Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hogy lehet a fény a leggyorsabb?

Hogy lehet a fény a leggyorsabb?

Figyelt kérdés
Azt mondják, hogy legesleggyorsabban a fény képes haladni, mert a fotonoknak NINCS tömege és egyetlen tömeggel rendelkező részecske sem lehet gyorsabb egy tömegtelen részecskénél. Ez logikus, viszont a fekete lyukaknak akkora a gravitációs erejük, hogy még a fényt is magukba tudják szippantani, ezért látjuk őket feketéknek. A baj csak annyi, hogy a gravitáció csupán TÖMEGGEL rendelkező részecskékre tud hatni, ami azt engedi feltételeznünk, hogy a fényrészecskéknek is van tömegük, amiből meg az következik, hogy lehetnek más elemi részecskék, amiknek kisebb a tömegük a fotonokénál, tehát gyorsabban képesek menni a fénynél. Hogy lehetséges, hogy mégis a fény a leggyorsabb?

2014. jún. 11. 15:43
1 2 3 4 5 6
 11/51 anonim ***** válasza:
16%

A kvantumfizika altalaban elmeleti kepleteken es levezeteseken alapul, es forditott az eljaras a 3D s fizikahoz kepest (statika - dinamika - kinematika). Ezt ugy kel erteni hogy a "Newtoni" fizika eseteben eloszor eszleltek az esemenyt (az alma leesett a fajarol) - es utana hoztak meg a torvenyt, hogy miert (gravitacio). A kvantum- es atomfizika eseteben eloszor megszuletik a torveny es a keplet, es utana probaljak bizonyitani hogy helyes (lasd CERN reszecskegyorsito) - es neha sikerul is, de kozonseges halandonak ez kisse magas.

Amit mi latunk es erthetunk az a sajat vonatkoztatasi rendszerunkon belul torteno esemenyek.

Erzekeljuk egy targynak a tomeget ("sulyat"). Osszetevesztjuk a sulyt tomeggel. Tomege ""minden testnek es reszecskenek van"" csak nem biztos hogy a tomeget meg tudjuk hatarozni a sajat es a pillanatnyilag ismert vonatkoztatsi renszereken belul - mert ugyebar a sulyt altalaban a fold gravitacios erejehez merik. Elmeletileg leteznek pozitiv, nulla es """negativ """gravitacios erok is. A pozitiv es nula OK, a negativ gravitacios ero eseteben minel nehezebb egy targy annal "konnyebb". Ez tulajdonkeppen egy taszitoero, letezese nincs bizonyitva - az "ellenanyagon" alapszik, mely elmelet a newtoni fizikan alapul: minden eronek megfelel egy azonos merteku, de ellentetes ellenero. Figyelembe veve hogy a gravitacio egy ero, leteznie kell egy antigravitacionak is.

Ha tovabbmegyunk, es feltetelezzuk hogy "anyag" nem is letezik - tehat az anyag az energia egy megnyilvanulasa (leven hogy az ismert fizikai torvenyek alapjan barmely anyag "majdnem teljesen" atirhato energiava - potencialis, dinamikus, kinamatikus - energiamegmaradas torvenye) es az energiat egy ero hatarozza meg - szukseges egy ero hogy energia alakulhasson ki - eljutottunk oda hogy kell leteznie "ellenenergianak" is.

Itt meg is allok. Ha mindent osszeadunk - es feltetelezzuk hogyminden hatasnak ellenhatasa is kell hogy legyen - kiderul hogy az uneverzum egu nulla (nem letezik).

Tehat valahol kell leteznie valaminek ami nincs de van.

Mi es hol?

Mint tudomanyos kutatasi elmeletet javaslom a "SEMMIKUTATAST". Minden jog fenntartva.

2014. jún. 12. 10:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/51 anonim ***** válasza:

#11: Semmikutatás :D


Hát, hajrá, kutasd csak.

2014. jún. 12. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/51 Wadmalac ***** válasza:
Hát, vákuumenergia-kutatás van. Bár az sem semmi. :D
2014. jún. 12. 11:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/51 anonim ***** válasza:
100%

Az utolsó hozzászólónak figyelmébe ajánlanám a középiskolás fizikatankönyveket, mielőtt a newtoni gravitációelméletből és a harmadik törvényből kiindulva akarná megalkotni az antigravitáció elméletét. Az ellenerőt ugyanis az a test fejti ki, amelyre az az erő hat, amelynek ellenerejéről épp szó van. Tehát a rám ható gravitációs erő ellenereje nem egy rám ható antigravitációs erő, hanem az az erő, amelyet én fejtek ki a Földre a saját gravitációmmal - és ezzel éppenséggel csak erősítem a Föld által rám gyakorolt gravitáció hatását.


Az eredeti kérdésre válaszolva pedig: a gravitációt jelenlegi ismereteink szerint az általános relativitáselmélet írja le. Ennek lényege, hogy a gravitáció, mint jelenség a téridő görbületét jelenti, amelynek forrása tömeg, energia vagy nyomás/feszültség egyaránt lehet (az energia-impulzus tenzor egyes komponensei). A görbült téridőben a csak gravitáció hatására mozgó, nyugalmi tömeggel rendelkező (próba)testek és részecskék időszerű geodetikusokon, a nyugalmi tömeggel nem rendelkező részecskék pedig fényszerű geodetikusokon mozognak. A téridő-görbület meghatározása után ezek a geodetikusok is kiszámíthatók. Fekete lyukaknál mind az időszerű, mind pedig a fényszerű geodetikusok az eseményhorizonton túl úgy haladnak, hogy nem kerülnek ki többé azon kívülre - ez a matematikai tény felel meg annak a fizikai kijelentésnek, hogy a fekete lyukból semmi sem, még a fény sem szökhet meg, ami egyszer már beleesett.


A fotonoknak nincs nyugalmi tömegük mivel nyugalmi vonatkoztatási rendszerük sincs, amelyben ezt értelmezni lehetne. Ennek ellenére energiájuk és impulzusuk van (hiszen ezek mérhetőek), és az E=mc^2 képlet alapján az E energiához formálisan társítható egy m=E/c^2 nagyságú tömeg. Ezzel azonban nem kapunk egy minőségileg új fogalmat, hiszen csak ugyanazt a gyereket (energia) nevezzük más néven (tömeg).

2014. jún. 12. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/51 anonim ***** válasza:
Közben megelőztek, szóval a 11-es hozzászólónak akartam üzenni.
2014. jún. 12. 12:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/51 anonim ***** válasza:
76%

Hu, vegre valaki helyretett.

Ugyanis nem sokat ertek a temahoz, de erdekel.

Ugy latom hogy egy kicsit belepiszkitottam a Nagyok beszelgetesebe. Bocsanatot kerek.

Egy kicsit tenyleg nagyon leegyszerusitettem a hatas / kolcsonhatas elmeletet. Es hibasan is. Ez amolyan kocsmai politika, ahol mindenki mindenki masnal mindent jobban tud.

Nemi fogalmam es elkepzelesem is van a ter-ido gorbuletrol, fekete lyukakrol stb. de az a meglatasom hogy hiaba teszek fel kerdeseket csak suletlensegeket valaszolnak. Ezert dontottem ugy, hogy ahelyett hogy kerdezzek inkab valaszolok. Es mindjart megjott az ellenvalasz.

Kovetni fogom a topik-ot, de tobbet nem szolok bele.


Meg egyszer bocsi.

2014. jún. 12. 13:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/51 anonim ***** válasza:

Semmi baj nem történt, mindenkinek joga van válaszolni, amit akar, hiszen ez nem egy szakmai fórum. De természetesen a válaszokat is eszerint kell kezelni.


Mellesleg a gravitáció ellenereje témakör azért némileg kakukktojás, mivel ez azért mégsem állítható tökéletes párhuzamba azzal, amikor egyik test nyomja a másikat, és a másik is az egyiket csak ellentétes erővel. A Föld rám gyakorolt hatásának forrása ugyanis maga a Föld, és az, hogy én is vonzom a Földet ugyanekkora erővel, az nem annak a következménye, hogy a Föld vonz engem, hanem a gravitáció tömeggel való arányosságának (legalábbis a newtoni fizikában, de itt most arról van szó), azaz hogy a gravitáció kölcsönös. Míg ha az asztalra teszek egy vázát, akkor az a tény, hogy a váza nyomja az asztalt, annak a következménye, hogy az asztal is nyomja a vázát. Ezt azonban a gravitációval ellentétben nem természeti törvény diktálja, hanem a konkrét szituáció.

2014. jún. 12. 14:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/51 anonim ***** válasza:

#11: Semmikutatás :D


Hát, hajrá, kutasd csak.


Azt mondtam hogy nem szolok tobbe hozza a topikhoz.

Tudomanyoszn nem is. Ott nem vagyok teljesen ottho, a vallasban sem.

De ahogy a vallas a mindenseget kutatja, ugy en sem mondok le a SEMMI kutatasarol. Es filozofiailag a mindenseg es a semmi ugyanott van. Es ha megtalalod a semmit megtalalod a mindenseget is. Bocsi, en ateista vagyok (Mindentagado). Ezert keresem a semmit - a mindennek az ellenkezojet. Hogy tudjam, mit tagadok. Es ha megtalalom lehet hogy vallasos leszek. Ez egy vallas - csak mas iranybol fogtam neki.

2014. jún. 12. 15:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/51 anonim ***** válasza:
Bocsi, off topic. De minden egybefugg.
2014. jún. 12. 15:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/51 anonim ***** válasza:
Csak közbevetőleg megjegyezném, hogy a "semmmi" ellentéte nem a "minden", hanem a "valami".
2014. jún. 12. 16:51
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!