A tömeg az maga a gravitáció?

#10! Talán Nikola Tesla is laikus lenne? :D

,,azt gondolom, a teret nem lehet görbíteni, azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal, és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül, egyenértékű azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket." Nikola Tesla (New York Herald Tribune, 1932. szeptember 11.)

Én Teslával értek egyet. Az hogy tér az önmagában nem jelent semmit. :)

Nikola Tesla nem tudom, hogy jön ide. Ő mással foglalkozott. Einsteint sem kérdezném meg az ókori térténelemről.

"azt gondolom, a teret nem lehet görbíteni, azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai"

De, vannak. A matematikának egy teljesen erre specializálódott ága foglalkozik ezzel, amit úgy hívnak, hogy topológia. Vagy említhetném a modern differenciálgeometriát is. Azt meg nyilván mondanom sem kell, hogy az általános relativitáselmélet egy fizikai elmélet, nem matematikai. Tehát filozófiai fejtegetésekkel semmire sem mész. A filozófia a tudomány után jön, nem előtte.

Egyébként egy ilyen kijelentéssel nagy sikert arattál volna az 1900-as évek elején. Javasolnám még azt is, hogy "egy részecske nem lehet hullám, mert éppen attól részecske, hogy egy helyen van és nem folyik szét". Hasonlóan széles látókörre vallana.

#13

Igen, Tesla ebben a kérdésben laikusnak számít. Zseniális feltaláló és mérnök volt, de ő az elektromágnesességhez értett és ahhoz is inkább intuitív alapon, kihasználva a szokatlanul erős képi gondolkodását és fotografikus memóriáját. Nem éppen a matematikai modellezésről illetve fizikai jelenségek matematikai modelljének feltárásáról volt híres. Tehát igen, a téridő matematikai leírásának szempontjából laikus volt.

> „A laikus kérdés egy kicsit tudományosabban megfogalmazva: mihez KÉPEST görbül a tér?”

Ez könnyű: egy olyan térhez képest, ami „egyenes”.

Hogy derül ki, hogy egy tér „egyenes”-e? – Például úgy, hogy benne bármely háromszög szögeinek összege 180° kell legyen.

A "mihez képest görbül a tér?" is még elég laikus kérdésnek számít.

Riemann volt az, aki még a XIX. században kidolgozta a ma róla elnevezett geometriát, pontosabban a differenciálgeometriának egy belső nézőpontból történő leírását. Egy ilyen nézőpontból tekintve nincs értelme annak a kérdésnek, hogy mihez képest görbül a tér, mivel a mihez képest csak "kívülről nézve" értelmezhető. A görbültségnek vannak jól definiált matematikai jellemzői, mennyiségei, amelyek nem igényelnek külső nézőpontot és amelyek mértékével lehet a görbültséget leírni. Mivel jelenlegi ismereteink szerint a mi világunk sincs beágyazva semmibe, amely ezt a külső nézőpontot szolgáltatná, a mi háromdimenziós terünkre, illetve a relativitáselmélet négydimenziós téridejére is a belső nézőpontú leírást kell használnunk. A helyzet pedig az, hogy egyesek furcsa filozófiai beidegződéseitől függetlenül ez a belső nézőpontú leírás működik, bármennyire is perverz ötletnek tűnik.

Egyébként pedig gyümölcsöző lenne szakítani végre azzal a sehová nem vezető szélsőséges konzervativizmussal, amely önkényesen előnyben részesít egy alapelvet, ráadásul konkrétabban meg nem indokolható filozófiai alapon, és eleve hülyeségnek bélyegez tudományos irányvonalakat. Holott épp a XX. század mutatta meg nekünk, hogy ez a fajta gondolkodás milyen súlyos tévutakra visz, és menyire hátráltatja a tudomány fejlődését. Meg kellene végre érteni, hogy a filozófia jár a tudomány fejlődésének nyomában, nem pedig fordítva. Különben még mindig a kőkorszakban élnénk.

@07:56

A higgs bozon az ideiglenesen létezik nagyon rövid ideig. A higgs mező mindenhol jelen van, a kettőt meg kell különböztetni egymástól. Egy hasonlattal olyan mint a tenger és annak fodrozódása. Ahol a tenger a higgs mező, a fodrozódása pedig a higgs bozon. A higgs bozon a higgs mező egy röpke fodrozódása. A higgs mezőt azért nem vesszük észre mert az változatlan, ugyanúgy mint ahogy régen azt se tudták, hogy van levegő. Az elemi részecskéknek eredetileg nincs tömege, amit mi tapasztalunk tömeget az a higgs mező által hozzáadott tömeg mely nagy pontossággal kiszámítható a standard modell segítségével, de nagyon bonyolult, a legnagyobb fizikusoknak évtizedekig tartott kiszámolni. Kats Sándor és csoportja oldotta meg a számítást az ELTE-n saját építésű szuperszámítógép segítségével, mely elméleti számítás megegyezett a későbbi kísérletekkel. A Novobátzky képlet (amely az m = m0 + g*H mely a speciális relativitáselmélet alapján levezethető) alapján jutnak hozzá a tömeghez. A különböző részecskék másképp reagálnak ugyanarra a higgs mezőhöz, ezért van különböző részecskéknek különböző tömegük. A higgs részecskének nem a higgs mechanizmusból származik a tömege. Ezt máshogy is kell kiszámolni. A higgs problémának semmi köze a gravitációhoz. Azt hinné a naív szemlélő hogy kapcsoljuk ki a higgs mezőt és de jó lebegünk. Nem ha nem lenne tömege az anyagnak akkor nem lebegnénk hanem halottak lennénk, mert a bennünket alkotó részecskék tömeg nélkül nem úgy működnének. Katz Sándor elte fizikus A látható világegyetem tömege és a részecskefizika című előadásában beszélt erről.