Biztos hogy nem lehet túllépni a fénysebességet?

Nincs köztünk vita. Rendre hazug/értelmetlen állításokat fogalmazol meg, amelyeket cáfolat után ejtesz.

Jól sejtem hogy már annyira ejtettél mindent, hogy nem maradt álláspontod sem, amelyet képviselnél?

Segítene ha megfogalmaznád állításként, majd meghivatkoznád. Legalábbis hitelesebb lenne mint a "nézd meg a videót".

(Az én álláspontom az első válaszban olvasható továbbra is:

* nem részecskék közti sebességről szól a törvény, hanem én és részecske közti sebességről

* a törvény globálisan nem igaz; persze ez a kérdéshez nem kapcsolódik, csak megjegyzésben van ott hogy igaz legyen amit írok

Egy fikarcnyit sem módosítottam ezeken.)

Rendre???

Egyetlen helyen módosítottam, kérésedre a Vx = c helyett bevezettem a határértéket, mert kötözködtél...

Egyebekben én is fenntartom az állításomat.

De semmi akadálya, neked is lehetőséged van matematikai bizonyításra, hogy két egymással ellentétes irányban V1 = V2 = c sebességgel elindított részecske relatív sebessége 2c lesz...

de azt hiszem, én ezt már nem várom meg. :-D

Pedro

Dq, neked alapvető fogalomértelmezési problémáid vannak. Hadd hozzak akkor neked egy másik példát, ami nem a relativitáselméletről szól, hanem geometriai, de tökéletesen rávilágít a problémádra, és a módszered hibájára. Mondom még egyszer: geometriai példa lesz, és csak szemléltetésként hozom, hogy miért hibás a gondolkodásmódod.

Adott egy ABC háromszög. Van neki három csúcsa. Az A nevű csúcs legyen a megfigyelő. A B és a C nevű csúcs legyen a két részecskéd. Neked az a feladatod (nem szó sincs sebességről, hogy meghatározd a BC szakasz hosszát (azaz a két részecske közti távolságot). Mivel geometriai a példám, tegyük fel, hogy ezek nem mozognak, sőt a megfigyelő se képes mozgásra, sebességet véletlenül se keverjünk most bele. Az a baj a te logikáddal, hogy meghatároznád az AB szakasz hosszát (azaz a megfigyelő és az B részecske közti távolságot), majd meghatároznád utána az AC szakasz hosszát is, azaz a megfigyelő és a C részecske közti távolságot, majd e két számot összeadva következtetnél a két részecske egymáshoz mért távolságára. Azaz ez nálad így nézne ki: AB+AC=BC. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a gondolkodásmenet hibás, és matek érettségin erre akkor nulla pontot kapnál, mint a huzat. Ugyanis a háromszög harmadik oldalát sem úgy határozzuk meg, hogy összeadjuk az első két oldalát, hanem egészen más képleteket kell alkalmazni. Ugyanígy, hogyha visszatérünk a fizikára, akkor sem az a helyes megoldás, ha kiméred a megfigyelőtől az egyik részecske sebességét, és kiméred a másikét is, majd a kettőt összeadod. Ezért kell az Einstein által meghatározott képletekbe behelyettesíteni. De ezt már előttem leírták, mégis kötöd az ebet a karóhoz.

De kifejezhetném még egy másik geometriai, vagy földrajzi példával is akár. Tegyük fel, hogy Budapesten vagyok. Meg tudom mondani, hogy milyen messze van tőlem Debrecen, és azt is meg tudom mondani, milyen messze van tőlem Miskolc. De ezzel még semmit nem mondtam arról, hogy milyen messze van Debrecentől Miskolc. A te logikáddal simán az jönne ki (és most csak nagyjából végeztem légvonal mérést Google Maps-en), hogy ha Budapest 190 km-re van Debrecentől, és Miskolc pedig 145-re, akkor Miskolc és Debrecen távolsága 335 km, ami teljesen abszurd (valójában kb. 85 km-re vannak egymástól légvonalban).

Nem akarom ezt túlragozni, de attól még, hogy mondtál valamit az egyik meg a másik részecske sebességéről a megfigyelőhöz képest, attól még semmit nem mondtál a két részecske egymáshoz mért sebességéről.

Azt hiszem akkor ez lesz a helyes válasz:

"Ha kicseréljük a fénysebességű részecskéket majdnem fénysebességű részecskékre, akkor alkalmazhatjuk a RELATIVISZTIKUS SEBESSÉGÖSSZEADÁS képletét, amely azt adja meg, hogy az egyik részecskéhez rendelt inerciarendszerben mekkora a másik részecskének a sebessége. Szerencsénk van, mert éppen inerciarendszer és részecske viszonyáról szól a "nem lehet fénysebességnél nagyobb sebesség szabály" (és nem részecskék relatív sebességéről).

Egyébként minden inerciarendszerben 600 000 km -vel távolodnak egymástól, de ezt C-nek hívjuk valamiért.

Egyébként egy csomó csillag sokkal gyorsabban távolodik tőlünk C-nél, de ennek csupán az az oka hogy a specrel nem alkalmazható a világra, és a te kérdésed a specrelre vonatkozott, tehát ezt nem említjük.

Lejjebb olvasható egy nagyon színvonalas vita, mindenféle hasznos dologgal megfűszerevze, mint hogy ki hogyan fogalmazná meg (RELATIVISZTIKUS TÖMEGNÖVEKEDÉSNÉGYNÉGYNÉGY), vagy hogy milyen körülmények között érvényesek a RELATIVISZTIKUS SEBESSÉGÖSSZEADÁS feltételei, nagyon szépen megfogalmazva, kidolgozva és meghivatkozva minden. Érdemes azokat is elolvasni. + videókat nézni, mer' olyan okos leszel mint Pedro"

Vagy arról hogy egy egyenesbe eső távolságokat nem lehet összeadni, mert nem egy egyenesbe eső távolságokat sem lehet összeadni.

Ez is nagyon fontos megállapítás, amikor az a kérdés hogy két, ellentétes irányú foton miért nem mond ellent a "fénysebesség a legnagyobb sebesség" törvénynek.

Zöld kezeket #33-ra! Annyit hogy DDOS-olódjon a GYIK!