Mi van ha a föld mégis lapos?

> De a lényeg hogy a alpos föld elmélet szerint gravitáció nem létezik.Ez most tudom durván hangzik de igaz.

Oh, mi barmok, meg folyamatosan számolunk vele, kiszámoljuk a bolygók keringési sebességét, idejét, de az alt. rel. alapján még a GPS óráit is korrigáljuk ez alapján. Több millió különböző számítás megy a levesbe, mert valaki jött és azt mondta, hogy „gravitáció nem létezik”.

> Továbbá kérdés,hogy Sao Pauloból Johannesburgba miért repülnek úgy repülők,hogy londonon keresztül úgy hogy a tengeren keresztül negyed út lenne.

A közvetlen járatok nem repülnek Londonon keresztül. Ez egy gömb alakú föld esetén hülyeség. De egy lapos, vagy ellipszis alakú Föld esetén is ugyanúgy hülyeség. Hogy a két város között milyen rendszerességgel közlekednek repülők, azt nem tudom, de lehet, hogy valakinek így is gyorsabb Londonba repülni, majd ott átszállni. Ez olyan, mintha Győrből akarnék mondjuk a Velencei tóra utazni. Budapest nem esik útba, de a menetrend miatt lehet, hogy jobban járok Győrből Budapestre, majd Budapestről a Velencei tóra utazni.

> Na már most a ha valaki megnéz egy lapos föld térképet

Ilyenre gondolsz: [link]

Na itt sem esik útba London.

Nem beszélve arról, hogy Ausztrália nagyon nem úgy néz ki, mint ahogy… Ők azért csak tudják mennyit kell utazni észak-dél irányban, hogy átszeld a kontinenst, és mennyit kell utazni kelet-nyugati irányban. Az ismert távolságok sem stimmelnek, a területek sem stimmelnek. Vagy egy Sydney-San Francisco repülőút sem.

> De van olyan hely a földön ahol 242 kilóméterre látni egy templom tetejét(Hollandia)aminek pedig 1,6 kilométerrel kéne lejjebb lennie.

Már előhoztál egy görbületi „anomáliát”, amiből kiderült, hogy rosszul számoltál. Azt a bizonyos Holland templomot honnan lehet látni 242 km távolságból? Ja és milyen magasan van a templom, és milyen magasan a megfigyelőpont? Mert az is számít. Ahogy írtad is, a Föld görbülete kilométerenként mondjuk 20 cm. Ez azt jelenti, hogy egy kilométerről egy toronynak nem látom az alsó 20 cm-ét. Na de mi van, ha egy hegyről nézem? Akkor egészen más tészta…

(Amúgy a kilométer rövid o-val írandó. Ez a következetes helyesírási hiba azért árulkodik a fizika tudományágában szerzett ismereteid mélységéről.)

Azt, hogy a Föld gömbölyű, ara a görögök is rájöttek. De nem csak ők, sok ókori civilizáció is rájött erre. A görögök egész pontosan meg is mérték. A lapos Föld elmélet meg ettől függetlenül válaszokért kiált olyan kérdésekben, mint:

- Hogy lehet, hogy Magyarországon délután van, Pekingben este, Sydney-ben éjfél, New Yorkban reggel van, San Franciscoban hajnal, Nigéribában ugyanannyi idő, mint nálunk, San Paoloban is reggel van, stb… Hova kell helyezni a Napot és a Holdat?

- Apropó miért látszik úgy a napfogyatkozás, ahogy?

- Mi okozza az évszakok alakulását a Földön, és miért pont úgy változik, ahogy? Miért van az Antarktiszon is és az Arktiszon is hideg, a Szaharában szárazság, meleg, nálunk júliusban nyár, januárban tél, Brazíliában meg pont fordítva?

- Miért látszanak más helyről más csillagok?

- Mi okozza az ár-apály jelenséget? (A Hold hol is van a Földhöz képest?)

- Mi a helyzet a műholdakkal, a GPS-el?

- Mi a helyzet az állításod ellenére makacsul mérhető gravitációval, földre eső almákkal, nagy sajnálatomra némi túlsúlyt mutató mérleggel, miegyebekkel?

Ezek alapkérdések. Ha van egy ezt jól leíró modell, akkor bele lehet menni részletkérdésekbe, de addig felesleges. A gömb alakú Föld magyarázatot ad mindezekre, jól modellezi a tapasztalatainkat. A lapos Föld elmélete mindezeknek híján van.

> Az összes felvetésedre a válasz:

Relatíve türelmes, és kitartó vagyok, de elnézést, nem fogok egy óra nettó hülyeséget nézni, pláne nem angolul. De azért beletekertem…

Pl. itt nekifutásból ledobta az agyam a gépszíjat: [link]

Perspektíváról nem hallott az emberünk? Ezek a zebrasávok sem párhuzamosak, hanem összetartanak: [link] ? Hiszen a bal oldali jobbra hajlik, a jobb oldali meg balra…

Az a vicces, hogy hallott az emberünk perspektíváról, mert utána meg magyaráz is vele: [link]

[link]

Ezzel meg az a gond, hogy akkor nem látnád lemenni a Napot, nem látnád, hogy eltűnik a horizont alatt, hanem azt kellene, hogy lásd, hogy a Nap egyre kisebb és halványabb lesz, de a horizont felett látszik. Nem tudom, de a legutóbbi naplementére én máshogy emlékeztem. Akármilyen messze is legyen a nap, ha a korong felett van – nem is kevéssel –, akkor soha nem látnád ezt a képet: [link]

A másik, hogy az évszakokat nem magyarázza fel, inkább újabb kérdést tesz fel. Mert mikor nálunk tél van, az Arktiszon (Északi-sark) sötét van, az Antarktiszon (Déli-sark), meg mindenhol világos. Hogyan kell elképzelni a Nap helyzetét úgy, hogy a fénye a korong szélét nagyjából egyenletes bevilágítja, csak éppen a korong közepére nem jut fény? Mondjuk egy szép novemberi napon így néz ki a nappal és az éjszaka: [link]

Hasonló okból lesznek ilyen képtelenségek. Itt a térképed:

A piros vonal az egyenlítő. Erről tudjuk, hogy 40 000 km hosszú. A kék vonal ebből adódóan kb. 12 730 km hosszúnak adódik. Ebből következően mondjuk egy Sydney-Punta Arenas távolság úgy 17 800 km körül lenne a korong Földön. Nem beszélve arról, mekkora út is lenne „körbehajózni” az Antarktiszt, kb. 120 000-140 000 km távolságot kellene megtenni, ha a lapos Föld elmélet helyes.

De térjünk vissza kicsit a Naphoz. Elnagyolt ábrázolásban – ha jól értem – valami ilyesmiről van szó: [link]

Csakhogy ez azt jelenti, hogy soha nem látnánk a Napot és a Holdat 45°-nál közelebb a horizonthoz. Viszont ha valóban ez a 3000 méteres távolság van, akkor a Nap reggeli és déli mérete között saccra vagy 6-8-szoros különbség lenne. (Holdnál detto.) Ha távolabb visszük a Napot és a Holdat, akkor még távolabb kellene, hogy látszódjon a horizonthoz reggel is, délben is, este is. Ha közelebb hozzuk, akkor meg a méretváltozásnak kell jóval nagyobbnak lennie.

Szóval oké, hogy kaptam egy modellt, csak éppen nem működik ez a modell. Nincs összhangban a valósággal. (Amit csúnyán fogalmazva úgy szoktunk mondani, hogy őrültség.)

* Hasonló okból lesznek ilyen képtelenségek. Itt a térképed:

Elnézést, lemaradt a kép. Íme: [link]

Igen, akkor erre is vess egy pillantást:

[link]

Azt is ki tudod számolni, hogy hol találkoznak a sínszálak?