Melyik jobb az aksiba alga evő hal vagy alga evő csiga?

“Szerinted tegyek a gyökere alá tápot?”

Mármint táptalajt? Ahhoz teljesen újra kellene indítani az akváriumot s azzal kezdeni ,hogy a táptalajt rakod alulra s rá min. 5 cm vastagon fedőtalajt. De ez már egy picit komolyabb növényezési szint igényesebb növényekhez stb. Nálad nem szükséges.

“( Egyébként tablettát nem találtam csak kapszulát meg rudakat).”

Azok is jók, vagy legalább is bőven jobbak mint a semmi. Kipróbálhatod, ártani nem árthat. S ahogy írtam korábban a tablettáknál úgy ezeket is jó mélyre, üvegig nyomva kell ledugni s fölöttük legyen legalább ~5 cm talaj.

“Ha levágnám a petrezselyem hegyét ami már amúgy is elérte a vízfelszínt,és mellé ültetném?”

Inkább ne. Ha a fényhiány miatt kopaszodott fel akkor újra felkopaszodik vagy akár el is veszítheted ezt a most normálisabb részt. Teljesen ne vágd le, inkább olyan 15-20 cm hosszú darabot végén az egészséges levelekkel s úgy ültesd le. Bár én még várnék pár hetet ,hogy az az egészségesnek látszó rész erősödjön még.

Jó-jó, csak a pontosítás végett írtam :)

Egyébként igen, a crypto-k is előnyben részesítik a gyökerüket s meghálálják ha kapnak egy kis pluszt. De abszolút szépek tudnak lenni csupasz talajban is, csak vízben levő tápanyagokkal. Tapasztald ki nálad hogyan szebbek.

Egyébként:

“Bettások ti milyen vízét használták az akvátokba?”

Ez megint olyan amit nem teljesen értek mire gondolsz.

A betta alapjáraton nem túl kényes a vízre, bár a mai (túl)tenyésztettek már lehet kicsit igen. Lágy vagy középkemény vízben jól elvan, a nagyon keményet (ilyen 30 nk környéke) szerintem azért jobb kerülni. Például nálam kb középkemény, 13 nk van s abban is szépek voltak meg jól éltek. Nálad nem emlékszem erről volt-e szó, mérted-e de ha ilyen átlag csapvized (20 nk környéke) van az jó neki. Persze a keménység csak egy dolog a sok közül.

Ami még a vizükkel kapcsolatos az ugye a hőmérséklet, 26-28 fok. Kb nulla áramlás.

S ha szeretnéd “színezheted” például fákkal, bizonyos levelekkel stb. Keress rá a black water kifejezésre s meglátod mire gondolok. Sok hal szereti, illetve nem muszáj teafeketére színezni a vizet. Lehet az halványabb árnyalatú is. Bár a black water “ellen szól” ,hogy így még kicsivel ront a fényed teljesítményén mert ugye sötétebb a víz.

NO2: nitrir. Ez és az ezt megelőző ammónia (NH4) kell 0 körüli legyen.

NO3: nitrát. Ez változó ,hogy mennyi a jó. A növények szempontjából szinte mindegy ,hogy 5, 10, 30… ppm mert nekik fontosabb a többi elemmel való megfelelő arány. Az ajánlott oldalakon biztos megtalálod a különböző elemek arányát, vagy nézz rá a Növényes Akvaristák Közössége facebook csoportra. Ott vannak kezdőknek szóló közlemények, írások stb. Bár mivel nincsenek igényesebb növényeid ezért nem kell túlgondolni a dolgot. Kapjanak kicsi macro-t kicsi micro-t s majd úgyis a visszajelzéseik döntik el ,hogy miből kell több vagy kevesebb. Növényi hiánytüneteket, betegségeket szintén találsz az oldalakon.

A halak szempontjából meg kb 20 esetleg legfeljebb 25 ppm még elfogadható. 30 hosszútávon már sok lehet. Ha nem muszáj ne told fel 20 ppm-ig sem, inkább legyen kicsit kevesebb. Sőt, nekik az a jó ha minél kevesebb. Ahogy írtam a növényeknek jó a sokkal kevesebb is, náluk az arányok fontosabbak.

Gh: összkeménység. Amikor meg nk-ról beszélnek általában erre gondolnak.

Kh: változókeménység vagy karbonátkeménység. A legoptimálisabb ha ez fele annyi mint a Gh. De bőven jó ha csak kevesebb. Ha a Kh a magasabb akkor un. szikes vized van. Ez azért rossz mert abban nem tudják a növények rendesen felvenni a tápanyagokat.

ph: savasság. Ezt ne birizgáld, jó úgy ahogy van.

cl2: klór. Ezzel sem kell foglalkozni, úgyis a kritikus mennyiség kiszellőzik.

co2: szén-dioxid. Ezt sem kell nagyon túlgondolni. High tech aksikban van értelme méricskélni de ott meg nem papírcsíkosokkal mérnek, szóval ja.

Szerintem már volt szó róla ,hogy a papírcsíkos tesztek nem éppen a legpontosabbak, több szempontból sem.

*S jogosan jöhet a kérdés ,hogy mikor érdemes tesztelni? A legegyszerűbb válasz az ,hogy mindig ugyanakkor. Ha reggelente tesztelsz akkor máskor is reggel, ha délben akkor délben. Fontos ,hogy lehetőleg olyankor tesztelj amikor természetes fényben vagy, jó világosban. A mesterséges fény vagy a napszakváltozással járó napfény színének változása bekavarhat s tévesen rossz eredményt olvashatsz le. Ezért jobb mindig ugyanakkor ,hogy legyen viszonyítási alapod.

A vízcseréhez mérten is ugyan akkor. Ha például közvetlen vízcsere előtt mérsz akkor nyilván az akváriumban felhalmozódó legmagasabb értéket méred. Ha vízcsere után mérsz akkor tulajdonképpen azt méred ,hogy mi/ mennyi maradt a vízben, mennyit vettél ki/ hagytál bent stb. S ehhez tudod igazítani a vízcserék mértékét s gyakoriságát (ha! egyáltalán kell/ lehet változtatni. Szerintem nálad jó az amit megbeszéltünk).

*itt elsősorban a nitrogénvegyületekre (főleg a nitrátra, mert ugye a többi 0 kell legyen) gondolok.

Magamtól: NO2: nitrit (elírtam)

Igen, ez egy kicsit fényigényesebb növény mint az átlag kezdőknek is jó gazok. Ezért ha gyengébb a fényed akkor érdemes úgy metszeni (nem most, hanem majd aztán valamikor) ,hogy a felszín közelben legyenek a jól látható részei. Az alja ha felkopaszodik akkor majd eltakarod valahogy.

Pont azért ajánlok több oldalt is ,hogy összehasonlítsd az ott olvasottakat. Például a méretére egyik helyen írnak 15-50 cm-t, máshol csak 50 cm, megint máshol 50-70 cm, akkor látható ,hogy az 50 cm egyezik tehát nem aprócska növényre kell számítani. Vagy fényigényre legtöbb helyt magast írnak, s egy-két oldalon közepest akkor sejthető ,hogy inkább fényigényesebb. Azt is írják ,hogy gyorsan nő. Tehát nagy, gyorsan nő, fényigényes azaz igényelheti a táplálást is. Megnézed miket írnak, mire igényesebb stb. S ezután jön az ,hogy ki kell tapasztalni nálad hogyan szeret lenni. Ugye most vagyunk itt. Nem kell túlaggódni. Kísérletezel, tapasztalsz, ez része a hobbinak. S ha mégsem jön be ez a növény akkor keresel valami mást aminek jobbak az esélyei. Így megy ez, én is jártam már így s nem vagyunk egyedül ezzel.