Hogy lehet a fény a leggyorsabb?

A fénynél a speciális relativitás elméletben nincs gyorsabb, ahol nincsenek gyorsuló vonatkoztatási rendszerek.

Viszont a fekete lyukak létezését, csak az általános relativitás elmélet magyarázza, ahol vannak. És ha már vannak gyorsuló vonatkoztatási rendszerek, akkor nem nehéz a fénysebességnél gyorsabb dolgokat se találni. (Például képzeld el, hogy a napnyugtakor a Nappal szemben állsz, és megfordulsz. Ekkor a Nap először előtted van, egy másodperccel később mögötted, azaz 1 mp alatt 300 millió kilométert mozdult el, és 470 millió kilométer utat tett meg. Vö.: a fény sebessége 300 ezer km másodpercenként.)

Remélem, valamelyest kielégítő a válasz, mert sajnos az általános relativitás elmélethez nem értek, és nem hiszem, hogy itt GyK-n van bárki, aki tényleg ért hozzá. Másrészt abban is elég biztos vagyok, hogy fent még nem írtam hülyeséget, de ha mélyebben elkezdünk belemenni, akkor sok hülyeség lesz ez alatt a kérdés alatt.

1. A fénynek nyugalmi tömege nincs, nem tömege úgy általában.

2. A fekete lyuk nem szív magába minden fényt. A fekete lyuknál a szökési sebesség a fénysebességnél nagyobbra adódna, így még a fény sem képes kiszabadulni onnan (és mivel a fénysebesség egy felső határérték, amivel bármi anyagi pont mozoghat, semmi más sem).

3. Ha a gravitációt erő helyett a tér görbületeként értelmezzük, az eseményhorizonton túli térrész önmagába hajlik vissza, így ami bekerül oda, az bent is marad.

A fotonokat nevezhetjük tömegtelen részecskéknek, de tudni kell, hogy ilyenkor a "nyugalmi" tömegről, vagy "maradó tömegről" beszélünk, ez valóban nincs a fotonnak. Momentuma, energiája viszont mégis van, akár azt is mondhatjuk, hogy a relativisztikus tömege miatt, de célszerű elfelejteni a relativisztikus tömegnövekedést, mert eléggé félrevezető fogalom. Maradjunk annyiban, hogy a foton tömegtelen, de mégis van momentuma, és mégis véges sebességgel halad.

Ahogy felettem is írták, egyszerűbb úgy elképzelni, hogy a gravitáció térgörbületet okoz, és a fotonokat nem „vonzza” a gravitáció, hanem egyszerűen követik a tér görbületét, hiszen a görbült térben annak megfelelően görbülnek el az amúgy egyenes pályák. (félreértés ne essék, a foton nem „kanyarodik”, hanem a saját nézőpontjából szépen, egyenesen halad, ám a görbült térbeli egyenesek egy külső, nem görbült térből nézve görbének tűnnek)

Végső soron azonban felesleges így külön kezelni a dolgokat, hiszen Einstein a tömeget az energiával, a gravitációt térgörbülettel azonosítja. Tehát az a jelenség, amikor egy tömeggel rendelkező kődarabot vonz egy bolygó, és az, amikor egy csillag gravitációs mezeje által görbített térben halad egy foton, teljesen ugyanaz.

Javítsatok ki, ha butaságot írtam!

Ignoramus

Sőt, mondjak jobbat: egy csillag, sőt, a Föld, SŐT még egy kő is eltéríti a fotonokat (természetesen lényegesen kisebb mértékben). Erre szokták hozni a "gumilepedő" példát: a testek meggörbítik a teret, a fény pedig ezt a görbületet követi. A fekete lyuk gravitációja akkora, hogy az eseményhorizonton a tér annyira görbül, hogy a fény is "körben" jár - ha közelebb "célozza" a közepét, akkor pedig spirális alakban "zuhan" az égitest felszíne felé.

Amúgy hipotézis szintjén léteznek olyan részecskék, amelyek gyorsabbak a fénynél: ők a tachionok. Létezésükre egyelőre semmiféle bizonyíték nincs, elméletben viszont őket a fénysebesség ALÁ nem lehet lassítani.

A fénynél gyorsabb jelenségekről szól ez a cikk:

[link]

De várjunk! A fotonnál ez egyértelmű, ám "nyugalmi" tömege semminek nincs. A többi elemi részecske is rendkívül gyorsan mozog az atomon belül, illetve az atom is rezeg, forog, stb. Az elemi részecskék nem energiaadag-szállító részecskék, hanem pusztán energiaadagok.

Hivatalosan a nulla kelvin nem érhető el, azon kívül (elviekben) 0 K-en nincs térfogat, és tömeg sincs, mivel ha az elemi részecskék megszűnnek mozogni, megszűnik a mozgási energiájuk, másfajta energiájuk meg nem volt. Ezt nehéz megemészteni, de számomra ez megmagyarázza, hogy jöhetett létre a világ.

"0 K-en nincs térfogat, és tömeg sincs"

Ez így nem igaz.

Minden atomi, szubatomi részecskének VAN nyugalmi tömege. Még 0 K esetén is.

"Minden atomi, szubatomi részecskének VAN nyugalmi tömege. "

Természetesen az atom építőköveiről beszélek.