Mi van ha a föld mégis lapos?

A fizikában jelenleg két fő elmélet van, az egyik a relativitáselmélet, a másik a kvantumfizika. Az egyik ugye nagy tömegek, nagy sebességek, makroszkopikus távolságok esetén írja le a világunkat. A másik meg a kvantumfizika, ami az elemi részecskékkel foglalkozik, ahol a gravitációs, a relativisztikus hatások egy része elhanyagolható. Mindkettő sokat próbált, a világot jól leíró modell, elmélet.

A gravitáció valóban kakukktojás. A kvantumfizika mezőként, kölcsönhatásként tekint rá, aminek kell, hogy legyen közvetítő részecskéje – ahogy az elektromágneses kölcsönhatás közvetítő részecskéje a foton –, meg is van ennek a megnevezése, az általad becitált graviton, de kimutatni nem tudták még. A relativitáselmélet alapján meg valójában nincs gravitációs mező, hanem a téridő görbületéről van szó. Ebben a modellben a gravitáció nem egy mező, hanem egy geometriai konstrukció.

A legtöbb esetben a kettőt nem kell összeegyeztetni. Vagy atom méretű dolgokat vizsgálunk, ahol remekül működik a kvantumfizika, és elhanyagolható a relativitáselmélet, vagy nagy távlatokat vizsgálunk, ahol meg remekül működik a relativitáselmélet, és elhanyagolható a kvantumfizika. Két terület van, ahol a mindkettőt számításba kell venni, ahol atom méretű léptékben is jelentős gravitáció lép fel, ez a két terület az Ősrobbanás, illetve a fekete lyukak világa. Ezeket közvetlenül vizsgálni meg elég nehézkes, így a két elmélet egyesítése egyelőre kissé problémás.

(Más téren is problémás a két elmélet egyesítése, más pontokon is egymásnak ellentmondó leírást adnak a világról, nem csak a gravitáció terén, de ez most részletkérés.)

De a két elméletet nem is kell egyeztetnünk, sőt nyugodtan használhatjuk a klasszikus fizikai képleteket. A bolygók mozgását remekül leírja a klasszikus fizika is. A relativisztikus hatások nagyon kicsik még itt is. Anno egyedül a Merkúr mozgásánál volt ez anno egyáltalán kimérhető probléma, a klasszikus fizika számításaihoz képest a Merkúr valódi helyzete 42,98 szögmásodperc elérést mutatott !száz! – azaz 100 – évente. (Ezt megmagyarázza az általános relativitáselmélet, azzal számolva már a számítás és a mérés az elérhető pontosságon belül azonos eredményt ad.) Úgy 12 millió év alatt nőne ez az eltérés egy teljes Nap körüli elfordulássá. A Föld esetén ennek 11-ed része az eltérés a klasszikus fizika és az ált. rel. illetve a megfigyelések közötti eltérés.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Newton egyébként abban is korszakalkotó volt, hogy nem akarta megmondani, hogy mi is pontosan a gravitáció, mi okozza, hogyan működik. Erről ő azt mondta, hogy „Hypotheses non fingo”, azaz „Én nem alkotok hipotéziseket.”. Ő egyszerűen megmérte a gravitáció okozta hatást, ebből alkotott egy modellt, aminek helyességét kísérletileg ellenőrizte, és ami aztán több, mint 300 évig ki is állta a próbát. Sőt mind a mai napig tökéletesen használható a newtoni fizika, ha nem atomi méretekről, vagy nem nagyon nagy sebességekről, óriási gravitációról van szó, és nem számít, hogy a 15. számjegy mennyire pontos. Ezek alapján meg a gravitációs erő két test között:

F = G * m₁ * m₂ / r²

Tudjuk, hogy nem igaz, az erő valójában nem erő, de a klasszikus fizikai reprezentációja mégis csak az. Tudjuk, hogy ha mégis erőként akarjuk reprezentálni, akkor egy bonyolultabb modellt, képleteket kellene alkalmazni, de azzal kiszámolva is 10+n számjegy pontossággal azonos eredményt kapnánk ezen newtoni fizikai képlethez képest, ha mondjuk a Napról és a bolygókról van szó. Hülyék lennénk tehát túlbonyolítani az életünket, teljesen mindegy, hogy a Nap körül keringés 0,012 049 502 739 303 N centripetális erővel hat egy 80 kg-os testre, vagy csak 0,012 049 502 739 315 N erővel.

Amúgy a kvantumfizikában azért is eleve nehéz tetten érni a gravitont, mert a gravitáció borzalmasan kis erővel hat. A Coulomb-törvény képlete ugye nagyon hasonló:

F = k * Q₁ * Q₂ / r²

Csak míg a gravitációs állandó a G az 6,67408 * 10⁻¹¹ m³/(kg*s²), addig a k = 8,988 * 10⁹ Nm²/C². Tehát eleve 20 nagyságrenddel kisebb a gravitációs vonzóerő. (Arról nem is beszélve, hogy a töltés lehet nagyobb nagyságrendű a tömegnél.) Ez józan paraszti ésszel is belátható, hiszen egy gombostűt egy körömnyi mágnes fel tud emelni, egy papírdarabot egy megdörzsölt rúd is fel tud emelni. Ergo egy körömnyi mágnes nagyobb erővel képes hatni a gombostűre, egy megdörzsölt rúd nagyobb erővel képes hatni a papírfecnire, mint az egész Föld a maga 5,972 * 10²⁴ kg-jával kifejtetett gravitációjával.

Az óriási különbség, hogy míg a tömeg ≥ 0, addig a töltés lehet negatív is. Így egy semleges testben lévő protonok és elektronok vonzása és taszítása kiegyenlíti egymást nagyobb távolságból, addig a gravitációnál ez nem áll fenn, nincs gravitációs taszítás. Ezért hat a gravitáció messziről jóval erősebben.

> Ennyit a gravitációról.

Még annyit hozzáfűznék, hogy erős különbség van a „valami nem létezik” és a „valamiről nem tudjuk hogyan működik” között. Ne keverjük össze a kettőt. Az emberi agy működéséről is nagyon keveset tudunk, de ebből nem az a következtetés, hogy nincs agyad. Van. Még akkor is, ha néhány válaszoló ezt kétségbe vonná, csak ha ez így lenne, a kérdést sem tudtad volna feltenni. Van agyad – maximum rossz adatokat tárol fizika terén, rossz összefüggésekkel –, annak ellenére is, hogy nem tudjuk, hogy pontosan hogyan működik. Sőt lehet mérni a térfogatát, CT-vel a különböző területeinek intenzitását, tesztekkel az IQ-t, kreativitást, adott területen az ismereteidet, stb… Tehát mégis rengeteget tudunk az agy működéséről, csak ez a teljes képhez képest kevés még.

#75 > Meglepő módon észre lehet venni hogy ha van egy tanulatlan ember az még lehet akár rendkívüli módon intelligens is.

Igen, nagyjából egyet tudok veled ebben érteni.

A lexikális tudás, műveltség önmagában sokat nem ér. Ilyen szempontból egy enciklopédia sokkal többet tud, mint a legműveltebb ember.

Az intelligencia egy dolog, az egy képesség, hogy az ember hogyan képes egy problémától egy megoldásig eljutni, ha a megoldás menete nem ismert.

Az okosság az, ha valaki képes a meglévő ismereteinek a mélységét, valódi jelentését, következményeit látni, az intelligenciája segítségével a megfelelő módon kombinálva valóban használni is tudja az ismereteit.

A bölcsesség annyival több az okosságnak, hogy mindez valakinél egy életmódba, világképbe sűrűsödik, és társul hozzá valamiféle erkölcs tartás, az ismereteinek átadására való vágy.

Viszont! Nem lehet valaki okos lexikális tudás nélkül, lehet akármennyire intelligens. Nemrég egy másik kérdésnél úgy fogalmaztam meg, hogy nem létező LEGO kockákból nem lehet létező LEGO házat építeni. Illetve lehet valaki akármilyen jó szakács, egy üres kamrából dolgozva, vagy két tojásból, meg egy marék sóból nem fog tudni csokitortát sütni.

Vagy egy másik hasonlattal a lexikális tudás nem más, mint virágszálak, drótok, meg papírlapok kupaca. Az intelligencia nem más, mint képesség arra, hogy dolgokat összekombináljunk. Az okosság az, ha a virágszálakból, drótokból, papírlapokból valaki képes megalkotni egy szép virágcsokrot. Bölcsesség meg az, ha valaki ezt a tudását kihasználva valóban virágkötő lesz, ezért fog rajongni, sok embernek készít csokrokat, sokakat tanít a virágkötészet tudományára.

Tehát nem lehet pusztán józan paraszti ésszel fizikai világképet kiötölni úgy, hogy a fizikát valaki nem képes használni, számolni vele, egyáltalán addig sem jut el, hogy amit mond, annak következményeit tényleges számításokkal vizsgálja meg. Ez a csokitorta lesz két tojásból és egy marék sóból… Vagy a virágcsokor lesz pár kókadt salátalevélből, meg újságpapírból.

Lehet, hogy alapvetően intelligens vagy. Lehet, hogy más területen művelt is, sőt okos is. De felvetettél például egy kérdést, hogy miért nem érezzük, hogy tízezres nagyságrendű sebességgel haladva miért nem érezzük azt, hogy haladunk, anélkül, hogy elkezdtél volna számolgatni, az általános iskolai tanulmányaidat felhasználva, hogy mi is az, amit éreznünk kellene, milyen erőhatások hatnak ránk egy autóban, milyen erőhatások hatnak egy csillag körül keringő bolygóra, annak lakóira, stb… Volt egy virágcsokor terved, csak éppen nem tetted hozzá a virágszálakat, a drótot, a papírt, és nem próbáltál belőle csokrot készíteni.

> Például rnegetk Nasa fotó van amik bizonyítottan(ha berakod photoshopba látod)hamisítványok.

Amit felhoztál képet, arról leírják, hogy az nem fotó. Pontosabban nem egy egyetlen expozícióval készített fotó. Különböző műholdképek alapján rakták össze, amely műholdképek különböző időpontokban fényképezték le a föld egy-egy részét. Itt simán lehet, hogy egy hiányzó részletet kipótoltak. Simán lehet, hogy az egyik részletnél lefotóztak egy ciklont, a másik területről meg pont akkor készült a kép, mikor ugyanaz a ciklon odaért. Mint mikor csinálsz egy panorámaképet, több fotóból, csak a képek között egy ember, vagy egy kutya ugyanarra sétált, így többször lesz rajta a fotón. (Lásd: [link] )

Tehát a kiinduló pont a téves, hogy ez egy manipulálatlan fotó, egy expozícióval készült fotónak van „eladva”. Nem. Ez egy különböző képekből összerakott montázs, ami nagyjából megmutatja, hogyan nézne ki a Föld távolabbról.

> Miért nem látunk a mai technikai szint mellett egyetlen egy élő képet sem a földről kivéve az Iss űrállomásról.

Mert nem nagyon megyünk messzebbre. Ha igen, akkor sem azért, hogy a Földet fotózzuk. Nincs okunk rá. Azért nem lövünk fel egy rakétát dollármilliókat fizetve érte, hogy legyen egy jól minőségű, színes fényképünk a Földről. De egy Marsra készülő szonda is ki van grammra mérve, hogy minél kevesebbet nyomjon, ott is sokat dob a költségen, ha felszerelünk még egy kamerát, ami távolodóban csinál egy globális szelfit rólunk. Kicsit drága lenne. A Holdra szálláskor néhány kép készült a Földről, de ezek nem olyan minőségűek, amit ma elvárnánk.

> Sőt az emberiség egyik legnagyobb találmányáról például a Hubble-ról sincs (Nasa szerint)egyetlen egy élő kép sem.

Miért lenne? A tudomány kutatások azért készítenek valamit, hogy a tudásunkat bővítsük. Annak nulla a tudományos értéke, ha van egy livestream, de akár csak egy fotó is a Hubble-ről. Még a Holdra szállásnál volt azért némi lényege a fényképek készítésének, de annak is elég kevés a tudományos értéke volt, az is inkább a bulvár nyomására lett túltolva. De mégis a legtöbb laikus azt gondolja, hogy ez volt a fő cél, hogy odamenjünk, nyomjunk pár fotót, aztán irány vissza. Nem, ez nem hétvégi kirándulás. De nem is a Való Világ, ahol VV Hubble, vagy VV Armstrong az egyik szereplő. Azért mentünk oda, hogy mintákat vegyük, kielemezzük, mindenféle méréseket végezzünk. A Hubble meg azért van fent, hogy távoli objektumokat figyeljen meg. Hogy van fotó, vagy sem, vagy van-e róla élő felvétel, vagy nincs annak nincs jelentősége. Hogy valaki emiatt elhiszi, vagy sem egyáltalán a létezését, tulajdonképpen annak sincs jelentősége. (Amúgy szerintem egy jobb teleszkóppal simán lehet látni. Most nem akarok számolgatni, de kb. biztos vagyok benne. A pályaadatok ismertek. Csúnyán lebukott volna ezerszer, ha nem lenne ott, ahol lennie kell.)

> Ráadásul ezeken az űr felvételeken az Iss-ről tényleg vannak furcsaságok.Például van egy felvétel amin egy űrhajósnak a sisak üvegéről szemben egy ember látható búvárruhában.

Vagy nem az van rajta. (Nem tudom melyik képről van szó.) De gondolj bele. Egy mai sci-fi témájú filmet tökéletes látványvilággal össze lehet hozni nem túl nagy költséggel. A NASA, aki mindent sikeresen eltitkol, megcsinált néhány globális összeesküvést, ami csak úgy lenne lehetséges, ha emberek tízezreit fizeti le, vagy fenyegeti meg, tökéletesen el tudja titkolni az egész összeesküvést. Ennyire voltak profik. De nem bírnak egy olyan látványvilágot létrehozni, amire Hollywood simán képes? Meg vannak annyira hülyék, hogy ők publikálják azokat a „bizonyítékokat”, amik ellenük szólnak, hogy nincs senki, aki lektorálná a fotókat? Ennyire meg amatőrök?

Meg úgy az egésznek mi értelme lenne? Valójában nincs is Hubble? Akkor miért kellene elhitetni, hogy van? Nem egyszerűbb azt mondani, hogy tessék építettünk egy csomó rádiótávcsövet (építettek is). Űrtávcső? Nem, olyat nem akarunk fellőni. Költséges lenne, meg minden. Minek bekamuzni egy űrállomást? Nem lenne egyszerűbb azt mondani, hogy nem csinálunk ilyet, mert nincs hozzá kedvünk, meg amúgy is alacsony a költségvetés hozzá?

> Ezt lehetne sorolni,hogy az Iss-nek mennyi a súrlódás miatt a röppálya csökkenése és az állitólagos Hubble-nak.

Oké, feszegetsz témákat, sugallsz valamit, hogy ennek valami nagy értéknek kellene lennie (mármint a súrlódásnak). De megpróbáltad kiszámolni is? (Erre utaltam az előző válaszomban.)

Az ISS repülési magassága 360 km. A Hubble 569 km magasan van.

A légkör nyomását egy adott magasságnál a barometrikus magasságformulával lehet kiszámítani:

p = p₀ * e^(-ρ₀*g*h/p₀)

A légnyomás:

5,64 km magasságban 50%-a a tengerszint felettinek.

8,848 km magasságban csak a 33,7%-a. (Ezért vicces megmászni a Mount Everestet, nem árt oda egy oxigénpalack.)

30 km magasságban 2,5%-a a tengerszint felettinek.

100 km magassságban 4,64 milliomod része a tengerszint felettinek.

360 km magasságban (ISS) 6,54918*10⁻¹⁵ Pa a nyomás. Egy liter levegőben kb. 170 molekula található.

(Összehasonlításképpen tengerszinten 1 liter levegőben kb. 2 685 870 000 000 000 000 000 darab molekula van.)

569 km magasságban (Hubble) köbméterenként 1218 molekula van egy km³ „levegőben”. 1 m³ térfogatban egy a millióhoz az esélye, hogy van egyáltalán egyetlen molekula is.

Szóval mennyi is az ISS súrlódása? Kb. semennyi.

> Ugyanis már közel 10 tíz mérföldös közelségben kellenének,hogy legyenek egymástól.

Nem. Még ha azonos röppályán lennének, vagy éppen kereszteznék egymást, akkor is a Hubble 209 km-el van magasabban. (Azt meg nézheted szabad szemmel, pláne egy pixeles videón. 209 km-ről egy 13 méteres valamit meglátni (ekkora a Hubble hossza), kb. olyan, mint ) De azonos röppályán sincsenek, ritkán keresztezik egymást.

ISS: [link]

Hubble: [link]

Arról nem is beszélve, hogy az ISS élő kamerája rendszerint a Föld felé néz, a Hubble meg messze felette repül.