Nagymama elvállalta a gyermekfelügyeletet, aztán nem csinált semmit. Te mit tettél volna?

Megkérdeztük a párom anyját, hogy tudna-e segíteni nekünk a gyermekünk körül, mert szeretnék visszamenni dolgozni. Ő volt az egyetlen rokon, aki segíteni tudna. Külföldön lakunk, bölcsi csak magán úton van és nagyon drága. Nagymama 5x éves, állítása szerint heti négy napban dolgozott 12 órát, könnyű fizikai munka. Gyermekünk 2 éves, elég aktív. Nagymama beleegyezett. Ideutazott. Majd első naptól kezdve hátfájdalomra panaszkodott, ami már hosszú ideje van neki. Itt töltött 1 hónapot, de 1 órára sem vette át tőlünk a gyermeket. Napjai nagy részét a szobájában töltötte fekve vagy a nappaliban a széken ülve, hátfájásra panaszkodva. Sokszor a szobájába kellett vinni neki az ételt. Nem is nagyon próbált játszani a gyermekkel, talán 5-6 alkalommal. Kb. 3-4 alkalommal főzött valamit. Ez a kis kiruccanás nekünk elég sokba került, ami csak kidobott pénz. Plusz elvesztegettük ezt a hónapot, amikor kereshettünk volna valaki mást, aki vigyázzon a gyermekre. Nem tudom, hogy miért írom le ezt ide. Igazából csak ki akartam írni magamból, mert annyira bosszantó. Te hogyan reagáltál volna ebben a helyzetben?