Ha egy cégnek nincs elég pénze a bérekre, etikus ha nem egyenlő mértékben csonkítja meg a béreket?

Beidézem a lényeget (40-es link), mert pontosan ráillik a kérdezőre!

"

"MENTÁLIS SZEGÉNYSÉG

Ez a mentális szegénység. A szegények nem pénzben szegények, hanem mentálisan! Nyilván pénzben is, de pont azért nem tudnak kitörni onnan, mert mentálisan szegények! Hazudnak saját maguknak. Elhitetik magukkal, hogy a világ tehet a sanyarú sorsukról, de amikor közelebbről megvizsgálod az illető addigi életébe fektetett valódi munkáját, amiről azt állítja, hogy kifogta a teli kosár halat, akkor ezt kapod:

hány nyelvet tanultál meg az elmúlt 10 évben?

hány szakkönyvet vettél a kezedbe, mióta megszerezted a szakmádat?

min változtattál az elmúlt 10 évben ténylegesen?

hányszor jártál könyvtárban az elmúlt 10 évben?

hány ingyenes/fizetős tanfolyamot látogattál meg az elmúlt 10 évben? (Fizetőset úgy, hogy lemondtál a napi autóhasználatról, tévé előfizetésről, mobil előfizetésről stb..)

A válasz egy szép hárítás: áhh, ezzel semmire nem mennék! És tovább hazudik saját magának, csak hogy ne kelljen csinálni semmit.""

Egy másik poszt ugyanabból a blogból:

[link]

"Sokszor arról a legnehezebb meggyőzni az embereket, hogy a sorsát mindenki önmaga irányítja, hogy még 50 év felett is újra lehet kezdeni, új irányba lehet indulni. Nulláról is fel lehet építeni akár vagyonokat is, de egy megfelelőnek mondható jövedelmet mindenképpen."

"Nem irigyelni kell ezeket a gazdag embereket, mert az emberek a pénzt irigyelik, de a befektetett munkát már nem csinálják! A küzdelmet már nem vállalnák át, csak a sok pénzt! Ha ezek az emberek nincsenek, akkor ezek a vállalatok sincsenek, ezek a munkahelyek sincsenek!"

És még ez is!

[link]

"Mi az, amit sosem csinálnak a kifogáskeresők? Pedig kéne:

Nem képzik magukat, saját szakmájukban sem.

Nem tanulnak nyelvet, még több éves munkanélküliség alatt sem tudnak felmutatni semmilyen új tudást.

Sosem kérnek fizetésemelést, kiemelve az erősségeiket.

Nem keresik az új lehetőségeket.

Nem élnek a jelenben. (Az életet a jelenben kell élni, sose hivatkozz se a múltra: "bezzeg ha ez meg ez lett volna..." - se a jövőre: "majd ha ez meg ez lesz, akkor nekem is jobb lesz..."

Nem olvassák el az apró betűt, nem is akarják értelmezni (lásd pl. devizahitel)

Nem sztrájkolnak.

Nem tervezik a munkahely váltást, nem készítik elő...

Pénzügyeiket nem a valósághoz igazítják, hanem az álmaikhoz. (Akkor is jár az autó, meg a cigi, meg a a 10 ezres telefonszámla, ha ételre és minden másra havi 20 ezer marad...)

Tanfolyamra, szakmai fejlődésükre, mellyel a későbbiekben többet kereshetnének, sajnálják a pénzt, de az előbb említett felesleges luxusra sosem.

Nem lépnek ki a komfortzónából (nehogy mán munkaidő után dolgozzak...)

Nem tanulják meg a vállalkozásindításhoz szükséges legalapvetőbb pénzügyi alapokat sem. (Tipikus sallangokban gondolkodnak: nyitok egy virágost, egy turkálót, egy büfét... és 3 nap alatt gazdag leszek... persze)

Nem merik bevállalni, hogy felmondanak munkahelyükön, hogy saját vállalkozásba fogjanak (Ehhez persze szükséges az előző pont, alapos tervezés, reális üzleti terv!)

Nem költöznek el (pl. Borsodból), várják, hogy a munka a szájukba röpüljön

Nem váltanak országot, ha szükséges (ehhez persze sajnálták korábban az időt és pénzt a tanfolyamra, mert autóra mindig volt havi 30 ezer)

Nem fogadják el, ha más ugyanonnan indulva tudott sikeres lenni, akkor a probléma nem a rendszerben van, hanem velük, valamit ők csinálnak rosszul (ugyanez igaz Ausztria és Magyarország esetére, az osztrákok nem azért jobbak, mert az Ufók így akarták, hanem azért, mert azokat a dolgokat csinálják, amiket itt leírtam, míg a magyar többség a kifogásoknál felsoroltakat)

Nem változnak, és nem változtatnak (már a nagyapám is így csinálta alapon... csakhogy közben eltelt 50-80 év) "

43: bazzeg, tényleg értesz valamihez: a tehén szarva közt megtalálni a tőgyét...

:-DDDDDDD

Kifogás kifogás hátán...

Hát maradsz ott ahol vagy.

Meg is érdemled!