Az elmeletem vajon igaz lehet?

"Az elmeletem vajon igaz lehet?"

Alá tudod támasztani valamivel az elméleted? Bizonyítással, valami jelenséggel? Számításokkal?

Kérdező, az a baj, hogy nagyon keveset értesz a témához.

Még annál is sokkal kevesebbet, mint a tudósok.

Ami biztos:

a fekete lyuk alkotóelemeire cincál szét mindent, mielőtt elnyelné. Nem csak az atomok esnek szét, hanem még az atommagok és az őket alkotó kvarkok is.

Valószínűleg ott már csak húrok vannak.

Tehát a fekete lyuk belsejében nincsen benn összeállt bolygó, vagy hasonló.

Mi pedig nem egy fekete lyuk belsejében vagyunk, mert akkor látnánk a folyamatosan befelé áramló anyagot.

Ne felejtsd el, hogy a fekete lyukba csak benézni nem lehet - belülről kiválóan látszik minden, ami kívül van, csak persze nagyon eltorzítva.

Ami pedig a sötét (nem fekete) anyagot illeti: itt is van. Körülötted is van, meg mindenhol máshol is.

Hogy miért nem látjuk itt és miért látjuk máshol?

Máshol sem látjuk.

Csak a gravitációját tudjuk mérni, azért tudjuk, hogy ott van. De ezt csak nagy tömegben tudjuk mérni, és a sötét anyag nem tömörül az égitestek környékén - tehát ott kisebbségben van, ezért a gravitációja sem igazán mérhető.

Válasszuk több felé a témát. Részletekbe nem is akarok belefolyni, csupán a fő tévedéseket kicsit fellocsolni.

A világűrben az a sok fekete az nem fekete anyag. Az a fény hiánya. Főként azért, mert abból az irányból nem ér ide elegendő energiájú fény, hogy a szemünk érzékelje. Persze van némi kósza anyag a csillagközi térben, ami elnyel valamennyit a fényből, részben ez is lehet ok. Viszont ha valami fényforrás állati messze van, akkor nem kel, hogy bármi elnyelje a fényét idefele ahhoz, hogy ne lásd. Egy csillag viszonylag egyenletesen sugározza a fényét egy táguló gömb mentén. Elég egyértelmű, hogy ez az energia-mennyiség minél nagyobb felületen oszlik el, annál gyengébb egy bizonyos pontjában annak a felületnek. Elég messziről a recehártyára jutó fénymennyiség már kevés ahhoz, hogy látható legyen. Próbáld ki, nézd meg az éjszakai csillagos eget egy jó távcsövön át, látni fogod, mennyivel több csillagot látsz attól, hogy a távcső összegyűjti a fényt.

Szóval a lényeg és a tévedés: a világűr nem attól a bizonyos, keresett, de eddig csupán elméleti sötét anyagtól fekete. Az simán fényhiánytól fekete. A sötét anyag neve arra utal, hogy nincs egyelőre technikánk ahhoz, hogy érzékeljük.

A tornádó és a fekete lyuk közti hasonlóság a látszatnál és az örvénylő áramlás törvényeinek (Coriolis-erő, perdület-megmaradás) engedelmeskedő anyagnál véget is ér. Itt nincs középen nyugodt pont. Itt középen a pokol van. Olyan pokol, amit mai fizikánk is csak találgatni tud. Éppen ezért nem lehet a tornádó és a fekete lyuk közt analógiákat felállítani.

Egy másik pont az a jelen vicces példa, hogy tök rossz alapkövetkeztetésekből el lehet jutni véletlenül jó végkövetkeztetésre.

Nem lehetetlen, hogy az univerzumunk egy fekete lyuk. Mi is a fekete lyuk definíciója? Olyan nagy tömegű test, aminek akkora a gravitációja, hogy a fény sem tudja elhagyni.

A méretére, sűrűségére tulajdonképpen nincs szabály.

Szóval lehet, hogy az univerzumunk egy fekete lyuk, semmi, még a fény sem tudja elhagyni.

Mindenesetre az, hogy az univerzum méréseink szerint még mindig tágul, ennek ellent mondani látszik.

Egyelőre a jófene se tudja.

De ennek, még ha igaz is, az elméletedhez semmi köze sincs. Mert sajnos ennek az elméletnek bizony ismerethiány az alapja. :)

"Mi pedig nem egy fekete lyuk belsejében vagyunk, mert akkor látnánk a folyamatosan befelé áramló anyagot. "

Ez amiről vitatkoztok Kisfaludy György állítása ,az univerzumunk valójában "kívülről nézve" egy fekete lyuk , ugyan így a mi fekete lyukaink felőlünk nézve más univerzumok határfelülete.

De ahogy elnézem a kérdezőnek fogalma nincs a fogalmakról hogy mi az a fekete anyag , na pont ez a fekete anyag ami nem is fekete hanem anti anyagnak nevezzük pont azért antianyag mert ez kell hogy meglegyen a világunk mérhető tehát anyagnak nevezett részéhez .

És a számítások szerint ez létezik is de nem láthatod nem mérheted ,enélkül nem magyarázható meg az anyagi világ létezése.

Szóval Kisfaludynak van is egy sematikus rajza ahol lerajzolja hogyan áramlik az anyag egyik világból a másikba és miért nem látod ,mert az antianyag

[link]

Az univerzumok pereme amit fekete lyukaknak látsz de a mi világunk peremét nem látod csak azt hogy az ősrobbanás óta az anyag tágul ,halad szét felé ,az univerzumunk fala felé de ez a fal belülről nézve pont a fekete lyuk ellentéte egy nagyon ritka közeg és persze nincs ott semmi féle fal csak az anyag végtelenül ritkává válik mivel csak ezt az anyagot tudod mérni ,eközben a beáramló antianyag meg végtelenül sűrű , de kívülről nézve az nekik nem anti anyag hanem fogható anyag ami egy fekete lyuk felé száguld és végtelenre sűrűsödik és elnyeli.

Szóval a feketelyukak csak az univerzumok közti anyag cserélő kapuk amin persze nincs értelme olyanról beszélni hogy átlehet rajta utazni ,hisz törvényszerűen elpusztul minden forma csak az energia folyik át rajta . Végül is az anyag csupán energia és fordítva ,az már részletkérdés hogy fizikában hányfelé bontjuk le a jelenségeket ,végig egy forrásból származik minden törvény és megnyilvánulás .

Ez a forrás meg a mozgás vagy idő fogalmakkal szemléltethető.

De így sem értik meg tízből kilencen csak ha annyit monassz az univerzum egy örökmozgó.

Aki már egyetemi fizikát végzett nem képes elvonatkoztatni a gravitáció elektromos tér mágneses tér és a rengeteg járulékos fogalomtól ,úgy beleragadtak a térszövetbe hogy azt hiszik az univerzum egy háromdimenziós gumilepedő miközben már Einstein is kijavította magát és szájba rágta hogy nem létezik semmiféle tér ,minden jelenség amit mérünk csak az anyagok közti sugárterjedés ,most tök mindegy hogy elektromos gravitációs mechanikus vagy minek hívod ennek van egy sebessége és egy tulajdonsága de nincs ott az ég világon semmi.

Én elhiszem, hogy a fekete lyuk egyizgalmas jelenség, minél kevesebbet tudunk, annál izgalmasabb. Vessük össze egy 3-4 éves gyerek érdeklődési szintjét az adott dologról alkotott ismereteivel. Elég jellemzően fordított az arányosság.

Elméleteket (modelleket) azért szoktunk felállítani, mert a megismerésünket akadályozza valami, vagy nem tudjuk a tapasztalatot belehelyezni a meglévő ismereteink közé. Vagyis az elméletgyártásnak fontos célja van, valami hiányosságot (de nem céltalant) szüntet meg. Az univerzumot (kívülről nézve) elképzelhetjük fekete lyuknak, de minek. Se kimenni nem tudunk (azt se tudjuk, van-e "kint"), se értelme az onnan való szemlélődésnek. Ez a rész tehát tök fölösleges.

A fekete lyukról nincs közvetlen információnk, éppen ez a fekete lyukság lényege. Azért van rá szükségünk, mert nélküle nem tudunk megmagyarázni egy csomó olyan jelenséget, amit érzékelünk, de e modell nélkül nem tudjuk ellentmondásmentesen a meglévő ismereteinkkel megmagyarázni. A fekete lyukkal viszont igen. De éppen ezért azt csak olyan tulajdonságokkal ruházhatjuk fel, ami nem mond ellent a (közvetett) tapasztalatnak. De hogy ezek a tulajdonságok közül mi és hogyan van meg, arról nincs információ. megértem, hogy aki nem ért hozzá, mindenáron szeretne, de ez csak gyerekes "követelőzés". Nem kielégíthető.

"Kisfaludy György állítása ,az univerzumunk valójában "kívülről nézve" egy fekete lyuk , ugyan így a mi fekete lyukaink felőlünk nézve más univerzumok határfelülete"

Huhh. Ez szerintem ugyanannyira légből kapott analógia, mint a tornádó-fekete lyuk összehasonlítás. Bár sosem jártam fekete lyukban, tehát ugyanannyira hipotetikus és szubjektív a véleményem. :)

"ez a fekete anyag ami nem is fekete hanem anti anyagnak nevezzük pont azért antianyag mert ez kell hogy meglegyen a világunk mérhető tehát anyagnak nevezett részéhez"

Jájjáj, megint baj van.

Az antianyag annyiban különbözik a "falusi" anyagtól, hogy a szubatomi részecskék "spinje" fordított.

A fotonoknak tudtommal ilyenje nincs, nem létezik "antifoton". Ennek megfelelően az antianyag-foton találkozás tökéletesen azonos eredményt produkál, mint az anyag-foton találkozás, tehát az antianyag (hát ugyebár még sosem gyártottunk belőle annyit, hogy ez kísérletileg bizonyítva legyen, csak az atomfizika bizonyítja) fényben megkülönböztethetetlenül azonosan viselkedik, mint a normál anyag.

Attól tartok, hogy ez a Kisfaludy-féle hipotézis csak akkor nem cáfolja saját magát, ha az eddig megismert, sőt, már bizonyított fizikai törvényeket szinte hiánytalanul kihajigálom.

Én Hawking bácsinak jobban hiszek, szerintem ő is épp elég forradalmi, tudományos szempontból polgárpukkasztó hipotéziseket enged meg magának (tehát nehéz lenne őt 3D térbe gyöpösödöttnek nevezni), de azok valóban csak dogmákat rúgnak fel, ha meg (nagy ritkán) kiderül, hogy tévedett, akkor ezt ő ismeri el és hirdeti a leghangosabban.

"Az antianyag annyiban különbözik a "falusi" anyagtól, hogy a szubatomi részecskék "spinje" fordított. "

Nem a spinje eltérő, hanem inkább a töltésük, barionszámuk, leptonszámuk. Pl. a pozitron és az elektron spinje megegyezik, de a töltésük nem. Ettől függetlenül egyetértek veled.