Minél gyorsabb egy test, annál nagyobb a tömege. De ezek szerint a gravitációs tere is a sebességgel növekszik?
A gyorsításhoz használt energiát tömegként veszi fel a test, ez a felvett tömeg pedig ugyanolyan gravitációs mezőt hoz létre? Növeli a test nyugalmi állapotában jelenlévő gravitációs mező fluxusát?
Voltak erre kísérletek pl. részecskegyorsítóban?
"Néhány alkalommal találkoztam olyan ellenvetéssel, hogy azért kell léteznie relativisztikus tömegnövekedésnek, mert a mozgó test nagyobb gravitációs hatást fejt ki, mint a nyugvó, és ha a tömeg mindkét esetben ugyanaz lenne, a gravitációs hatás se lehetne más.
Ez az ellenvetés azért hibás, mert a relativitáselmélet szerint (és itt már az általános relativitáselméletről van szó) a gravitációs hatás forrása nem a tömeg, hanem az energia (pontosabban az energia-impulzus-tenzor, de ehhez a legfontosabb járulékot az energia adja). A mozgó test gravitációs hatása tehát valóban nagyobb a nyugvóénál, de nem a tömeg, hanem az energia megnövekedése miatt. "
Ez így ebben a formában megfogalmazva hamis magyarázatot sugall hogy miért egyre nehezebb tovább gyorsítani a testet fénysebesség közelében.
Van invariáns tömeg azaz nyugalmi tömeg és van a relativisztikus tömeg. Az invariáns tömeg minden inerciarendszerből nézve azonos, a relativisztikus tömeg pedig nem. Gyorsításkor a relativisztikus tömeg nő. Szakemberek nem ajánlják ezen fogalmak bevezetésével tanulni a rel. elméletet a félreértések elkerülése végett. Sőt tökéletesen leírható a jelenség úgy hogy tömeg alatt mindig az invariáns tömeget értem, relativisztikus tömeg fogalmat ebben a formában pedig nem is használva.
Gravitációs hatása nagyobb a fénysebességhez közeli sebessége miatt, de a gravitációs hatás forrása nem a tömeg, hanem az energia-impulzus-tenzor melyhez a legnagyobb járulékot az energia adja. Vagyis a mozgó test gravitációs hatása tehát valóban nagyobb a nyugvóénál, de nem a tömeg, hanem az energia megnövekedése miatt.
A relativitáselmélet szerint a gravitációs erő mértéke nem csak a tömegtől függ mint ahogy Newton óta tudjuk, de olyan esetekben amit Newton vizsgálni tudott a tömeg volt a domináns a többi dolog amit leír a relativitáselmélet elhanyagolható. Számunkra furcsa anyag esetében negatív gravitáció azaz antigravitáció is lehetséges, ha a tömegen kívüli egyéb tényezők melyek meghatározzák a gravitációt elég extrémek.
És igen vannak a kérdésben feltett dologra kísérletek. A relativitáselmélet az egyik legjobban kísérletileg alátámasztott fizikai elmélet.
Ha tehát két részecskét gyorsítunk fel egymás mellett haladva azonos fénysebességhez közeli sebességre, akkor ugyan annyi lesz közöttük a gravitációs vonzóerő, mint gyorsítás előtt, de a környezethez képest mindegyik mérhetően nagyobb gravitációt fejt ki?
Tudtok linkelni tudományos eredményket ezzel kapcsolatban?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!