Vajon miért van az, hogy akik egy légkondis irodában meresztik a seggüket tízszer annyit keresnek?

"Szerintem az ilyeneknek, mint a 21-es, felesleges magyarázni, úgy sem fogja fel."

Igaz. Írtam is az előbb, hogy az ilyen fröcsögéseket jellemzően azok az emberek eresztik meg, akik örülnek, hogy kijárták a 4 középsulit (2 első 2 másod), saját helyzetükön képtelenek változtatni, mert a langyos vízben ülni a legjobb. Nem túl meleg nem túl hideg, elvannak. Saját tehetetlenségüket, pedig másokon torolják meg, mást fikáznak, azért mert ők képesek voltak felvállalni egy új munkahelyet egy új iskolát, rengeteg tanulást azért, hogy jobb legyen.

Nagyon fasza gyerek vagy, hogy elvégeztél egy főiskolát, ettől még nem kellene ennyire nagyra tartani magadat, mert ez már unalmas és szánalmas.

Szépen belelovaltad magad a témába, kicsit lazíts, mielőtt szívrohamot kapnál :)

29, 32:

Most komolyan, ha megtehetné mindenki, akkor mindenki valamilyen könnyű munkát végezne.

Ezen nincs sokkal több magyarázni való dolog. Senki nem végez szívesebben egy nehezebb munkát, mint egy könnyebbet. Én is tanulnék, meg mindent megtennék hogy minél könnyebb munkám legyen, hogyha fizikailag nehéz, megterhelő munkám lenne.

Tudod, én tanultam és nem azért, hogy így ellehetetlenítsék az életem. Érettségi után egyből mentem továbbtanulni, egyszerre két szakot végeztem el, utána lett is gyorsan munkám, igaz határozott időre, de jó helyem volt, közben munka mellett mivel érdekelt elvégeztem egy 1 éves okj-és szakképzést. Utána sikerült elhelyezkednem egy nagyobb vállalat egyik telepén, kicsit olyan munkakörben, mint egy mindenes, szó szerint, volt, hogy kerítést festettünk, ennek meg is lett az eredménye, bekerültem a központba jó munkakörbe, jó fizetéssel, szerettem. Közben elkezdtem egy másik szakot is, ami oda passzolt. A részlegen 6-an dolgoztunk együtt, ebből 4 csókos volt, az egyik kolléganőmmel mi ketten nem, ezért többet dolgoztunk, csináltuk a többiek helyett a munkát, mert ők elkéstek, óránként cigi, kávé szünet, fél napot elbeszélgettek itt-ott, egyszer az egyik főnök ki is jelentette nekik ott székük van, amikor kellett a hely az újabb protekciósoknak mi megkaptuk az útilaput. Ezáltal elveszettem a gyakorlati helyem is, ami kellett a suliba, kolléganő is egyik képzést befejezte kezdte a másikat, mi képeztük magunkat. Nagyon nehezen sikerült találnom egy helyet, ahol letudtam a szakmai gyakorlatomat, végül a kieső kolléganő elmaradásait csináltam, pénzt nem kaptam érte, de legalább le tudtam államvizsgázni. Szeretett volna megtartani a csoportvezető, mert kellett volna neki ember, de nem ő döntött, előbb vették fel egy másik osztályon x beosztásban dolgozó emberke frissen érettségizett lányát, 0 számviteli ismerettel. Nekem maradt a közmunka, volt kolléganő is hónapok múlva egy újonnan nyíló tesco-ban, mint pénztáros kapott munkát, miután ledolgozta az óráit, munkaidőn túl nekik kellett kipakolni az árut, vasággyal 40kg, lesérült, kirúgták, végül ő is közmunkás lett. Nagy karriert futottunk be, mind a ketten :( Most már úgy gondolom, hogy teljesen felesleges volt a tanulásra fordított idő és pénz.

Sajnos a tapasztalatom, és ezt látom a környezetemben is, hogy lehet tanulni és 1000%-on teljesíteni a munkahelyen, ha nem protekciós az ember, semmi esélye a jobb munkára nőként, ha van protekció, akkor meg mindegy mit tanult és hogy dolgozik az ember.

Ez eléggé szomorú utolsó,de miért nem építettél ki te is protekciót?

Miért nem mész ki külföldre?

Ott megbecsülnének és nem tecsóba meg közmunkán kellene gürcölnöd.Nem értem ott a határ EU emberek nincs munka akkor go.

Ha az emberekkel nem tudsz bánni, akkor valóban kisebb eséllyel lesz jó munkád. Mindenki szívesebben alkalmaz olyan embert, akit valamennyire már ismer (vagy ismerőse ismeri), és így van rálátása, hogy milyen ember, hogyan áll hozzá a munkájához stb.

A kapcsolatépítést is lehet tanulni, nem kasztrendszerben élünk, ahol ha valakinek születésétől kezdve nincsenek kapcsolatai, annak már soha életében nem lesznek.

Honnan tudják, ki hogy bánik az emberekkel, hogy viszonyul a munkatársaihoz és a munkájához, ha nem adnak lehetőséget egy bemutatkozó személyes interjúra sem? Egy darab papírból nehéz mindezt kiolvasni.

Jó kapcsolatokat hogyan kell szerezni? Ok, hogy nem kasztrendszerben élünk, de mégis mindenki a maga fajtájához húz. Egy munkanélküli nem fog teniszklubba vagy fitneszterembe, esetleg színházba járni, hogy ott ismerkedjen, ezek nem mindenkinek megfizethetők.