Mi van ha a föld mégis lapos?

"2)NEm mert a föld nemcsak elfele görbül hanem jobbra is és balra is vagyis minden irányba ezér nemcsak elfele dől hanem igen is jobbra is és balra is"

Kicsit kifejtve: éppen úgy látja, ahogy egy útkeresztezõdésben látja a vízszintes utakat az ember. Ha az A út felé néz, akkor az elõre van, de, ha a B út felé néz, akkor az A út már szöget zár be. (fényképen is)

(ugyanez nem áll fönn ha 4 darab függõleges lámpaoszlop között állunk)

Érdemes átgondolni, szép, egyszerû de azért nem triviális térgeometria.

# 62 > Érdemes átgondolni, szép, egyszerû de azért nem triviális térgeometria.

A Föld kerületét nagyjából vehetjük 40 000 km-nek, az tudományosa elfogadott világkép szerint.

360° ~ 40 000 km

1° ~ 111,1 km

Tehát 111,1 km távolságban 1° dőlést kellene látnunk. Ilyen távolságban ez kvázi érzékelhetetlen. Ha rázoomolsz egy kamerával, akkor tőled elfele irányban dől minden, 111 km esetén 1°-al. Ez szemmel észrevehetetlen. Az általad leírt jelenség meg csak nagy látószög esetén jön elő, ahol ekkor a tárgyakat meg alig látsz.

> Ja amúg ymég valami!Azt még csak csak eltudnám fogadni,hogy a föld 0,5 km/h -al forg a saját tengere körül és ebből nem veszünk észre semmit.

> De emberek a föld mozog 30 km/s-al a nap körül.

Nagyszerű felvetés. Ez volt az egyik leggyakrabban hangoztatott érv a heliocentrikus világkép ellen. Akkor még azt gondolták, hogy magának a sebességnek a fenntartásához kell erő. Ezért nem tudott mit kezdeni Arisztotelész a kilőtt nyílvesszővel, hiszen az halad a levegőben, pedig már nem hat rá az íj ereje. Persze mindenféle furcsa magyarázatokat adtak, hogy a levegő így megy úgy hat ilyen meg olyan erővel, stb… Egészen Newtonig ez magyarázatra szorult. Newton volt az, aki ugye kijelentette, hogy minden test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy nyugalomban marad, amíg az állapotát valami meg nem változtatja. Képlet formájában: F = m * a. Tehát az erőhatás okozza a gyorsulást.

Az autóban mi okozza az erőhatást? Részben a közegellenállás, a levegőben keltett mindenféle turbulenciák rángatják az autót. Részben az úttest egyenetlensége. Ezek keltenek mindenféle irányú és nagyságú gyorsulásokat, és ezt érezzük.

Egy talicskában ülve – mivel nincs rezgéscsillapítás – már 10 km/h sebességnél is szétrázz a talicska, ha nem egyenletes a talaj.

Nekünk anno Daciánk volt, az 100 km/h-nál már szét akart esni autópályán.

Egy mai autóban – amiben jó rezgéscsillapító van – 130 km/h-nál sem érzel semmit. 250 km/h-nál már lehet, hogy rázkódik rendesen.

Nem tudom ültél-e már repülőgépen, de 700-800 km/h utazósebességnél – ha nincs turbulencia – nem veszed észre, hogy repülsz. Simán kevergeted a kávét, anélkül, hogy kilötyögne. Ha nem lenne a hajtóműnek zaja, és nem lenne kicsivel kisebb a légnyomás, nem tudnád megállapítani, hogy a repülőgép a földön áll-e, vagy 800 km/h sebességgel repül.

Tehát röviden, te nem érzékelsz sebességet, csak gyorsulást.

A gyorsulás illetve erő jellege sem lényegtelen. Nem mindegy, hogy egyenesen irányú, egyenletes nagyságú erőről van-e szó, vagy olyanról, ami változó. A klasszikus körhinta is ezért unalmas, mert ott ugyan hat rád egy centripetális erőből származó ellenerő, de ez mindig azonos nagyságú és lassan változó irányú. Ezért jobb egy olyan körhinta, amiben mindenféle más gyorsulások is jelentkeznek.

A Föld a Nap körül légüres térben halad. Nincs közegellenállás, így nincs ebből fakadó gyorsulás sem. Nincs aszfalt, így annak egyenetlenségéből fakadó gyorsulás sem. Szabadesésben vagy, csak éppen pont annyit távolodsz a Naptól, mint amennyit zuhansz felé. Egyetlen erő hat rád, a centripetális erő, amit ki lehet számolni:

F = m * ω² * r

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Egy 80 kg-os embernél:

m = 80 kg

ω = 1 fordulat / sziderikus év = 1 / 365,256 363 nap = 3,168 754 * 10⁻⁸ s⁻¹

r = kb 150 000 000 km = 1,5 * 10¹¹ m

F = 80 kg * (3,168 754 * 10⁻⁸ s⁻¹)² * 1,5 * 10¹¹ m = 0,012 049 N

Ez akkora erő, mint amivel egy 12 g-os valami nyomná a válladat.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A Föld saját tengelye körüli forgásból jóval nagyobb erő hat rád:

m = 80 kg

ω = 1 fordulat / 1 nap = 1,157 407 * 10⁻⁵ s⁻¹

r = 6372 km = 6,372 * 10⁶ m

F = 80 kg * (1,157 407 * 10⁻⁵ s⁻¹)² * 6,372 * 10⁶ m = 0,068 287 N

Ez már „tetemes” erő, akkora, mintha egy 7 dekagrammos valami nyomná a válladat.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Mindez elhanyagolható ahhoz az erőhöz képest, amekkora erővel a Föld vonz:

F = m * g = 80 kg * 9,81 ms⁻² = 784,8 N

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Ráadásul eleve egy ilyen környezetbe születtél bele.

"Nem tudom ültél-e már repülőgépen, de 700-800 km/h utazósebességnél – ha nincs turbulencia – nem veszed észre, hogy repülsz. Simán kevergeted a kávét, anélkül, hogy kilötyögne"

Éppen azért, mert NEM gyorsul g-vel a Föld felé. Hanem annyival gyorsul kb mint Budapest. g/100 vagy ilyesmivel. g-vel a szabadesésben levõ dolgok gyorsulnak.

Parabola/ferde hajítás, liftkatasztrófa, ISS.

Ilyenkor nem tudod kevergetni a kávédat, ugyanis az elszáll.

> Éppen azért, mert NEM gyorsul g-vel a Föld felé.

Hacsak nem romlott el a hajtómű, és nem zuhan a gép szabadesésben a föld felé, akkor valóban nem gyorsul g-vel. Azért, mert a repülőgép ehhez a szabadeséshez képest emeli az embert. Ez az az erő, ami nyomja a talpadat, ez az az erő, ami ellentétes irányú, de azonos nagyságú, mint a Föld által kifejtett gravitációs vonzóerő. Ha ez nem lenne, akkor 9,81 m/s² gyorsulással zuhannál (nem számítva persze a közegellenállást).

Illetve ahogy a sebesség, úgy a gyorsulás is relatív, egy adott viszonyítási rendszerhez mérten van csak értelme. Az általános relativitáselmélet nagy ötlete pont az, hogy egyenlőséget tett a gyorsulás és a tömeg által keltett téridő görbülettel, ami a gravitációt okozza. Ebben a téridőben a nyugalmi helyzet a szabadesés, és ehhez képest a földön üldögélő ember 9,81 m/s² gyorsulással emelkedik felfele, ahogy minden, maga a padló is, amin állsz.