Hogyan lehet elviselni az ilyen anyóst?

Ezesetben megeloznem amit lehet a ferjjel egyutt megteritenek odavinnem a szokasost ami kellhet, utana mar csak akkor tennek barmit ha normalisan kèri ha nem akkor megkernem szepen a ferjem kvazi bemutatva hogy hogy kell szepen kerni. Ha mèg nem ettem meg a levest de hozzam a masodikat akkor vagy mondanam hogy befejezhetem en is mielott kihull a levesem? Koszonom' megveto jeges pillantassal,

Vagy lepasszolnam a ferjemnek illedelmesen a feladatot kvazi a sajat fiat csicskaztassa. O pedig mondhatja hogy varjuk meg amig mindenki befejezi.

Ha pedig tovabb bunkozik, nem mennek egy darabig azt annyi.

Nem tudom másnál mi a szokás, de nálunk mikor gyerek voltam, és most felnőtt anyaként is az van, hogy ha le ülünk enni, akkor nem ugráltatok senkit az asztaltól. Azt még megérteném, ha néha néha elfelejtene valamit, de hogy állandóan...

Ha azt venném észre, hogy ebből anyósom rendszeresség csinál, szépen fognám magam, aztán szépen eljönnék onnan a naaagy családi ebédről. Ha pedig a férjem pattogna, elküldeném oda, ahonnan kibújt.

Off.

Akik azt írjak minek hetente ott ebédelni, ők milyen családban nőttek fel..?

Attól, hogy felnőttel, van sajat családod , még anyád ugyanugy az anyád. Vagy megtanit enni, jarni, wcbe sz@rni,beszélni aztán ahogy felnosz 3 havonta rá nézel? Ezt hogy gondoljatok?

7x24 órából olyan sok 2?????

23.

Tehát a fiatalok összes hétvégéje arról szóljon, hogy egyik nap az egyik fél anyjánál, másik nap a másikénál? Mert nyilván mind a két oldal fontos. Szerintem ez sok, igen. És nem fogom elvárni a gyerekeimtől.