Ha a sebesség relatív akkor mihez képest kell fénysebességgel haladnunk hogy érezzük a fénysebesség elérésekor tapasztalható torzulásokat?

Nem hinném.

Nincs olyan hogy D ponthoz képest mindhárom másik pont .

Éppen azt kéne megértened hogy a valóságban egy időben nem tudsz kettőnél több pontot viszonyítani egymáshoz.

Ha már kimondtad hogy mindhárom pont akkor az egy pont lett ezzel a kijelentéssel.

A kérdésed meg kicsit értelmetlen hisz pont azt mondja ki a relativitás hogy ha te akármyennyivel mész az órád ugyan úgy ketyeg tehát nem tapasztalsz magadon semmi torzulást . Ha meg a külvilágra értetted honnan tudod hogy nem az a torzulás amit most látsz és nem az a normális amit 0,9c vel haladva látnál az ablakon? :D Mihez képestre meg az a válasz hogy a fénysebességi értékedhez képest ,olvasd el az ikerparadoxont hogy megértsd miért .

A sebesség relativitása azt jelenti, hogy nem létezik egy abszolút pont, amihez minden viszonyítható. Mindig önkényesen választjuk meg (jól vagy rosszul), hogy valamit mihez viszonyítunk. Más lehetőségünk nincs.

A "torzulások" félő, hogy tévesen értelmezettek. Ez egy folytonos folyamat. Aki egy ilyen "vonatban" utazik, semmit sem fog érezni. Ő úgy gondolhatja, hogy a külvilág megy gyorsan, hiszen nincs, amihez viszonyítson. Ő semmiféle változáson nem megy át, önmagához képest. A változás ő és a környezete között lesz.

Előttem lévők jól megválaszolták, sok újat nem tudok már ehhez hozzáfűzni, esetleg kiegészíteni.

Elég sokáig úgy gondolták, hogy a nyugalmi állapot a természetes, és a mozgáshoz energia kell. Például az ókori görögök még így gondolkoztak. Nem voltak ők buták, csak az a helyzet, hogy a földön tényleg az a helyzet, hogy ha nem tartasz mozgásban egy testet, akkor az bizony előbb-utóbb meg fog állni. Nyilván, itt a surlódási együttható lesz a ludas a dologban.

Valamikor úgy a 15-16. század folyamán rájöttek arra, hogy az egyenes vonalú egyenletes mozgáshoz nem kell energia. Valójában csak a gyorsuláshoz, lassuláshoz, illetve az irányváltoztatáshoz kell erőhatás. Ezt mondják ki Newton törvényei. Ez könnyen belátható, pakolj meg egy áruházban egy bevásárlókocsit jó sok áruval, hogy úgy 20-30 kg környékén legyen, és akkor érezni fogod, hogy az elinduláshoz sokkal nagyobb erő kell, mint ahhoz, hogy folyamatosan haladj vele. Előbbi esetben gyorsítanod kell, utóbbi esetben csak a surlódást kell leküzdened. Ez az oka annak, hogy az autók vidéken kevesebbet fogyasztanak, mint városban.

Valójában ebből már önmagában következne a dolog, hogy teljesen mindegy, hogy egy test nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, mindkettő egyenértékű. Igen ám, azonban sokáig úgy gondolták még, hogy létezik abszolút nyugalmi állapot. Mint ahogy létezik abszolút idő és tér. Persze ma már tudjuk, hogy ezek nem léteznek (tér-időn nem gondolkoztak még akkoriban, valamifajta étert sejtettek, ami kitölti az ürességet).

De a 19. században találkoztak a problémával először, amikor is megpróbálták megmérni a fény sebességét. Sikerült is nekik, nem volt ezzel gond. Aztán megnézték, hogy a Föld mozgása mennyire befolyásolja a fény sebességét, aztán rájöttek, hogy semennyire. Igazából, akárhogy kísérleteztek, mindig azonos értéket kaptak. Vagyis sikerült kimutatniuk, hogy a fénysebesség minden körülmények között állandó, és nem befolyásolja az, hogy éppen mozgásban vagyunk-e vagy sem. Csakhogy megmagyarázni nem igen tudták.

Erre jött Einstein, és azt mondta, hogy az eredmények teljesen jók, csak éppen ahhoz, hogy ez matematikailag leírható legyen, el kell vetni azt, hogy abszolút térben és időben gondolkodjunk. Lényegében ez a speciális relativitáselmélet. Az éter fogalmát sem használja már Einstein, helyette a téridő fogalmát vezeti be. Ezzel is jelzi azt, hogy a tér és az idő nem egymástól szétválasztható dolgok. Einstein rájött arra, hogy a sebességtől függően módosulnak a téridő koordinátái. Tehát sem a tér, sem az idő nem lehet abszolút, hanem függ a megfigyelő sebességétől. Persze ez azt jelenti, hogy a sebességösszeadás képlete is némiképp módosult. Ennek matematikáját nem írom le, a Wikipédia alatt megtalálod a képleteket és a magyarázatokat is a Speciális relativitáselmélet címszó alatt.

Valójában tehát Einstein azt mondja ki, hogy nem tudsz kijelölni egy abszolút pontot a térben, amihez képest a sebességet viszonyítod. Ez már csak azért is nehézkes lenne, mert a tér nem egy olyan rendszer, ahol mondjuk 10 kilométerenként van egy zászlócska, hogy na akkor most én egy fix pont vagyok a térben, méghozzá az x,y,z tengely abc pontja. Ez nyilván abszurd, de mutatja, hogy csak objektumokat tudsz egymáshoz viszonyítani.

Viszont a relativitáselmélet pont azt mondja ki, hogy nincs olyan objektum, aminek helyzete kitüntetettebb lenne, mint bármely más objektumé. Tehát nincs abszolút vonatkoztatási rendszer. Akármit is jelölsz ki vonatkoztatási rendszernek, az mindig önkényes lesz. És itt beszédes, hogy nem hivatkozhatsz arra, hogy majd megméred a fénysebességet, és akkor megmondod a frankót, hogy most állsz vagy mozogsz, mert a fénysebesség meg mindig állandó. Valójában lehetetlenség megmondani, hogy éppen te most nyugalmi helyzetben, vagy mozgásban vagy-e, és csak attól függ, hogy milyen koordináta-rendszert veszel fel magadnak.

És akkor most, hogy megkavarjalak, valójában felvehetsz olyan koordináta-rendszert, ahol a Föld áll, és egyáltalán semmilyen mozgást sem végez a világegyetemben. Abszurd? Hát eléggé, de le lehetne írni belőle a többi bolygó és a naprendszer mozgását, csak sokkal bonyolultabb lenne, mint a mostani egyenletek. Igazából nagyságrendekkel bonyolultabb. De ilyet is lehetne.

Pedig a mindennapi életben használsz olyan koordináta-rendszert, vagy ha úgy tetszik, vonatkoztatási rendszert, amiben úgy dolgozol, hogy közben úgy tekintesz a Földre, mint ami nyugalmi állapotban van. Azt hiszed nem? Pedig valószínűleg most egy gép előtt ülsz. Lehetne azt mondani neked, hogy mozoghatnál is helyette. Pedig valójában mozogsz, mert haladsz a Nap körül, a galaxis magja körül stb. Csak ez itt, földi körülmények között irreleváns. Valójában, amikor körbenézel a szobádban, és azt látod, hogy a tárgyak nyugalmi állapotban vannak, akkor érdemes azon elgondolkozni, hogy azok azért vannak nyugalmi állapotban, mert te a Földhöz képest viszonyítod őket. A Naphoz képest már nem lennének nyugalmi állapotban. De ez is olyan, hogy egyszerűbb azt mondani, hogy mindjárt lemegy a nap, mint hogy mindjárt olyan szögbe fordul a Föld a saját tengelye körül, hogy...

Igen, itt pont az volt a lényeg, hogy igazából minden mozgás viszonylagos, és sebességet csak olyan objektumhoz képest tudsz meghatározni, amit te magad jelölsz ki viszonyítási alapnak.

Még mindig nem figyelsz . Nem tudsz egyszerre három pontot egymáshoz viszonyítani! Számold már meg hány pont van a feltett kérdésedben !

A relatív sebességed számításánál soha nem fog kijönni 1c nél nagyobb mert nem simán összeadogatod az előzőeket.

Így kell kiszámolnod : (A+B)/(1+AB) ahol A B a két pontod azonos tengelyen ellentétes irányban mozgást feltételezve és a fénysebességi hányadosba átszámítva kifejezve van.

A fénysebességi érték a fénysebességhez képest van értelmezve vagyis ez egy sebesség érték ,nem köthető semmilyen ponthoz ,ez a pont te magad vagy nem a foton ezt felejtsd már el ,nem erről szól a relativitás csak a gyakorlatban fizikai lények révén nem létezik olyan fontos dolog amiben arra keressük a választ hogy magunk maximális sebességéhez képest mennyivel megyünk.

Szerintem amíg nem érted meg az ikerparadoxon történetet addig ezt sem fogod .