Mit is jelent hogy jó géneket örököltél tulajdonképpen?
Ez így butaság.
Akik jó géneket örököltek, azok pl. sokkal jobban védettek rák, stb. ellen.
Ez egy definícós / logikai elméleti probléma, biológiai relevanciája nincs. Szóval oldjuk meg előbb az elméleti problémát, aztán nézzük a biológiát.
A definícós problémáknak mindig az a megoldásuk, hogy megnézzük, pontosan mit és hogyan definiáltunk. Ahhoz, hogy a jó génről eldönthessük, hogy mit csinál, meg kell előbb mondani, hogy mit is értünk alatta. Ha tehát a jó gént egy általános felszívást elősegítő génként definiáljuk, akkor ez a gén mindent, a mérgeket is jobban fogja felszívni. Azaz valóban, káros lesz. Ellenben ha a jó gént valami általános protektív génként definiáljuk, akkor viszont az illető több mérget tud felvenni ugyanakkora károsodás mellett. Ekkor esetleg az a hatás játszódhat le, hogy az illető észreveszi, hogy kétszer jobban bírja a piát, és ezen felbátorodva háromszor annyit iszik, mondván, hogy neki nem árt. De ekkor nem a gén okozza a bajt, hanem az illető felelőtlensége, és nem is kötelező, hogy mindez megtörténjen.
Biológiai értelemben mindkettő baromság, bár ha választani kell, akkor a második kevésbé baromság. Kezdve azon, hogy biológiailag nem is a jó gén, hanem a jó allél lenne a megfelelő kifejezés. A jó (vagy inkább előnyös) allél pedig sok esetben környezetfüggő, hideg helyen mondjuk az egyik a jobb, meleg helyen a másik.
Az, hogy egy allél (vagy maradjunk a kevésbé precíz gén szónál) jó-e, az valójában csakis a végeredménytől függ. Ha valakire azt mondjuk hogy “jó gént” örökölt, pedig totál szívás az élete, az valójában nem is “jó” gén. Amúyg olyan nincs, hogy valaki csak jó géneket örököljön. Ez egy hétköznapi beszélgetésben általában egy konkrét tulajdonsággal kapcsolatban merül fel. Juli nagyon szép, elég jó géneket örökölt. Józsi jól bírja a piát, jó géneket örökölt. Ilyesmi. Lehet, hogy Juli 40 évesen mellrákot kap, Józsi pedig Parkinson kórban fog elhunyni, míg Géza, aki nem néz ki se túl jól, se semmi extra “jó génje” nincs, elél majd 100 éves koráig, és akkor utólag azt mondják majd rá, hogy hát jó géneket örökölt. Szóval mindig csak az adott dologra nézve jó valami.
Abban viszont lehet igaza a barátod érvelésének is, hogy egy jó tulajdonság később lehet, hogy benyújtja a számlát. Egy gyors sebgyógyulási képesség mögött lehet, hogy egy olyan tulajdonság áll, amitől a sejtek általánosságban kicsit gyorsabban osztódnak, de ez megnövelheti a daganatos betegségek kockázatát. Vagy ha van egy olyan tulajdonságod, hogy a sót sokkal sósabbnak érzed (érzékenyebbek a sóreceptoraid), akkor ugyan egész életedben utálni fogod a chipset, de cserébe sokkal kevesebb sót viszel be, amivel lecsökkented a szívroham kockázatát.
És itt értünk el az igazán lényegi ponthoz. A genetikában a tulajdonságok nem egészen úgy felelnek meg egy-egy génnek, ahogy te azt elképzeled. Nem úgy van, hogy te kinézel egy tulajdonságot, elnevezed valahogy, és biztosan egy darab gén van hozzá. A jóképűség például nem egy tulajdonság, hanem rengeteg dologból tevődik össze: arcvonal, fülek elállósága, szemek távolsága, stb. Nem is biztos, hogy mindegyik genetikailag meghatározott.
Viszont az sem igaz, hogy egy gén csak egy tulajdonságért felel. Lehet, hogy ha van egy enzimed, ami X és Y anyag bontásáért felel, és egy olyan változatot örökölsz, ami X anyagot jobban bontja, de cserébe Y-t kevésbé. Ekkor azt veszed észre, hogy az egyiket jobban bírod az átlagnál, a másikat kevésbé (“egy jó gén és egy rossz gén”), de esetleg fel sem merül benned, hogy ez valójában ugyanannak az egy génnek a két arca. Akkor ez most jó vagy rossz gén? És elég sok ilyen van, és sok esetben tökre nem jössz rá, hogy – kitalált példa – ugyanattól a géntől cseng állandóan a füled, amelyiktől gyorsan futsz.
Már maga a vita tárgya is egy baromság. Azt meg hogy mondjátok meg hogy ha valakinek "jó a genetikája"? Talán genetikusok vagytok? - Nem hiszem.
Kezd olyan érzésem lenni, hogy ezeket a "jó genetikás" kérdéseket egy ember írja ki, a gyakorikérdésekre. Vagy van olyan gimi, ahol ezzel próbálnak manapság menőzni a tizenévesek?
lehet, hogy te elélsz 100 éves korodig, ő meg 10en évesen több csajjal volt, mint te egész életedben
különben a genetika olyan, mint a tehetség
nem feltételül kell, de ha van akkor sem kerülheted el a kemény munkát
# 6
A "génteszt" a.k.a genetikai vizsgálat a lehetséges betegségekre és annak esélyeire korlátozódik, illetve rokonsági vizsgálatra. Nem fogják megmondani neked abból mekkora tököd van, vagy mekkora a lábméreted.
Azt meg pláne nem mondja majd senki, hogy "jó a genetikád" -tekintve, hogy az utóbbi fogalom nem létezik.
Valaki kinézetét genetikán felül borzasztó sik minden befolyásolja, hol él, mit eszik, mennyit mozog, neogenetika stb..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!