(Miért egy) majomszerű lényből fejlődött ki az ember?
"Van-e bizonyíték az evolúcióra?"
Igen, méghozzá sokrétű független bizonyíték. Az állatok geológiai eloszlása, a fosszíliák, a folyamat matematikai szükségszerűsége, a mai állatok összehasonlításából származó bizonyíték (az "eredeti", ez alapján alkotta meg Darwin az elméletet), és persze mindenek fölött a genetika, ami kétségbevonhatatlanná tette az evolúciót.
Az evolúció egy egyöntetűen elfogadott elmélet minden szakmabeli között. Nem azért, mert a negyven évet biológiával foglalkozó szakembereknek épp olyan kedvük van, hanem azért, mert a bizonyított. Itt egy, az enyémnél sokkal részletesebb és teljesebb lista:
"Azért kérdezem, mert nem látjuk az influenza vírust átváltozni egy "mókussá", az influenza influenza vírus marad."
Nyilván, mivel a mai mókus utoljára több mint 3 milliárd éve hasonlított egy influenza vírusra. Talán így elsőre nem egyértelmű, hogy ez milyen hihetetlenül sok idő. 3.000.000.000 év. Vagyis mondjuk a teljes emberi történelem olyan félmilliószor. Gondolj bele, milyen baromi régen volt az a 100 éve. Milyen elképzelhetetlenül régen volt az 1000 éve. A 10.000 éve az már túlmutat az emberi civilizáción. És ez egy láthatatlan töredéke csak a 3.000.000.000-nak. Írd be Excelbe két egymás alatti cellába, hogy 10.000 és 3.000.000.000 (persze pontok nélkül). Jelöld ki ezt a két cellát, majd beszúrás->torta diagram. Egy kört fogsz látni benne egy alig észrevehető vonalkával. Ez az alig észrevehető vonalka több, mint a teljes emberi történelem. És te ennek az időnek csak a töredéke alatt szeretnél egy influenza vírust mókussá fejlődni látni. A folyamathoz szükséges idő pedig a teljes nagy kör.
Ha az influenza vírust ilyen mérhetetlenül sok időre leraknád egy üres bolygóra, akkor kifejlődhetne belőle egy mókus. Persze ha nem "halna ki" az első nap, hiszen a mai influenza vírus a mai élőlényeken élősködik, önmagában életképtelen. De ez lényegtelen az illusztráció szempontjából.
DE megfigyelheted a vírusokon és baktériumokon is a mutációk okozta változásokat. Pl. a baktériumok alkalmazkodása az antibiotikumokhoz klasszikus példa. Olyan nehéz elképzelni, hogy az apró mutációk mérhetetlenül (NAGYON. Tényleg nagyon) hosszú idő alatt nagy változásokat okoznak?
"És miért van ilyen kevés lelet arra, hogy ember előtt, emberszerű lények "voltak", és hol az átmenet?"
Milyen kevés? És egyáltalán milyen átmenet? A változás lassú és fokozatos volt, nincs benne egy nagy ugrás, hogy indokolt legyen a kérdés.
Tessék, honnan hiányzik szerinted az "átmenet"? Nem létező lyukakat nem szokás betömködni.
És az sem igaz, hogy kevés fosszíliánk lenne az emberről. Mármint nyilván a világon megevett hamburgerek számához képest kevés, de egy átlag faj fosszíliáihoz képest inkább soknak mondható.
"Van-e bizonyítékunk eddig létezett állatokról, amelyek magasabb életformává váltak?"
Nincs olyan, hogy magasabb életforma. Az evolúció nem úgy működik, hogy az alacsony életformák magasabb életformákká válnak, mert nincsenek is ilyen fogalmak a témában. Vannak bizonyítékaink olyan állatokról, amik alkalmazkodtak a környezetükhöz. És ez az, amit az evolúció állít, nem azt, hogy lennének bármilyen alacsony meg magasrendű létformák.
"A mostani majmokból miért nem lettek beszélő és tartósan felegyenesedett járású egyedek?"
Mert az ő környezetük nem támogatta azokat a változásokat, amiket az ember környezete. Elsősorban itt arra kell gondolni, hogy a majom egy erdei lény, és az ember felegyenesedését az erdők eltűnése okozta. És ez a felegyenesedés hozta magával a fejlett kézmozgásokat, egyre jobb eszközhasználatot, stb.
A beszéd egy jó kérdés, pontosan senki sem tudja, hogy egyáltalán mikortól kezdődött, hogyan és miért.
Tessék, itt le van írva részletesen, hogy nem tudja senki. Sajnos nem maradt ránk semmi, ami alapján meg tudnánk mondani. A felegyenesedés vagy az eszközhasználat valamilyen szinten követhető a leletek alapján, de a beszéd nem.
Nem dobott ki a kereső félmillió ilyen kérdést amire már több ezer komment érkezett?
Már ezerszer lerágott csont ez a téma,és hegynyi irodalma van az evolúciónak.
"Mert az ő környezetük nem támogatta azokat a változásokat, amiket az ember környezete. Elsősorban itt arra kell gondolni, hogy a majom egy erdei lény, és az ember felegyenesedését az erdők eltűnése okozta. "
Azért ez némileg túlegyszerűsítése a dolgoknak: a puszta szelekciós nyomás nem elég ahhoz, hogy valamilyen változás megjelenjen, szükség van arra is, hogy a megvelelő mutációk a megfejelő időben megjelenjenek, és hogy azok a mutációk elterjedjenek a populációban. Gondolj bele: amikor megjelenik egy változat, akkor azt csak és kizárólag egyetlen egyed hordozza. A szelekció előny, már ha mérhető, sem lesz sokkal nagyobb, mint a többi egyednél, tehát nagy az esélye annak, hogy az egyed anélkül fog elpusztulni, hogy a kedvező tulajdonságát tovább örökítette volna. Annak, hogy az adott szelekciós nyomás alatt éppen egy kedvező változat jelenjen meg az esély nagyon kicsi. "Csoda", hogy volt akár egy olyan majom populáció, ahol az emberré váláshoz szükséges mutációk stabilan fenn tudtak maradni és fel tudtak halmozódni.
Az első válasz tényleg nagyon alapos és hasznos, de azért az egyik pontjával vitatkoznék egy kicsit (amitől függetlenül a válasz lényegével egyet értek).
"Ha az influenza vírust ilyen mérhetetlenül sok időre leraknád egy üres bolygóra, akkor kifejlődhetne belőle egy mókus."
Ez felettébb valószínűtlen, mivel a vírusok csak sejteken belül mutatnak életjelenségeket. Tehát (hacsak a bolygón a környezet nem olyan mint egy sejt belsejében - de az nem valószínű, hogy élet jelenléte nélkül enzimek kialakuljanak (és gondolom, a válaszoló az alatt, hogy "üres", azt értette, hogy nincs rajta élet)).
Ezerke egyébként a válaszoló is utalt, de szerintem szerencsésebb lett volna, ha egy baktériummal mutatta volna be a példát. Ha az a baktérium a bolygó felszínén meg tudna élni, és el tudna szaporodni, akkor elvileg egy idő után kialakulhatnának belőle összetettebb élőlények. Akár olyanok is, amik egy mókushoz hasonlítanak. Igaz, ennek kicsi a valószínűsége.
Ezzel kapcsolatban a következővel sem értek egészen egyet.
"Nyilván, mivel a mai mókus utoljára több mint 3 milliárd éve hasonlított egy influenza vírusra."
Először is egy mai mókus nem élt 3 milliárd éve. :) A válaszoló nyilván a mai mókusok ősre gondolt.
Másrészt nem tudom, a válaszoló mire gondol pontosan a hasonlóság alatt. Az első élőlények ősei talán az úgynevezett RNS világ vége fele hasonlíthattak leginkább egy influenzavírusra (az élőlények valószínűleg önmaguk másolására képes RNS molekuláktól "származnak"), de azért akkor is lehetett sok különbség. A vírusok (legalábbis egy részük) legvalószínűbb származásának egyébként azt tartják, hogy sejtekből önállósodott makromolekuláris rendszerek, emiatt nem is helyezhetőek el az élet törzsfáján. (Igaz van olyan elképzelés is, hogy még a sejtek kialakulása előtt vált el a fejlődésük az élőlényekétől.)
90%
Hát ellent kell mondanom. Nyilván azok is feltételek amiket leírtál, de egyáltalán nem csodaszámba menő, hanem teljesen triviális feltételek.
Minden populációban folyamatosan millió számra jelennek meg a mutációk. És persze, a környezethez való jobb alkalmazkodást segítő mutációk egy része kihal, de nagyobb részük marad életben, mint a környezethez rosszabbul alkalmazkodó géneké. Semmilyen csodáról nincs szó, pontosan ugyanez történik folyamatosan mindenhol. Ez az evolúció folyamatának a lényege, egyáltalán nem valami különlegesség. Nem igazán értem, hogy miért kellett külön leírnod, hogy pontosan ugyanaz történt velünk is, mint minden mással, és hogy mi alapján állapítottad meg, hogy esetünkben ez csodaszámba megy, míg más esetekben nem.
"Nyilván, mivel a mai mókus utoljára több mint 3 milliárd éve hasonlított egy influenza vírusra."
Ne haragudjatok, de engem ez rohadtul zavar. Vírus nem egyenlő a baktériummal.
A vírus hamar kihal gazdasejt nélkül, ezért gondolják a kutatók, hogy a vírusok később alakulhattak ki, mint az élet.
Először ezt írod:
"De a mókusnak is volt olyan őse, ami hasonlított volna egy vírusra"
Aztán ezt:
"És hasonlított alatt azt értem, hogy egy "primitív" egysejtű organizmus őse volt..."
Ebből viszont az következik, hogy amelyik őséről beszélsz a mókusnak, az NEM hasonlított az influenza vírusra, hiszen azt írod, primitív egysejtű, a vírusok viszont nem sejtes szerveződésűek. Hogy egy példát emeljek ki, az influenza vírusoknak ráadásul RNS örökítőanyaguk van, amiben kapásból eltérnek az összes földi élőlénytől.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!