Apósoméknak csak a lányuk számít?

Annyira fel tudom idegesíteni magam párom szüleinek beszólásain, főleg az apjáén. Mintha csak a párom lánytestvére létezne, akiknek van mit a tejbe aprítani.

Pontosabban a férj szüleinek. Házat kaptak, autókat, berendezték nekik stb.

Nekünk tönkrement most mosógépünk, nem volt már fiatal. Erre az apósom, hogy hát gyakrabban kéne cserélni, Petráék (nevezzük így a lánytesót) is most kaptak megint újat. Erre mondja a párom nevetve, hogy jó, majd ha mi is kapunk mosógépet, ígérem gyakrabban fogjuk cserélni.

Erre apósom, hogy hát igen, jól kell férjhez menni.

Komolyan, mintha fő életműve lenne, hogy jól adta férjhez a lányát.

Ha nekik tönkremegy az autójuk vagy valami más baj van, egyből így szegények, úgy szegények. Nálunk meg jön a fenti duma, hogy mondjuk nem használtat kellene venni stb.

Mi mindenért megdolgoztunk. Hozzáteszem Petráék is ezt állítják magukról. Bár végülis nézőpont kérdése.

Nekik még a parkolóbírságot is a férj szülei fizetik ki.

A párom most csinálja a mesterdiplomáját munka mellett, annyit nem kérdeznek a szülei, hogy hogy megy, vagy bármi.

Csak a Petráek, mert most kaptak egy milliós étkezőasztalt.

Komolyan ezt miként lehet figyelmen kívül hagyni? Beszólni nem lehet, mert mindig van rá válasz.

(A savanyú a szőlő kommentek jöhetnek az elején)