Én vagyok ritka példány vagy nektek nincs igazatok?
Nos az én történetem: 10 éves korom előtt kaptam az első kutyám, előtte is egy kutyás család voltunk de a kutyákkal nem nagyon törődhettem. Term. hálával tartozom a szüleimnek hogy megengedték és rászánták a pénzt, és elfogadtam volna ha nem engedik meg! DE azon kívül mindent én csináltam. Etettem, itattam, sétáltattam, fürdettem, fogtam az orvosnál, beadtam neki a gyógyszert, takarítottam, csináltam neki helyet és amit még kell és főleg én neveltem. Senki nem nyúlhatott csakúgy hozzá. A kutya első perctől engem tisztelt, mindenben szót fogadott, és a szüleimet nagyjából észre sem vette, persze szerette őket. Ez mai napig így van. Én voltam az egyetlen akinek szót fogadott, aki tudta irányítani, aki lefogta az orvosnál, aki belenyúlt a kajájába vagy a sebébe szájkosár stb nélkül. 100% főnök. És nem egy picike kutyáról beszélünk, mondjuk nem is olyan nagy, de heves, erős, erős ösztönökkel megáldott állat, aki őrzi a házat, godolkozás nélkül megvéd, igazi kutya, igencsak volt mit irányítani rajta. Sosem jártunk kutyaiskolába sem, sőt kutyás könyveket is csak 2-3 éves korába kezdtem el olvasni. Mégis később számos versenyt (terelő, engedelmes) megnyertünk. Kétségkívül ő a legjobb barátom. Mindent együtt csináltunk, mégis tisztelt engem. Ja és kitűnő tanuló voltam, voltak barátaim, volt páro később, buliban is voltam meg moziban mégsem lett a kutyának semmi baja én pedig nem is akartam olyan dolgokra menni ami neki hátrányos lett volna. Soha nem kellett a szüleimnek semmit csinálni vele mert én nem érek rá. És tudjátok mit? Azóta van még két kutyám de a mai napig a 9 évesen nevelt kutyám tisztel legjobban, legmegbízhatóbb, legokosabb, legtöbbet tudó kutya a három közül pedig a másik kettőt már érettebb fejjel hoztam.
Lehet hogy én csak véletlenül nagy tehetséggel megáldott emberke vagyok, és kifogtam egy tökéletes kutyát, csakhogy azt veszem észre hogy a kutyások között rengeteg olyan kis emberke van amilyen én voltam. És nagyon jól csinálják. Komoly kutyások, versenyzők, sok esetben jobbak mint a már nem olyan hajlékony, ötletes felnőttek.
Viszont itt azt veszem észre hogy mindenki mániákusan próbálja lebeszélni a fiatalabbakat a kutyáról. De kérdezem én: felnőtt korban nem rúghatnak ki bármikor, nem lehet hogy holnap az ország másik bégébe kell költöznöd panelbe és nem viheted a 4 óriás testű kutyád, ha felnőtt vagy nem lehetsz olyan beteg hogy felsem bírsz kelni, ha felnőtt vagy akkor nem fogsz buliba menni, moziba, nyaralni, nem szülsz gyereket, nem lehet felelőtlen döntésed stb?
Akkor azt mondjátok meg: kinek lehet kutyája? Mert a leírásotok alapján kb: senkinek.
Természetes van pár idegesítő kisgyerek (pl régen a palotanpincsijével egy gyerek), de az valszeg felnőtt korban is olyan lesz, és emellett van nagyon sok jó gyerek, okos, felelős... És ha a szülei megengedik nekik akkor vállalták ezzel hogy pénzt adnak a kutyára nem? Szóval nem értem, csak szerintem logikátlan ez a nagy harc ami itt folyik?
Jó csakhogy akkor a legtöbb mostani és amúgy normálisnak tartott kutyagazdától el kéne venni a kutyáját, mert bizony a kutya szépen otthon van amíg a gazdi dolgozik, elmegy nélküle nyaralni stb. Ha pl valaki egyedül lakik (= nincs a kutyával senki fél napig) akkor neki nincs joga kutyát tartani? Ki írja ezt elő?
Amúgy egyetértek veled, és én is ugyanígy élek jó ideje. Van egy öcséd aki nem rossz gyerek biztos de miért lenne mindenki olyan mint ő? Én fiatalabb koromban is tudtam következetesen képezni a kutyát (abban kértem segítséget hogyan tanítsak neki ezt-azt de gyakorlatban nem). De mint mondtam én előttem volt egy kutyás tesó, és állatok között nőttem fel. Régen szerintem egy 10 éves mit csinált? Már rég dolgozott az állatok körül, stb. Szerintem az az ember aki a legkisebb a családban és csak felnőtt rokonai vannak nem nő fel hamar? És azt sem mondtam hogy egy kaukázusim van vagy rotim, mondjuk nem is öleb. Nem hinném hogy így hihetetlenül nagy szám és hazugság lenne amit mondok. És igenis látok még szerencsére jópár gyereket akik szinte ugyanezt megcsinálják.
Hát nem volt bonyolult csak volt olyan idő amikor az volt az élet, ha a gyerek nem volt elég felelős akkor maradhattak éhen mert pl baja lett az állatnak, vagy elszökött amíg vigyázott rá. Szerintem ez sokkal nagyobb felelősség az élet, megélhetés mint egy kutya.
Meg nem mindenkinek van szorongós kutyája. Ha neked az van és szüksége van ilyen dologra, attól még nem kell másra is átültetni a gyakolrlatot.
És megint csak az általánosítás. Azért mert más aki 9 órát dolgozik nem mozgatja a kutyáját miért kötelező hogy én is olyan legyek? Mert aki 6 órát dolgozik az mozgatja? Honnan jönnek ezek? Igencsak érdekes életed lehet ha ilyen előírt általánosságok alapján élsz! Miért nem lehet minden embert külön megitélni egyenként, amikor kapcsolatba lépsz velük? Szerintem sokkal egyszerűbb lenne.
És még mindig nem érted a kérdést. Illetve összekevered az a kettőt. Nem arról van szó hogy mennyi ember olyan mint én hanem hogy Én ilyen vagyok és erre hazugsággal vádolnak! A másik pedig az hogy a ti elvárásaitok alapján nektek sem lehetne kutyátok, olyan szigorúak vagytok! Lehet mindig van valaki a kutyával meg vele nyaraltok de valami hibátok biztos van ami miatt a kutyának nem tökéletes az élete! És ez nem jelenti azt hogy akkor mindenkinek legyen kutyája, csak hozzatok már ésszerű érveket és ne olyanokat amiket senki nem tud teljesíteni! Fel lehetne végre fogni hogy ez két dolog amiről beszélek és nem az amit belém akartok sulykolni minden áron csak mert nem tetszem nektek???? NEM MONDOM HOGY MINDEN GYEREKNEK LEGYEN KUTYÁJA ÉS MINDENKI JÓL TARTJA.
Szöveg értelmezést még gyakorolni kell, olvasd el a hozzászólásokat újra, nem azt írjuk hogy minden ember(gyerek, felnőtt) rossz és ne tartson kutyát hanem hogy "sok". És nem általánosítok, igen valóban a mi helyzetünk többet fegyelmet kíván, mert beteg a kutya, de az ő érkezése előtt a másik kutya problémamentesen maradt itthon néha akár 7-8 órát is, ezzel csak azt akarom mondani hogy meglehet úgy oldani az életet hogy jó legyen a kutyának, annak ellenére hogy mellette ott a suli,munka,egyetem... És AKI (nem mindenki) úgy tart kutyát hogy rendszeresen napi az 10-12 órát egyedül van, az egy önző felelőtlen idióta. Hiába szereti a kutyát, fogja fel hogy ez már szinte állatkínzás, vegyen macskát vagy hörcsögöt, az nem olyan ember centrikus.
Ezért sem kell azon ugrálni hogy csak az ÉN kutyám, TE kutyád blabla... mert szükség van a családra, barátokra hogy besegítsenek, a kutya érdekébe, tehát amiket itt irkálsz az így is úgy is ostobaság, mert tegyük fel elhisszük hogy tényleg 10 éves korod óta egyedül neveled a kutyákat és senki más nem nyúlhatott hozzájuk, hát akkor egy te is önző ostoba ember vagy, mert mikor nem voltál otthon szerencsétlen kutyák egyedül kuksoltak ahelyett hogy besegíthetett volna néha a család.
Másrészt meg hagy kérdezzem már meg, 10 évesen hogy a manóba tudtad hogy kell kutyát következetesen nevelni, ráadásul őrző-védőre is? Azt akarod elhitetni velünk hogy ilyen zsenin születtél miközben másoknak évekbe telik ezt elsajátítani? Azért mindent mi sem hiszünk el...
Én soha nem neveltem őrző-védőre a kutyám mert nem jártam kutyaiskolába, ilyennel meg nem lehet otthon kisérletezni. Tudod vannak olyan kutyák akik ösztönösen megteszik (Na nem világbajnok szinten), én csak megfelelő életet biztosítottam neki (pl ne legyen rossz tapasztalata) hogy ez kijöhessen.
Sosem kuksolt sehol. Van neki egy bazi nagy kertje, őrizte a házat amíg nem voltam otthon, játszott a játékaival, a cicával, később a másik kutyával, aludt, aztán végigjárta a háziállatokat, vagy szaladgáltak a hátsószomszédkutyával a kerítés mellett stb. Az én kutyámnak van fantáziája mivel sosem szoktattam arra hogy egész nap a seggében vagyok és majd én szórakoztatom. Az én családom bármikor segített volna ha kérem, de eddig nem volt rá szükség olyan dologban ami kapcsolatlódik a kutyához (pl számtalanszor vittek, hoztak versenyre orvoshoz, de a kutyával még kellett semmit tenniük). A fontos dolgokra mindig hazaértem hogy én csináljam meg. Szerintem egy 10 éves gyereknek mennyit kell az iskolában lenni, vagy mennyi dolga van utána? Amúgy meg a család sokkal később ér haza a mai napig mint én. Na ja akkor nekem nem lehet kutyám, mert ti úgy döntöttetek hogy ez rossz. Igen, egy panelben tutira rossz de nem mindenki ott él.
És ha önző voltam? Kit érdekel ez ha a kutyám mind egészséges, okos, és BOLDOG? A következetes nevelés nem hinném hogy túl nehéz egy olyan ember számára aki már az anyja hasában a kutyaoktatást hallgatta, mivel volt egy nővére aki profi kutyás volt amikor született, tehát ebben született bele és állatokkal nőtt fel (komondortól a tehénig). És nem akármilyen kutyákkal hanem újfundlandival és rotikeverékkel, ehhez szerintem kellett hozzértés. És különben is nem tudom mit fáj ha én tehetséges voltam 10 évesen, ráéreztem hogy kell. És nem mondtam hogy zsnei vagyok. Az hogy a saját kutyám meg tudom nevelni nem olyan nagy szám. Felerészt a kutyám érdeme is mert nem problémás, de attól még azért volt vele munka. Ő egy kis pásztorkutya, nem kaukázusi. Igen előnyben voltam és sokkal előbb tudtam milyen egy szülés vagy párzás mert én végignéztem ahogy apám fedezteti a tenyészállatokat (nyulak, kecskék stb) és hogy szülnek, nekem kicsi koromtól segíteni kellett. És apukám mindig azt mondta hogy az állat az első mert ő nem tudja magát kiszolgálni, elmenni a boltba. És ő is az első. Pont érte tanultam és dolgozok hogy neki mindene meglegyen. Ha nem hiszed a te bajod. De szerintem oltári nagy butaság neten keresztül ilyenekkel vádolni. :) Az én kutyám mindenesetre jól van és jól volt akkor is amikor 10 voltam. :)
Azért mondjátok közületek hány ember dolgozik, tanul csak pár órát? Szerintem nem sok! Akkor vagy milliomosok vagytok vagy nincs elég pénzetek és akkor megintcsak nem lehetne kutyátok mintha sokat dolgoznátok. Közületek senkinek nincs barátja, haverjai, nem jár bulizni, moziba, nincs gyereke, otthoni munkája pluszba? Hány ember él egyedül, akit utál a családja, vagy meghalt vagy a világ másik végén lakik? Mert akkor megintcsak nem lehente kutyája. Láthatjátok milyen irreálisak amiket mondtok. Higyjétek el nem csak úgy lehet élni ahogy ti gondoljátok. Én meg tudom oldani hogy ne legyen másra szükségem a kutyához szorosan kapcsolódó dolgokban. Igen amúgyis magamnakvaló vagyok tehát nem olyan nehéz, de akkor sem csak az a helyes amit ti gondoltok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!