Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Minél gyorsabb egy test,...

Minél gyorsabb egy test, annál nagyobb a tömege. De ezek szerint a gravitációs tere is a sebességgel növekszik?

Figyelt kérdés

A gyorsításhoz használt energiát tömegként veszi fel a test, ez a felvett tömeg pedig ugyanolyan gravitációs mezőt hoz létre? Növeli a test nyugalmi állapotában jelenlévő gravitációs mező fluxusát?

Voltak erre kísérletek pl. részecskegyorsítóban?



2015. júl. 19. 23:23
 1/4 anonim ***** válasza:
100%

"Néhány alkalommal találkoztam olyan ellenvetéssel, hogy azért kell léteznie relativisztikus tömegnövekedésnek, mert a mozgó test nagyobb gravitációs hatást fejt ki, mint a nyugvó, és ha a tömeg mindkét esetben ugyanaz lenne, a gravitációs hatás se lehetne más.


Ez az ellenvetés azért hibás, mert a relativitáselmélet szerint (és itt már az általános relativitáselméletről van szó) a gravitációs hatás forrása nem a tömeg, hanem az energia (pontosabban az energia-impulzus-tenzor, de ehhez a legfontosabb járulékot az energia adja). A mozgó test gravitációs hatása tehát valóban nagyobb a nyugvóénál, de nem a tömeg, hanem az energia megnövekedése miatt. "

[link]

2015. júl. 20. 00:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
100%

Ez így ebben a formában megfogalmazva hamis magyarázatot sugall hogy miért egyre nehezebb tovább gyorsítani a testet fénysebesség közelében.

Van invariáns tömeg azaz nyugalmi tömeg és van a relativisztikus tömeg. Az invariáns tömeg minden inerciarendszerből nézve azonos, a relativisztikus tömeg pedig nem. Gyorsításkor a relativisztikus tömeg nő. Szakemberek nem ajánlják ezen fogalmak bevezetésével tanulni a rel. elméletet a félreértések elkerülése végett. Sőt tökéletesen leírható a jelenség úgy hogy tömeg alatt mindig az invariáns tömeget értem, relativisztikus tömeg fogalmat ebben a formában pedig nem is használva.

Gravitációs hatása nagyobb a fénysebességhez közeli sebessége miatt, de a gravitációs hatás forrása nem a tömeg, hanem az energia-impulzus-tenzor melyhez a legnagyobb járulékot az energia adja. Vagyis a mozgó test gravitációs hatása tehát valóban nagyobb a nyugvóénál, de nem a tömeg, hanem az energia megnövekedése miatt.

A relativitáselmélet szerint a gravitációs erő mértéke nem csak a tömegtől függ mint ahogy Newton óta tudjuk, de olyan esetekben amit Newton vizsgálni tudott a tömeg volt a domináns a többi dolog amit leír a relativitáselmélet elhanyagolható. Számunkra furcsa anyag esetében negatív gravitáció azaz antigravitáció is lehetséges, ha a tömegen kívüli egyéb tényezők melyek meghatározzák a gravitációt elég extrémek.

És igen vannak a kérdésben feltett dologra kísérletek. A relativitáselmélet az egyik legjobban kísérletileg alátámasztott fizikai elmélet.

2015. júl. 20. 01:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 A kérdező kommentje:

Ha tehát két részecskét gyorsítunk fel egymás mellett haladva azonos fénysebességhez közeli sebességre, akkor ugyan annyi lesz közöttük a gravitációs vonzóerő, mint gyorsítás előtt, de a környezethez képest mindegyik mérhetően nagyobb gravitációt fejt ki?

Tudtok linkelni tudományos eredményket ezzel kapcsolatban?

2015. júl. 20. 04:46
 4/4 anonim ***** válasza:
Keress rá a Cockroft-Walton kísérletre.
2015. júl. 22. 17:45
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!