Relativitáselmélet: most akkor kinek telik lassabban az ideje?

Az a része hogy

> Mindig annak telik el több ideje, aki a legkevesebbet gyorsult, vagyis a legegyenesesebb világvonalon megy.

És azért nem igaz, mert nem igaz. Egy hamis állítás.

Helyette az igazság ez:

> Mindig annak telik el több ideje, akinek több ideje telik el.

A gyorsulásnak ehhez nincs köze.

"> Mindig annak telik el több ideje, akinek több ideje telik el. "

Na, ez igaz, az tuti. Csak éppen nem jelent semmit.

A példánkban kinek telt el több ideje? Az űrhajósnak, vagy a földlakónak?

Miért?

De, jelent valamit. Azt jelenti, hogy nincsen erre vonatkozó általános szabály. (Speciálisak vannak. pl: sík téridőben, ha van olyan inerciarendszer amelyben az egyiknek végig nagyobb a sebessége mint a másiknak.)

Egy konkrét cáfolat: A és B űrhajó mennek C pontból C pontba. Az A űrhajó úgy megy hogy megy 0.86c-vel 1 órát balra, megfordul, megy egy órát jobbra ugyanennyivel. Ekkor ő 1 órát öregedett.

A B űrhajó úgy megy, hogy megy fél órát balra, fél órát jobbra, fél órát balra, fél órát jobbra, szintén 0.86 c-vel. Ekkor ő is 1 órát öregedett amíg C-ből C-be ért, hiába gyorsult 3x annyit, mint A. (ugyanúgy fordul meg A és B űrhajója)

Durva, mi?

Talán jobb lett volna ezt a konkrét példát hoznom #5 helyett.

Hát jobb lett volna, bizony.

Ugyanis ebben a konkrét esetben valóban ugyanannyit öregszik mindkettő, hiába gyorsult az egyik sokkal többször.

De ez egy nagyon speciális példa.

Az én példámat meg úgy kell érteni, ha egyetlen oda-vissza útról van szó.

Én is írtam, hogy NEM maga a gyorsulás számít, hanem az, hogy EZUTÁN mekkora utat tesz meg így felgyorsulva.

A példádban ugyanannyit, tehát az idő változása is pont ugyanannyi lesz. A két űrhajósod egyformán fog öregedni, holott egészen más világvonalat futottak be. De speciel PONT olyan világvonalakat, amelyeknek egyforma az ideje, és még a kezdő- és a végpontja is.

Tehát a gyorsulás ANNYIBAN számít, hogy ha - egyébként azonos feltételek mellett - kisebb volt, akkor az időkülönbség is kisebb lesz a két utazó között.

Tehát a #4 sem ebben, sem semmilyen más formában nem állja meg a helyét és úgy baromság ahogy van, de

> "ha nem értesz hozzá, minek írsz?"

alapon sikerült felpontoztatnod. Ez az új elveimnek már kevésbé tetszik :/

De örülök, hogy ezt megbeszéltük.

Egy kis pongyolaság, hogy nem szokás ilyenkor pontosan leírni - de akkor most megteszem:

ez az állítás EGY konkrét útra igaz. Olyanra, ahol pontosan EGY gyorsítás és EGY lassítás van az adott szakaszon, aztán ugyanez visszafelé, és közben máskor nem váltanak irányt.

Ott viszont mindig igaz.

Neked is pontosítani kellett volna, a helyett, hogy csak rámondod, hogy nem igaz.

Viszont a kérdésemre még mindig nem válaszoltál: MITŐL függ az, hogy kinek mennyi ideje telik el a találkozásig?

Tehát most kizárólag olyan eseteket nézzünk, amikor ismét találkoznak.

Így igaz.

Ráadásul láttam egy valós rajzot is, ahol állandó volt a gyorsulás fél távig, és aztán vissza, ami azért kicsit közelebb áll a megvalósítható dolgokhoz.

Volt ott egy összehasonlítás is, hogy ki mikor mit lát a másikból az egész út alatt, és mit jelent ott az egyidejűség.

> Viszont a kérdésemre még mindig nem válaszoltál: MITŐL függ az, hogy kinek mennyi ideje telik el a találkozásig?

Kizárólag a (egy adott rendszerben mért) sebességtől. És semmilyen mértékben sem a gyorsulástól.

BTW Nem hagytad ki hogy milyen speciális esetre vonatkozik, amit írtál. Ott van benne, a legelső szó.