Valaki eltudná magyarázni a relativitás elméleteket (speciális, általános) megtudná valaki jól fogalmazni?

Fotonnál E=h*nű

Vagyis felírhatod, úgy, hogy h*nű = m*c^2

El tudná?

meg tudná?

Szerintem Einstein lesz a te embered:

[link]

Nem egészen igaz az hogy a tömeg ekvivalens az energiával, legalábbis abban a formában biztosíthatlak róla hogy nem, mint ahogy azt a laikusok mondani szokták.

Az m betű a tömeget jelenti, a tömeg definíció szerint a négyesimpulzus-vektor abszolútértéke, tehát (Minkowski-)hossza. Nem pedig az, amit az 1. válaszoló írt. Ezért olvashattál olyan (fél)igazságot, hogy csak lendülettel rendelkező testeknek van tömege.

A relativitáselmélet lényege az, hogy a lokális inerciarendszerek nem állnak össze globális inerciarendszerré.

Nem várhatod el senkitől, hogy elmagyarázza a relativitáselméletet, ugyanis laikus szinten ezt nem lehet megérteni, a fizika nem a szavakban van, hanem az egyenletekben, a specrel esetében tenzor-egyenletekben és az egyetemen a specrel 2 féléves kurzus, az áltrel pedig 3 féléves.

Te még általános iskolába járhatsz az írásod alapján, szóval légy türelemmel.

#4-es válaszolónál van a pont!

Korábban már számtalan hasonló kérdés volt, ha visszakerestél volna, megtudtad volna, h. ez nem olyan tématerület, mint mondjuk a történelem, h. elolvasod, aztán jó.

Amúgy marha érdekes, laikusok tömtelege, akiknek még alapvető fizikai fogalmakkal sincsennek tisztában, a matematikával meg mégúgysem, azonnal a relativitáselmélettel, meg a fekete lyukakkal akarják kezdeni. Ez tökre nevetséges, és talán a média népbutító hatásának következményeként fogható fel.

Azt tudnák egyszer megérteni az emberek, h. a fizika egy olyan egzakt tudomány, ahova komoly alapismeretek kellenek. Mind fizikai, mind pedig matematikai vonatkozásban!

A lényeget azért nagyon tömören el lehet mondani, csak nem biztos, hogy kellő fizikai háttérismeret nélkül érteni és értékelni is tudod.

A speciális relativitáselmélet lényege, hogy az ún. inerciarendszerek minden fizikai jelenség leírása szempontjából egyenértékűek. Tehát ha felülünk egy egyenletesen haladó vonatra, akkor nem kell újraírnunk a fizikatankönyveket csak emiatt, hanem pontosan úgy működik minden, mintha egy mező közepén végeznénk el a kísérleteinket. Tehát ugyanúgy repül a labda, ugyanúgy működnek a gőzgépek és a zseblámpa fénye is uyganúgy terjed. És ez utóbbi megállapítás a kulcsfontosságú: vagyis, hogy a fény terjedését leíró egyenletekben nincs benne az, hogy ez milyen közegben megy végbe, merthogy nincs is hozzá szükég közegre. Ekkor viszont a fény sebessége az egymáshoz képest mozgó inerciarenszerekben mind egyforma kell legyen, azaz a fényre nem igaz a hagyományos sebességösszeadás törvénye, ami pl. autók között az autópályán érvényes. De mivel nem a fény fizikáját leíró egyenletek tűntek hibásnak, ezért Einsteon úgy gondolta, hogy a tér- és időfogalmunk az, ami addig nem stimmelt, és ennek újragondolása és a teljes fizikára való kifejtése az, amit a speciális relativitáselmélet tárgyal.

Az általános relativitáselmélet az inerciarendszerek közé beveszi a gyorsulókat is, pontosabban azokat, amiket addig gyorsulóknak gondoltunk, és kideríti, hogy a gyorsuló rendszerek azok értelmezhetők gyorsulásmentesen mozgó rendszereknek vagyis inerciarendszereknek, ha a mozgást nem sík, hanem görbült téridőn képzeljük el. Ennek matematikailag az az ára, hogy a téridő gorbültségt leíró mennyiség, az ún, metrikus tenzor beépül a mozgásegyenletekbe, sőt, maga az anyag képes ezt a görbülséget befolyásolni, ezáltal az anyag mozgása egy olyan görbült téridőn történik, amelynek geometriáját maga az anyag is befolyásolja. Mindez egy rendkívül bonyolult általános dinamikát jelent, de erre csak akkor van szükség, ha az a test, aminek a mozgását vizsgálni akarjuk, maga is elég nagy tömegű (energiájú) ahhoz, hogy a téridő szerkezetét befolyásolja. Bizonyos problémák esetén még a Földet is lehet kis tömegű objektumnak kezelni (pl. Nap körüli keringés), más esetben (pl. GPS-rendszer működése) nagyon is figyelembe kell venni a földi gravitációs hatásokat.

Az általános relativitáselméletnek a témáját illetően az egész Univerzum fejlődése szempontjából is van jelentősége, ezzel foglalkozik a kozmológia.

Röviden ennyit lehetne elmondani. Azt szokták mondnai, hogy a speciális relativitáselméletre valószínűleg más is rájött volna, de az általánosra nem biztos. Legalábbis nem 1915-ben. Ehhez kellett egy Einstein (meg Marcel Grossmann, aki segített neki a Riemann-geometriával kapcsolatban).

5-ösnek:

Szerintem teljesen érthető, ha laikusok, akik egyébként nem érdeklődnek a számukra dögunalmas differenciálegyenletek megoldása vagy a gimnáziumi fizikaórák autós és motoros példái iránt, hirtelen felkapják a fejüket a misziktusnak és bizarrnak tűnő fekete lyukak hallatára. Ugyanis épp ez az a fajta kíváncsiság, ami az emberiséget a természet megismerésére ösztönzi. Csak van, akiben ez erősebben megvan, és maguk az alapelvek is érdeklik, meg az a fajta gondolkodás, ami ezek műveléséhez kell, és van, akit csak az izgalmas végeredmény nyűgöz le.

A baj akkor van, amikor valaki a laikus érdeklődését kielégítő, ám sokszor kétes forrású ismeretterjesztő információk birtokában hirtelen szakértőnek hiszi magát, és arrogánsan osztani kezdi az észt arról, hogy mit tud a fizika és mit nem, és a fizikusoknak mit kellene csinálni és mit nem. Miközben soha életében nem nyitott ki egyetlen tankönyvet vagy oldott meg egyetlen magasabb szintű feladatot sem. Sajnos vannak ezen a fórumon is ilyenek szép számmal.

"A baj akkor van, amikor valaki a laikus érdeklődését kielégítő, ám sokszor kétes forrású ismeretterjesztő információk birtokában hirtelen szakértőnek hiszi magát, és arrogánsan osztani kezdi az észt arról, hogy mit tud a fizika és mit nem, és a fizikusoknak mit kellene csinálni és mit nem. Miközben soha életében nem nyitott ki egyetlen tankönyvet vagy oldott meg egyetlen magasabb szintű feladatot sem."

Pontosan így van, és a média népbutító ereje ezt csak fokozza.

#5/9-es, jó volt a komented, de a "népbutítás" fölöti siránkozással nem értek egyet. Miért baj az, ha a "köznép" érdeklődését tápláljuk? Ez egy kritikus dolog, hiszen ettől függnek a pénzügyi támogatások, ettől függ az iskolai tudósutánpótlás, és így tovább. Bár menne több népszerű, köh, köh, "népbutító" ismeretterjesztő anyag TV-ben stb., mindegy ha le van butítva, de legyen benne a köztudatban. És annál nagyobb az esélye annak is, hogy egy kis részük legalább valóban komolyan veszi és rendesen megtanulja a részleteket is.

Itt nyilván nem az "a tudomány felfedezi istent! párhuzamos univerzumok bizonyítják, hogy van halál utáni élet!" típusú zugújságírásra gondolok, hanem az ismeretterjesztésre, ami ha gyerekes is, és csak újabb ilyen típusú érdeklődő GYIK-kérdésekhez vezet, de alapvetően pozitív dolog.