Biztos hogy nem lehet túllépni a fénysebességet?

Próbáld meg KÖZELÍTENI.... :-D

Ne érd el (mert részecske a TE példáddal ellentétben) VALÓBAN nem érheti el a fénysebességet, azaz a kék egyenes már VALÓBAN nem tengely, de azt tetszőlegesen megközelítheti.

Éppen így a példád szerint sem mozoghat a részecske c-vel, vagyis még a newtoni fizika szerint sem lehetne a sebességkülönbségük az általad emlegetett 2c.

Pedro

Tehát a specrel, mint elmélet, hozzárendeli két ellentétes irányú fotonhoz a C számot, erről persze csak te tudsz, Dávid Gyula nem (többször kihangsúlyozza hogy minden kisebb, mint C), illetve az univerzum sem, tekintetbe véve hogy az univerzum minden megfigyelője szerint a két foton közötti távolság 600 000 km lesz 1 másodperc alatt (a megfigyelő saját óráját és méterrúdját használva).

Érdekes.

A helyes válasz tehát a "relativisztikus sebességösszeadás".

A rossz válasz: "a törvényben nem két részecskéről van szó, csak egyről".

Azt hiszem, zárható a kérdés.

> V12 = 1 + 1 / (1 + 1 * 1) = 1

WOW

Látom, szeretsz a kákán is csomót keresni...

Akkor menjünk vissza a 17. dia közepére. Szép nagy betűkkel oda van írva, hogy "De minden mozgó testre rögzíthető (pillanatnyi) inerciarendszer!"

Most vegyél le a polcról egy szép vadiúj inerciarendszert, rögzítsd az egyik testre, és máris csak az inerciarendszer és a másik test sebességével kell foglalkoznod.

És mivel a kiindulási feltétel ott szerepel előtte:

"Az inerciarendszerek relatív sebessége < c"

így az eredmény is az, hogy "A testek relatív sebessége < c"

Ha az egyik testhez rögzítettél azt a bizonyos vadiúj inerciarendszert, akkor arra is igaz, hogy a vadiúj inerciarendszer és a test relatív sebessége < c.

Javaslom, hogy nézd meg a 16. diát is:

"A fény minden inerciarendszerben ugyanakkora c sebességgel terjed!

Tehát az inerciarendszerek egyenértékűsége, azaz a relativitás elve nemcsak a mechanikában, hanem az elektrodinamikában és az optikában is érvényes!

Sőt: a relativitás elve a fizika MINDEN ágában érvényes (beleértve a majdan felfedezendőket is)!

Ez a speciális relativitáselmélet két alapfeltevése."

Ez még akkor is így van, ha egy test sebességét vizsgálod különböző inerciarendszerekből. Minden inerciarendszerben más lehet a test sebessége, de mindenütt kisebb mint c (de azt végtelenül megközelítheti).

De SEMMI ESETRE SEM lesz 2c.

___

A képletre:

Már írtam, hogy használj határértéket, és azonnal igaz a képlet.

De elegem van a kötözködéseidből, ugyan már legalább egyszer hallgasd végig az előadást...

Az egész ERRŐL SZÓL!!!

Pedro

> Akkor menjünk vissza a 17. dia közepére. Szép nagy betűkkel oda van írva, hogy "De minden mozgó testre rögzíthető (pillanatnyi) inerciarendszer!"

Én leírtam hogy fénysebességgel mozgó részecskékre ez nem érvényes. Te azt írtad, hogy de.

Belinkeltél egy olyan diát, amely szerint fénysebességgel mozgó részecskékre ez nem érvényes.

OK, akkor az "1" helyett számold ki (nekem nincs kedvem) 0,999999999999 értékekkel a képletet és értelmezd az alábbiaknak megfelelően:

Ha két részecske mozog MAJDNEM fénysebességgel, akkor behelyettesítve:

V12 = 0,999999999999 + 0,999999999999 / (1 + 0,999999999999 * 0,999999999999) = 0,999999999999..8

Vagyis a két részecske egymáshoz viszonyított sebessége is MAJDNEM a fénysebesség.

És SEMMIKÉPPEN SEM 2c.

Így jó lesz?

Pedro

Tehát a helyes válasz így néz ki:

"Ha kicseréljük a fénysebességű részecskéket majdnem fénysebességű részecskékre, akkor alkalmazhatjuk a RELATIVISZTIKUS SEBESSÉGÖSSZEADÁS képletét, amely azt adja meg, hogy az egyik részecskéhez rendelt inerciarendszerben mekkora a másik részecskének a sebessége. Szerencsénk van, mert éppen inerciarendszer és részecske viszonyáról szól a "nem lehet fénysebességnél nagyobb sebesség szabály" (és nem részecskék relatív sebességéről).

Egyébként minden inerciarendszerben 600 000 km -vel távolodnak egymástól, de ezt C-nek hívjuk valamiért."

Zárható?

Ok, mondtam már, hallgasd meg az előadást. Addig nincs értelme a vitának.

(Szerintem utána sem lesz, de ez már mellékes.)

Pedro