50 éves segédmunkásként van még értelme megpróbálom karriert nem váltani hanem inkább csinálni? Ha igen jó ötlet az hogy az első lépés egy angol középfok elérése (nulláról)? A második egy emelt szintű érettségi. A harmadik pedig

"nem igazán volt jó időtöltés a tanulás hanem arról szólt hogy kibírni megkeseredett emberek szívatását."

Ma is arról szól, a "jó időtöltés" irónia akart lenni, nameg persze valójában remek hely ismerkedésre.

Az én fizikatanárom repülőgépszerelő volt, hobbiból sárkányrepülőzött is!

Nagyon elhivatott volt tanítás terén is, és olyan szinten szórakoztatóan tudott tanítani, mintha a markos nádasba csöppentél volna! Az összes órájára felkészült a szükséges kísérletek eszközeivel, mindent bemutatott, nem volt videó meg yutub. Bármit kérdeztél tőle őszintén válaszolt, és másképpen is elmondta, ha látta, hogy nem érted a választ.

Tisztelte is mindenki, mert tényleg eredményesen tudott tanitani. Jobb volt az osztályátlag fizikából mint matekból! Pedig elvileg a fizika a nehezebb tárgy a gyakorlatiassága miatt, meg mert van egy kis kémia is azért benne.

De ugyebár ez a középiskolai szint, azért az egyetemi, meg a szakosított fizika már totál más (pl: hadiipar, élelmiszeripar, gyógyszeripar stb). A középsulis szint, az mondhatni olyan "optimális körülmények közötti szint).

Nekem volt szerencsém belekóstolni az élelmiszerkémiába (fizia is egyben szóval úgy hivták, hogy fizkém). Első fél év után otthagytam a képzést... Négyesnél rosszabb sosem voltam fizikából a középiskolába, de amikor azzal jöttek, hogy adott egy x sürüségű y viszkozitású élelmiszermassza amit z bar nyomással továbbit egy szivaggyú w keresztmetszetű krómacél csőben, majd egy g keresztmetszetű műanyagcsőbe érkezik egy 90 fokos kanyar után, számitsa ki a massza hőmérsékletváltozását, mennyi lesz a nyomásváltozása a masszának a csőkeresztmetszetek eltérése miatt? A körnezeti hőmérséklet 20celsius, a massza induló hőmérséklete 40 fok.

Na akkor mondtam, hogy nekem ez sok :D

Pedig ez még csak egy "bemelegítőfeladat" lett volna a kettesért...

Én nem értem miért szivatjátok szegény embert...

Eleve arról beszélgetünk, hogy valaki 50 évesen 30 év segédmunka után hogyan végez el egy nehéz egyetemi szakot - feltételezem munka mellett, mert gyanús, hogy nincs 5 évnyi tartaléka a segédmunkából. Ez már önmagában vicc, de még ha sikerül is, utána 54-55 évesen kellene pályakezdőként elhelyezkednie IT-ben. Lehet itt áltatni mindenkit, hogy az IT-ban nem számít, csak a tudást nézik meg tesztelik, stb.. Ezzel két baj van: Igen, a tudást nézik (ami az egyetemről kiesve csak elméleti lesz annyi amennyi, úgyhogy azzal nem fog nagyot villantani), de ha 55 évesen mész oda akkor nem nézik. Senki nem fog felvenni valakit egy junior poziba +10 nap szabadsággal, nulla tudással és nulla fejlődési potenciállal úgy, hogy borítékolható, hogy nem fog tudni beilleszkedni a 30 alatti átlagéletkorú csapatba.

Ez a realitás.