Melyik a veszélyesebb 17 éves lányként? Stoppolni, vagy 2500 km-t biciklizni külföldre?

És azt kihagytam, hogy a szüleiddel lehet, hogy akkor azt is meg tudod beszélni, hogy picit spóroltok, meg te is vállalsz még valami munkát, és akkor pár év múlva sokkal egyszerűbben és normálisabban megoldható lesz. Amikor eltervezek valamit, akkor általában nekem is minden rögtön kellene, de ha tudom, hogy rá esély, akkor várok rá, amíg lesz. ;)

#27 és #30 voltam

Köszi kérdező! :) A 29-est még nem is olvastam, amikor írtam a kommentjeimet.

És szívesen! :)

Az álmok nagyon fontosak, a megvalósításuk szintúgy. Nem kell lemondani róla semmiképpen, hisz mindenkinek lennie kell célnak, amiért érdemes küzdeni. De 17 évesen bármivel is indulsz el a szüleid beleegyezése nélkül, a határon a rendőrség szépen haza fog vinni eltűnt személy körözése miatt. Ha nem is a magyar határról, valamelyikről biztosan. Gondolj bele, még az aki túrákra jár, tud biciklizni biztonsággal ismeri a kreszt és az az élete sem hiszem, hogy belevágna de ha mégis akkor van tapasztalata és semmiképp nem egyedül. A stop meg egyenes út a halálba. Nem hogy az álmod nem érnéd el, de jó eséllyel vissza sem térnél az élők közé.

Mivel fiatal vagy, pénzed sincs és ne haragudj, de fogalmad sem a dolgokról, inkább tűzd ki célnak ! Dolgozz ezért, az álmodért. Spórolj, tervezz meg előre mindent. Jövőre, vagy utána már sokkal tapasztaltabb előrelátóbb leszel mint most vagy. Neked csak a cél lebeg a szemed előtt, aminek az eljutása nem hogy nehéz, hanem lehetetlen számodra pénz nélkül, mondhatnám ész nélkül. Ha ekkora a vágyad, tegyél is érte de ne csinálj hülyeséget, mert esélyed így eljutni semmi.

Sok sikert !

Butaság lenne így elmenni. Ha nincs pénzed rá, akor felejsd el.

Bringával, könyörgöm..

Stoppal, meg veszélyes.

Most komolyan annyira fontos, hogy képes lennél kitenni magad minden veszélynek? Szüleid elengednek így?

Biciklivel a több éves tapasztalattal rendelkező versenybiciklisek sem vállalnak csak úgy be egy ilyen utat... De komolyan. Egy ilyen úthoz normális bicikli kell, ami kerülhet annyiba, ami kerül kb. egy használt autó árába. Vagy van ilyened??

Másrészt meg az első határon el fognak kapni, mivel kiskorú vagy ;)

Harmadrészt szerintem az első sarkon eltévednél.

Ezt te sem gondoltad szerintem komolyan.

Hahahaha, jót röhögtem.

Stoppolni már egy fokkal jobb, de ott meg ugye kb elég esélyes, hogy nem ellenszolgáltatás nélkül gondolják majd egyesek, aztán lehet majd ülni se tudsz, mire odaérsz :D Ha odaérsz...

Ezeknél normálisabb ötleted nincs véletlenül?

Ha nincs, akkor meg nyugodjál le.

Én is sok mindent akarok, 22 éves lányként, szegényen nőttem fel, szegényebben mint te szerintem, és nekem is lenne sok vágyam, célom mégse vagyok nem normális mint te.

Na, akkor fussunk neki nézzük a tényeket :-)

17 éves lány vagy, aki nagyon-nagyon nagyon szeretne kijutni Spanyolországba. Én Nálad jóval idősebb vagyok, gimnázium óta beszélek spanyolul - amúgy a spanyolok nemigazán angolul-, s nekem is a legfőbb vágyam volt kijutni Spanyolországba. Mégis 15 ÉVIG VÁRTAM, mire sikerült!!! És onnantól - Hála Istennek - minden évben :D

Szóval maximálisan megértelek, DE!

A tények. A busz, ami 100 km/ órával megy, 27 óra alatt ér oda, váltott sofőrökkel (3 sofőrrel).

Jó, Te 20 napot szánsz rá... ez napi 100-120 km. Most mennyit tudsz letekerni egy nap?

Biciklizés.. fiatal koromban elhatároztuk, hogy 3-an (2 lány 1 fiú) lemegyünk bringával Pécsre (250 km.). Aztán a fiú mégsem jött velünk, meggondolta magát. mi vagányok voltunk, nem számít, lemegyünk kettesben! Ez a 80-as években volt, amikor még sokkal, de sokkal biztonságosabb volt minden (még a stoppolás is).

Első nap estig nem is volt gond, akkor viszont bementünk egy faluba, ahol innivalót vettünk. Igen ám, de mi ott ismeretlenek voltunk, kifigyelt minket 2 srác és ahogy elindultunk, jöttek utánunk bringával. Életemben nem tekertem olyan gyorsan, mégis hosszú-hosszú időn keresztül nem sikerült őket lerázni. Jöttek utánunk, mi meg piszkosul féltünk. Az volt az óriási szerencsénk, hogy ők egy bringával jöttek, s egy idő után az egyik srác leszállt a bringáról, hogy a másik gyorsabban tudjon tekerni - így már csak egy üldözőnk volt... Nagyon nagyon nehezen, de leráztuk. Ezek után egy szántóföld szélén aludtunk. de úgy féltünk, hogy szinte semmit nem tudtunk aludni. 130 km megtétele után...Másnap hajnalban felültünk a bringára, de alig tudtunk rajta maradni, annyira fájt mindenünk a nyeregtől : Végül hegyeken keresztül mentünk, harmadik nap hajnalán 3-4 óra leértünk Pécsre, totálisan kimerülve. Még szerencse, hogy az eredeti tervben is úgy szerepelt, hogy vonattal jövünk vissza. Fizikailag is képtelenek lettünk volna hazatekerni, pedig indulás előtt napi 50 km-eket tekertünk. Az Alpok meg nem ám Mecsek, tehát bringa elvetve - nem lehet ilyen hosszú távon ilyen magas hegyeken edzés, minden nélkül elindulni.

Stoppolás. Barátnőmmel (akivel Pécsre is mentünk) nagy stopposok voltunk :-) rengeteget stoppoltunk - hangsúlyozom, szintén a 80-as évek, amikor itt, országon belül sokkal biztonságosabb volt minden.

De bizony, volt olyan, hogy egy vidéki (esti) színházi előadásról jöttünk haza stoppal, felvett minket egy buszos és "fuvardíj" gyanánt szexelni akart. Mivel erre mi nem voltunk hajlandóak, így kidobott minket az éjszaka

kellős közepén egy kihalt részen. Ott álltunk kb. 2 órát, mire egy román autó felvett minket 3 sráccal (szerencsére ők nem akartak semmit, de az az út sem volt egy életbiztosítás. Ha csak egyszer is jártál volna Spanyolországban busszal, láttad volna, milyen kihalt részek vannak arrafelé... Ráadásul, gondolhatod, hogy ha kamionosokat megtámadnak parkolókban, akkor egy védtelen lányt hogy a búbánatba ne? Főleg most, hogy Franciaországban a sok menekült délről megy az országba

Hiába vágyódsz ki, ha elindulsz, egyáltalán nem biztos, hogy el is jutsz a vágyott stadionba. Ekkora kockázatot nem ér...

Aztán a 3.-ik bökkenő: 17 éves vagy.

18 év alatt csak mindkét szülő írásos engedélyével

hagyhatod el az országot hivatalosan!

Tehát ez azt jelenti, hogy ha elindulsz és a szüleid nem tudják, hol vagy (de ha tudják, akkor is), a rendőrségen bejelenthetik az eltűnésed, elkezdenek körözni és igen hamar elkaphat útközben a rendőrség - megint csak nem jutsz ki.

A világért sem akarlak lebeszélni arról, hogy megvalósítsd az álmodat, de meg kell tanulni várni.

TÜRELEM!

Lehet, Te szerencsésebb leszel, mint én: egy év múlva 18 leszel, addigra össze is tudsz gyűjteni annyi pénzt, hogy kényelmesen, ésszerű keretek között ki tudj menni.

Barcelonával meg nagyon vigyázni: jó néhányszor "rárepültek" a gyerekemre idegenek + sok a turistát meglopó tolvaj.

Abba egyébként belegondoltál már, hogy mit éreznének a szüleid, hogy ha eltűnsz és egyedül kóborolsz a hegyekben? Ne becsüld le azt, amit írtak arról, hogy ott fagynál meg - bizony ott még nyáron is előfordul, hogy magasabb hegyekben havas hegycsúcsot láthat az ember.

Ha szeretnél még valamit tudni, nyugodtan írj privit.Lehet, nem rögtön válaszolok rá, mert sok dolgom van, de mindenképpen írok.

Nem olvastam vissza minden kommentet, de azért gondold ezt át még egyszer LOGIKUSAN

2500 km-t akarsz tekerni... ha naponta mész 200 km-t, bár sztem ez is sok, hacsak nem biciklizel ilyen magas szinten. Szóval akkor ha 200 km/nap alatt két hét alatt érsz oda. 2 hétre nem csak pár zsemle kell, hanem annál jóval több kaja, nem árt ha zöldséget, tejterméket, gyümölcsöt is eszel.. na 5000 ft-ból a kajád sem jön ki az út alatt. Aztán sátor.. oké, és ennyi napi cuccot hogy viszel magaddal? Vagy majd mosol a patakban? Vagy ruhát nem is viszel, mert viszel otthonról konzervet.. egy élmény lesz cipelni.