az anyóst/apóst, mint a saját szüleit, de az mire jó, ha látványosan megkülönbözteti őket? Hogy csak az ő anyja jöhet megnézni az unokát, az ő szülei vigyázhatnak rá és hasonló (nyilván nem arra gondolok, mikor a férj szülei erre alkalmatlanok vagy ők nem is érdeklődnek az unoka felől, hanem ha alapvetően normálisak, attól függetlenül, hogy mondjuk nem mindig értenek egyet a menyükkel).
Főleg a fiús anyukáknál fura ez, ők nem félnek attól, hogy ha ilyen példát lát a saját fiuk, ebben nevelődik fel, akkor ők is ki lesznek majd zárva az unokák életéből, és mellőzve lesznek, nekik ez nem fájna?
válasza: válasza:Sok nő "per definitionem" utálja az anyósát. Mert létezik, mert levegőt mer szívni, mert kötődik a fiához, az illető nő férjéhez.
Nagyon sok anyós-meny konfliktus a rivalizálásról szól! Hogy a férfit ki birtokolja, ki irányítja, kit szeret jobban stb. stb.
A kisgyereknél pedig helyzeti előnyben vannak minden más családtaggal, rokonnal szemben (általában a férjükkel szemben is), és ezt ki is használják.
válasza: válasza:Mi igyekszünk nagyon, hogy mindkét mama kb egyenlően “részt kapjon” az unokából. Nehéz, mert az én szüleim kicsit messzebb laknak és anyunak nincs jogsija, így hozzájuk inkább visszük.
De azért azt mondom, kb ugyanannyit találkoznak vele.
válasza: válasza:Nálunk ugyanolyan távolságra laknak, de mikor megszületett a baba, anyósom ezerszer jobban tapadt és háromszor annyit hívogatott, mint a saját anyám. Próbáltam figyelni, főleg hogy én is fiús anyuka vagyok, neki is ugyanúgy küldtem a képeket stb. De egyszerűen kezdett levakarhatatlan lenni. Folyton itt akart ülni stb. Mondjuk gyerek előtt is hajlamos volt ezt túlzásba vinni, karácsony, húsvét, az én szülinapom szerinte mindent az ő családjukkal kell ünnepelni, minket soha számításba se vett. Ő ilyen tyúkanyó típus.
Amúgy egy kedves nő és szeretem is, csak a saját anyám ügyesebben bánt a babával, ezt a férjem is megmondta. Anyóson volt hogy látszott, fogalma sincs mit kezdjen a babával, etesse, aláássa, játsszanak? Nyilván amíg nagyon pici volt nem hagytam rá nyugodtan, mert volt hogy fel órán keresztül hurcolászta volna az ordító gyereket hogy “semmi baj nem kell etetni” miközben a baba csak éhes volt. Most hagyjam itt neki egy delelottre (ő akarta volna) miközben tudom hogy sírni fog a gyerek es nem tudja megoldani? Szerintem mindenki merje fel a saját korlátait es hogy ezek alapján mit vállal.
Most már hogy másfél éves múlt nyugodtabban hagyom anyosra is, megvan a napirend stb.
Amúgy én tényleg próbáltam figyelni arra hogy egyenlően bevonjam őket, anyós vitte túlzásba, amikor már vegkepp semmit nem tudott kitalálni miért jöhetne ide akkor hozott kéretlenül kaját stb.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!